Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet

B - Berde Sándor

910 Bereczki—­ gyógyult seb. Beszély. Bpest, 1880. (Olcsó K. 104.) — Alapította a Lapok a vadászat és lovászat köréből cz. sport-lapot 1857. jan. 15., mely a következő évben Vadász-és Versenylap czímet vette fel és 1867. decz. 10-ig szerkesztette; a Politikai Újdonságokat 1865-től 1867-ig. Hazai s külföldi vadászrajzokat 1863-ban és a Magyar Méneskönyvet 1865-ben.­­ Iro­dalmi hagyatékából V­eisz Sándor közölte A holló király cz. beszélyét az Ország-Világban (1888.) Czimzetlen levél cz. vigj. 4 felv. Comtessa után ford. kéz­iratban a nemzeti színház levéltárában van. — Álneve: Ladár (Életképekben 1847. és régi hírlapokban) Athenaeum 1843. I- 536. — Irod. Úr 1846. 52. 1. — Jelenkor Encyclopaedia. — Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet. — Bud. Közlöny 1867. 111. SZ. — Vasárn. Újság 1867. 52. sz. arczk. 1879. 11. sz. arczk. — Vadász-és Versenylap 1867. (Keglevich­ Béla gr.) — Hon 1867. 287. Sz. — Hazánk és a Külföld 1867. 51. SZ. arczk. — Pesti Napló 1867. 288. 1868. 30. 31. sz. (Zichy Antal emlékbeszéde.) — Hon 1867. 287. SZ. — Budapesti Szemle X. 1868. 338. 1. — Akadémiai Értesítő I. 1867. 269. 1. — Erdészeti s Gazdasági Lapok 1867. 582. 588. 1. — Kisfaludy-Társ. Évlapjai. Uj F. I. III. IV. VII. — Bud. Szemle Uj F. X. 1868. 338. 1. — Arany László, Bérczy K. emlékezete. Bpest, 1876. (Értek, a nyelvtud. kör V. 10.) — M. Könyvészet 1880. — Függetlenség 1882. 204. sz. — Petrik Könyvészete és Bibliogra­phiája. — Gyászjelentés. Berde Áron (laborfalvi), tiszt, jog­tudor, egyetemi tanár és a m. t. aka­démia lev. tagja, szül. 1819. márcz. 8. Laborfalván Háromszékmegyében nemes székely szülőktől; az algymnasiumot 1827-től Székely-Keresztúron, a felsőbb osztá­lyokat 1837-től a kolozsvári unitárius főiskolában végezte. 1841. aug. a kolozs­vári unitárius kollégiumhoz választatott meg tanárnak; bővebb kiképzés végett 1842-ben Berlinbe ment, hol két évig maradt, minden igyekezetét a természet­tudományokra fordítván, a szünidőt ta­nulmányi utazásokra használta; fölke­reste a híresebb egyetemeket, Giessenben a vegytani elemzés érdekében egy hó­napot töltött, majd Francziaország és Svájcz egy részét utazta be. Hazatérte után 1844. okt. elején elfoglalván tanári székét, ott 1863-ig a természettudomá­nyok előadásával foglalkozott. Ekkor szerveztetvén a kolozsvári jogakadémia, benne rendes tanszéket nyert mint a nemzetgazdaság és politika tanára; utóbb a statisztika, pénzügytan, az osztrák biro­dalomhoz tartozó országok történelme jutottak neki rendkívüli tantárgyakat. A kolozsvári egyetem szervezésével pedig oda lett kinevezve ny. r. tanárrá a nem­zetgazdaság- és pénzügytanra ; 1872—73. az egyetemi tanév rectora. 1883—84. a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1890 őszén nyugalomba vonult. A m. tudom. Akadémia 1858. decz. 15. vá­lasztotta lev. tagjai sorába.­­ Első versei a kolozsvári Reményben (1839.) jelentek meg; polémiája Vida Károlylyal a Pesti Naplóban (1856. 355. sz.); természettudo­mányi czikkei a Mezei Naptárban (1859.), az Akad. Értesítőben (1860. Mathem. és Term. Oszt.) és az általa szerkesztett lapokban ; egyháztörténeti dolgozatai pe­dig a Keresztény Magvetőben (1888.) — Munkái: 1. Légtüneménytan Kolozsvár, 1847. (Ism. Értesítő 1852. 32. 33. sz.) — 2. A kémia iskolája. Stöckhard után ford. U. ott, 1848. (Ism. Orv. Heti­lap 1857. 2. kiadás. A vegytan iskolája czímmel. U. ott, 1863.) — 3. Mit tegyen az erdélyi gazda, hogy jólétre jusson. U. ott, 1859. — Szerkesztette a Termé­szetbarátot 1846. júl. 2-tól Takács János­sal, 1847. szept. 23-tól 1848. jún. 29. maga­s Ipar és Természetbarát czímmel 1848. jul. 2-tól nov. 9-ig ; a Hetilap, gazd. és keresk. lapot 1852. okt. 2-tól 1855. márcz. 31-ig; a Kolozsvári Közlöny politikai hírlapot 1856. októbertől 1859. decz. 29-ig. Danielik, M. Il'ók II. —­ Egyetemes M. En­cyclopaedia VI. — V. Akadémia Almanachja 1861. 1863. 1874. — Vasárnapi Újság 1872. arczk — Szinnyei, Hírlapirodalmunk 1848— 49-ben és Repertóriuma. Tört. II. — Jog-

Next