Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Berke Balázs - Berke Péter - Berkes István - Berkes Kálmán - Berkeszi Dániel - Berkeszi István - Berko József
946 Bereczki—' •Beregszászi 922 Berislavich István (kis-mlakai), horvát, nemes családból származott, Rudolf király alatt élt és mint a slavoniai katonai ügyek perceptora hivataloskodott a magyar kúriánál. — Munkái: 1. Lusus Martis et Apollinis. Graecii, 1615. •— 2. Applausus honori ac fortunae ill d. Benedicti Thuróczy. U. ott, 1615. Index Raror. Libr. (Prág.) — Horányi Nova Memoria. Berke Baláss, ág. ev. prédikátor, vasmegyei származású; 1779. okt. 30. iratkozott be a vittenbergai egyetemen és 1782. szept. tért onnan vissza hazájába, hol Hodoson a vendek közt. lett lelkész. — Munkája: Ode Saphica honori ac venerationi Adami Farkas solemnia suis nominis celebrantis. Sopronii, 1777. Catalogus Bibi. Fr. Com. Széchényi Suppl. I. — Barikolomaeides, Memoria Ungar. 277. Berke Péter, légrádi származású; a humaniórákat Varasdon és Zágrábban, egyetemi tanulmányait Bécsben és Bonnban végezte. — A bold. szűz históriáját irta horvát nyelven. (Grácz, 1762.) Katona, História Critica XXXIX. 941. — Horányi, Nova Memoria 768. Berkes István, — Munkái: 1. Hlustr. dnum Sigismundwn Horváth de Szent-György, occasione installationis suae pro supremo comite incl. comitatus Békésiensis salutat. Budae, 1802. — 2 Dissertatio inter quatuor anni tempóra de exc. ac ill. dni Sigismundi Horváth honoribus. Pestini, 1807. Petrik Bibliographiája. Berkes Kálmán, fővárosi m. királyi állam rendőrségi felügyelő, szül. 1841. decz. 3. Mélykuton Bács-Bodrogmegyében; a rendőrséghez oktatónak 1884. nov. 26. és felügyelőnek 1886. ápr. 17. neveztetett ki Budapesten. Előzőleg beutazta Amerikát, Angol-, Franczia-, Német-, Olaszországot és Belgiumot. — Munkája: A tolvajélet ismertetése. Bpest, 1888. (Németül Erdélyi Viktor által ford. U. ott, 1889.) Corvina 1889. 9. sz. és Potocky Pál szives közlése. Berkeszi Bániel. — Munkája: Gróf Rhédei Farkas és Teleki Kata asszony lakodalmára készített versek. Kolozsvár, 1764. Berkeszi István, bölcselettudor, középiskolai tanár, szül. 1853. decz. 6. Berkeszen Szabolcsmegyében; középiskoláit Ungváron, az egyetemet Budapesten végezte, hol 1878-ban középiskolai tanárvizsgálatot tett, 1883-ban pedig bölcselettudorrá lett; öt évig mint magántitkár Radvánszky Béla báró mellett működött; ezután a budapesti tanárképző-intézetben tanított egy évig ; 1884-ben ideigl. hely. tanár volt a fehértemplomi állami főgymnasiumnál, honnan 1885. aug. a budapesti II. ker. főgymnasiumhoz helyeztetett át hely. tanári minőségben; itt 1888. febr. 5-ig maradt; ekkor a temesvári állami főreáliskolához neveztetett ki a történet és földrajz rendes tanáráúl. A budapesti egyetemen a Schwartnerféle nyilt pályázaton kétizben nyert pályadijat a következő pályamunkákkal. 1883-ban: A magyar nemzeti szellem és a magyar nyelv keletének documentált története 1711-től 1848-ig, és 1890-ben: Magyarország 1711—1848-iki történetének hazai és külföldi kutforrásai; ezek ismertetése és birálata. Történelmi s irodalomtörténeti értekezései megjelentek a Századokban (1883. 1886.), Magyar Ifjúság Lapjában (1885.), a budapesti gyakorló főgymnasium Értesítőjében (1884.), Bud. Szemlében (XLVI. 1886.), Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XXI. 1887.), Délmagyarországi Közlönyben (1889 ), Tanáregylet Közlönyében (1889.) és a Délm. tört. és rég. Társulat Közlönyében (1890.) — Munkái: 1. A gróf Haller-fiúk iskoláztatása a XVIII. század első felében. Bpest, 1883. (Különnyomat a Századokból.) — 2. A magyar nyelv a magánélet terén 1711—48. U. ott, 1885. (Különnyomat a fehértemplomi áll. gymnasium Értesítőjéből.) — 3. Gróf Hoffmannsegg utazása Magyarországon 1793—94-ben.