Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Bocsárdi Imre - Bocskay Brutus - Bocskay Papp Lajos - Bocskay Tobiás - Bocskor Ádám - Bocsó Mátyás - Bocsor István - Bocsor Lajos
1119 Bock—Bocsor 1120 Szebenben, hol atyja B. János György a város főorvosa volt. Előbb városi ev. prédikátor volt; 1839. ápr. 19-től lelkész Hanebachban. Meghalt 1865. ápr. — Mun-kája: Plantarum secundum Pharmacopaeam Austriacam anni 1821 officinalium quotquot in M. Transsilvaniae principatu sponte proveniunt descriptio. Cibinii, 1832. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. — Szinnyei Könyvészete. Bock Márton, ág. ev. lelkész, szül. Alizinában Szebenmegyében, hol atyja ág. ev. lelkész volt; előbb ő is nagyszebeni lelkész, 1820. februártól hermányi, 1828. júliustól pedig alczini lelkész volt, hol 1861-ben meghalt. — Munkája : Numophilacii gymnasii a. c. Cibin. discriptio. Fase. II. Pars I. Cibinii, 1816. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. Bocsárdi Imre, Pázmány-intézeti theologiai hallgató Bécsben. — Munkája : Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Viennae, 1672. Szabó, Régi AI. Könyvtár III. (Kézirat.) Bocskay Brutus. L. Toldy István. Bocskay Papp Lajos. L. Pap (Bocskay) Lajos. Bocskay Tóbiás, minorita rendi gymnasiumi tanár, szül. 1840. febr. 16. Csik-Szt-Mártonban, előbb tanító, hitszónok és segédlelkész volt; majd gymnasiumi tanár Nagy-Bányán, Kantán és Aradon. Meghalt 1873. nov. 22. Kolozsvárt! — Könyvismertetéseket és tárcza-czikkeket irt az aradi Alföld cz. napilapba (1868. 1870—71.) — Álnevei: Csabay Aladár, dr. Kondorossy és Kondorossy Aladár. Lakatos Ottó, Arad Története III. 45. — Szöllössy és Illés, Huszonöt év egy magyar lap életében. — Minorita-Rend Névtára 1883. 143. 230. Bocskor Ádám, szent Ferencz-rendi szerzetes. — Munkája : Assertiones canonico-juridicae ex libro III. decretalium Gregorii papae IX. Cibinii, 1761. (Csedő Lászlóval együtt vitatkozott.) Bocsó Mátyás, leveleki plébános Szabolcsmegyében. — Munkája: Asik hásán jelentetett menyei dicsőség. Kassa, 1742. (Halotti prédikáczió Krucsai János felett.) Emlékkönyv. Eger, 1865. — M. Sion 1888. 451. 1. — Petrik Bibliographiája. Bocsor István, pápai ev. ref. főiskolai tanár, kir. tanácsos, szül. 1807. okt. 18. Enyingen Veszprémmegyében, hol atyja B. Péter földmivelő gazda volt ; gymnasiumi s felsőbb tanulmányait (theologiát és jogot) 1819-ben Pápán kezdte s ott végezte 1832-ben, miközben 1830—31-ben a költészeti osztály segédtanárává, majd az iskola seniorává tették. 1835-ben a dunántúli ref. egyházkerület rendes tanárrá választotta ; ekkor külföldre ment az ottani egyetemek látogatására, s 1837. aug. 5. indult haza felé Berlinből, hol leghuzamosabb ideig tartózkodott és még azon évben foglalta el székét a pápai collegiumban, hol a magyar közjogot és történelmet tanította. 1845-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1848-ban az enyingi választó kerület részéről képviselőül küldetett a pesti nemzetgyűlésre, de már 1849. januárban visszatért családjához. Ezentúl állásának és az irodalomnak élt. 1874-ben a pápai ref. jogakadémiánál a birói vizsgák elnökévé választatott. Meghalt 1885. jún. 3. Pápán. — Költeményei jelentek meg a bécsi Sokfélében (1831 —32.). Politikai s polemikus czikkeket irt a Társalkodóba, Athenaeumba. (Figyelmet keltettek hirlapi bölcseleti vitái Hetényi Jánossal, melyeket Erdélyi János is kiemel bölcs, történetében. B. Hegel álláspontját védte), győri Hazánkba (1848. 221—223. sz.), Magyar Sajtóba (1861—62.); a pápai casino 50 éves történetét irta a Casino (1885) Névkönyvébe. — Munkái: 1. Halotti versek, melyeket néhai nagytiszt. Márton István utolsó tisztességtételére készített. 1831-ben. Veszprém. — 2. Rövid franczia nyelvtudomány, gyakorlati példákkal. Pápa, 1839—40. Két kötet. (B. I. jegyekkel.) — 3. Latin nyelvtan lépcsőnkénti 34—35. ív sajtó alá adatott 1891. febr. II.