Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Böhm Dávid
akadémia 1876. jún. 8. levele tagjává választotta; a magyarhoni földtani társulatnak 1872—73-ban tiz hónapon át első titkára volt, 1889 óta alelnöke. — Értekezései a Jahrbuch der k. k. geol. Reichsanstalt (1866—67., Verhandl. der k. k. geol. Reichsanstalt (1872.) czímű folyóiratokban, a Földtani Közlönyben (1871—90.), a Földtani Intézet Évkönyveiben és a Term. Közlönyben (1886. Magyarország geologiai térképe) jelentek meg. — Munkái: 1. Geologische Verhältnisse der Umgebung von Buják, Ecseg u. Herencsény, Wien, 1866. (Különnyomat a Jahrbuch der k. k. geolog. Reichsanstalt-ból.) — 2. Die geologischen Verhältnisse des Bück-Gebirges und der angrenzenden Vorberge. Wien, 1867. (Különny. ugyanabból.) — 3. A Bakony déli részének földtani viszonyai. Pest, 1871—74. és Ujabb adatok. U. ott, 1877. (Különny. M. Földtani Intézet Évkönyvei II. III. VI. kötetéből.) — 4. Die geologischen Verhältnisse des südl. Theiles des Bakony. U. ott, 1873—74. (Különnyomat a Mittheilungen aus d. Jahrb. d. k. ung. geol. Anstalt II. III. és VI. k.) — 5. Fóld-Gödöllő-Aszód környékének földtani viszonyai. U. ott, 1872. — 6. Brachydiastematherium transilvanicum. Bih. et Maty. Egy uj Pachyderma nem Erdély eocen rétegeiből. Bpest, 1875. (M. kir. Földtani Intézet Évkönyvei IV. k. 2. füz. Ugyanez németül is.) — 7. Pécs városa környékének földtani és vizi viszonyai. U. ott, 1876. (Különny. a M. Földtani Intézet Évkönyveiből IV. kötet. Ugyanaz németül is.) — 8. Adatok a Mecsek hegység és dombvidéke Jura lerakodásának ismeréhez. U. ott, 1880—81. Két rész. (Értek, a term. tud. kör. X. 10. XI. 9.) — 9 A m. kir. földtani intézet s ennek kiállítási tárgyai. U. ott, 1885. — 10. Földtan (geologia) az 1885. évi budapesti országos átal. kiállításon. U. ott, 1886. (Hivatalos jelentés II. kötetéből.) — 11. Zsigmondy Vilmos. U. ott, 1890. (Különny. a Földt. Közlönyből.) .— Geologiai térképei (Dunántúl egészen) nevezetesek és 194 négyszögmérföldnyi terület geol. fölvételében és térképezésében vett részt. — Szerkesztette mint a társulat titkára a Földtani Közlönyt 1873-ban és szerkeszti a magyar földtani intézet Évkönyveit. Szinnyei Könyvészete. — Petrik Könyvészete. — M. Könyvészet 1876. 1886. — Kitschauer, Bányamiveléstan 121. — M. tud. Akadémia Értesítője 1890. (Tagajánlás.) és Pethő Gyula szives közlése. Bődy József, polgári s középkeresk. iskolai tanár, szül. 1841. márcz. 19. Hegyfalun Vasmegyében, hol atyja tanító volt; iskoláit Győrött és Budán végezte s a tanítói pályára képezte ki magát. 1859-ben Vasvárott kezdte a tanítást és két év múlva a győri kir. kath. tanítóképzőintézet hallgatói közé lépett. 1863-ban tanítóvá minősíttetett és a körmendi kath. iskolánál vállalt másodtanítói állást. 1865. okt. 2. a magyar kir. helytartótanács a zalaegerszegi főelemi iskolához, 1873. decz. 2. pedig az újonnan megnyílt hat osztályú polgári iskolához a nyelv- és történelmi szakra nevezte ki. Paedagogiai és vegyes tartalmú czikkei a következő lapokban jelentek meg: Népnevelők Lapja, Zalai Tanközlöny, Zalai Tanügy, Zala-Somogyi Közlöny, Zalai Közlöny, a két utóbbi lapnak és a Vasmegyei Közlönynek rendes munkatársa volt; az Egyetértésnek huzamosabb ideig volt rendes levelezője. Irt a Honba, Pesti Naplóba, Magyar Államba is ; de végre szembaja miatt fel kellett hagynia az irodalmi működéssel. Nevezetesebb czikkei közül fölemlíthetők : Egy szegény tanító (Zala-Somogyi Közlöny 1867.), A magyar nyelv tanításáról a népiskolákban (Zalai Tanközlöny), A néptanítók anyagi helyzete (Vasm. Közlöny), A néptanítók kötelessége népnevelésünk érdekében (Zalai Tanügy 1887.), Az antiszemita mozgalom okai Zalaegerszegen