Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Bezerédj László (bezerédi) - Bezerédj Pál (bezerédi)
1039 Bezerédj 1040 túli részek tábornoki főparancsnoka, 1705-ben és 1708-ban Sopron vidékén táborozott és az utóbbi évben a soproniakat felkonczoltatta. Elfogatván, mint hűtlennek Sárospatakon 1708. decz. 18. feje vétetett. Arczképe a szerdahelyi ágon álló utódainál sopronmegyei Szerdahelyen van meg. — Halálra készülő éneke: Ifjú legény lévén... a Thaly Kálmán kiadta Régi M. Vitézi Énekek (Pest, 1864. II. 342—348. 1.) egyik legérdekesb darabja. Az ajkára adott latin cantilenát Thaly K. közli a Figyelőben (VII. 1879. 219.). Sirversét ugyan ő közli a Tört. Tárban (1879. II. 399.) Nagy Iván, Magyarország Családai II. 95. 96. — Thaly K., Régi M. Vitézi Énekek I. 18. Bezerédj István (bezerédi), országgyűlési képviselő, B. István és Nagy Erzse fia, szül. 1795. okt. 25. Szerdahelyen Sopronmegyében; iskoláit Pozsonyban és Sopronban végezvén s magát úgy a tudományokban mint a nyelvekben kiképezvén, lakását Tolnamegyébe tette át, hol Csapó Dániellel a szabadelvű ellenzéknek alapítója lett. Már az 1825-ik évet megelőzött válságos időszakban lelkesen küzdött s feliratokat szerkesztett az alkotmány fentartása mellett. Az 1830. koronázási és 1832—36. hosszú szervezési országgyűlésén mint Tolnamegye képviselője vett részt és ez utóbbin különösen az úrbér feletti tanácskozmányokban tüntette ki magát a nép érdekében tartott beszédei által. Az 1839—40. országgyűlésnek szintén tagja volt, de az ellenpárt kieszközlő visszahivatását; mégis, midőn az országgyűlés egy büntető törvényjavaslat kidolgozására országos választmányt küldött ki, az eddig gyakorolt szokás ellenére őt is, daczára annak, hogy nem volt követ, annak tagjáúl beválasztá. Az 1843—44. országgyűlésen ismét Tolnamegyét képviselte és erélyesen küzdött a halálbüntetés eltörlése és a közteherviselés mellett. Midőn pártja 1848-ban kormányra jutott, B. nem vállalt hivatalt, de pártja minden változó sorsában osztozott s mint azelőtt, úgy a válság napjaiban is mindenkor a mérséklés és kiegyenlítés szellemében nyilatkozott. 1850. aug. 5. kötél általi halálra s vagyona elkobzására ítéltetett, de kegyelmet nyert. Jószágai egyikén Hidján saját költségén kisdedóvó-intézetet alapított, neje B. Amália vezetése alatt. A selyemtenyésztés emelésére a 30-as évek elején szederegyletet alapított s megkezdte a selyemtenyésztést oly terjedelemben, hogy annak gyártását honunkban előmozdíthassa. Midőn az 1844. országgyűlésen nem sikerült a közteherviselés eszméjét megvalósítania, első volt, ki a következő megyeülésen önkénytes adózásra kötelezte magát. Kitűnő szónoki tehetségeért magyar Demosthenesnek nevezték. Meghalt 1856. márcz. 6. Hidján. Vezérczikkei a 40-es évek Pesti Hírlapjában jelentek meg; a selyemtenyésztésről a M. Gazdába (1842.) és a M. Nép Könyvébe (1855.) irt ; az ujonczajánlás tárgyában mondott beszédét Toldy István, A m. politikai szónoklat kézikönyve (Pest, 1866. I.) hozta. Wesselényi Miklós báróhoz irt levelét a Tört. Lapok (1874. 21. sz.) közli. — Munkái: 1. Carmen . . . principis et Hungáriae palatini Pauli Eszterházi. Sopronii, 1811. — 2. Követjelentése Tolna vármegyének az 1836. eszt. júl. 5. tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. Pest. (1836.) — Országgyűlési beszédei az egykorú Naplókban és politikai lapokban vannak. — Arczképét kőre metszette Herr F., nyomt. Oncken 1840. Bécsben. M. Hírlap 1850. 221. SZ. — Csengery Antal, Magyar Szónokok és Statusférfiak. (Barthai Györgytől.) — Ujabbkori Ism. Tára. — Nagy Iván, Magyarország Családai. II. 95. 97. — Vasárn. Ujság 1861. 15. Sz. arczk. 1865. 33. 38. sz. — Galgóczy Károly,M. Gazd. Egyl. Emlékkönyve I. 146. — Petrik Bibliographiája és gyászjelentés. Bezerédj László (bezerédi), jogtudor, országgyűlési képviselő, B. György alnádor és Szegedy Antónia fia , a 40-es években