Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
A - Andrád Sámuel (barátosi) - András mester - András, mária-nostrai pálos - Andrási Ádám János József (csikszentkirályi és krasznahorkai báró)
161 Andrád—Andrási 162 Andrád Sámuel (barátosi), orvostudor, szül. 1751-ben Háromszék Ikefalva községében, hol atyja A. Elek ref. lelkész volt, Enyeden és Kolozsvárt tanult, az orvosi tudományt Bécsben hallgatta s mint gyakorló orvos ott telepedett le, de előbb gyalog beutazta Németországot. 1786-ban szélhűdés érte, ezen betegségéből teljesen soha föl nem épülvén, visszavonult hazájába, Erdélybe. Meghalt 1807 aug. 31. Sepsi-Szent-Györgyön. Legelső költői dolgozata latin vers volt, melyet Stoll Miksa, a bécsi orvostanár emlékezetére irt; a M. Kurir 1787. 42. sz.-ban jelent meg és külön is. Néhány verse található a M. Musában (1787—89.) Állj fel sánta músám Horvát kocsijára cz. verses ajánlása Horváth Ádám Hunniása (1787) mellett olvasható. Irt még több alkalmi s más verset, melyekről, valamint többi műveiről bőven megemlékezik Jakab Elek idézett tanulmányában. — Munkái: 1. Elogium sepulcrale, tumulo Maximiliani Stoll inscriptum, carminum paribus centum. Viennae, 1787. (A. S. jegygyei.) — 2. Quaedam epistola ad Pub. Ovidii Nasonis cineres. U. ott, 1789. (Névtelenül.) — 3. Elmés és mulatságos anekdoták. 2 kötet. U. ott, 1789-90. — 4. A magyar Democritus életének délig való része. U. ott, 1791. — 5. A magyar szállásnak módjáról. U. ott, 1791. — 6. A magyar irás-módról. Némely jegyzéseim az ABC rendje szerint. U. ott, 1791. (A. S. jegygyei.) — 7. Meine Cornucopie das ist. Sammlung vielerley nützlicher und unterhaltender Kleinigkeiten. 2 rész. U. ott, 1792—93. — 8. Legelső virágos kert. U. ott, 1793. — Még pár apróságot sorol fel tőle a M. Hirmondó az év és hely megnevezése nélkül, melyek szintén önállóan jelentek meg, u. m. Kérdő és felelő játszó kártyák. — Philitérhez való válaszom. — Am. nemzeti múzeum bir tőle három csekély terjedelmű müvecskét kéziratban. Weszprémi, Luccineta Med. Biogr. Cent. III. Tom. IV. p. 472. 504. — .). Hirmondó 1792. II. 644. — Bécsi V. Merkurius 1793. I. 17. 20. II. 66. sz. — Sándor István Könyvesháza 177. 179. 199. 252. — Schedius, Verzeichniss 5. — Básthy, Magyarok Emléke. — Nagy Iván, Magyarország Családai I. 34. — Budapesti Szemle VI. (1859) 40. — Figyelő. X. XIV. XVIII. (A. S. mint iró és forditó és Még néhány adat A. S.-ról. Halála éve és napja. Jakab Elektől.) — P. Napló 1883. 243. sz. — Beöthy Zsolt, Szépprózai Elbeszélés II. — Petrik Bibliogr. András mester, IV. Béla és V. István király káplánja, ki Károly szicziliai királynak, Róbert Károly magyar király ősatyjának, Manfred tarenti herczeggel történt hadakozását és 1266-iki győzedelmének történetét, Konradin halálát és Károlynak a szicziliai s nápolyi királyi székre jutását irta le. Ajánlotta András ezen munkáját Péternek, VIII. Lajos franczia király fiának s élőbeszédében nem mulasztá el magyar származását is megemliteni. — Mikép jutott András Szicziliába, följegyezve nincsen, hihetőleg V. István király leánya kíséretében, kit Károly (a sánta) szicziliai király 1266-ban jegyzett el; az ezutáni években irta említett könyvét. Először Du Chesne adta ki a párisi kir. könyvtár codexéből. (Hist. Fr. Scriptt. az V. kötetb. Páris, 1649. 820—851. 1.) s ujabban Budán 1779-ben (in Opusculis fugientibus Scriptt. et Rev. Hung. P. I.) Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1851. I. 84. — Pauer, Az egyházi rend érdemei 147. András, mária-nostrai pálos perjel, korának hires hitszónoka, 1373 körül. Magyar egyházi beszédeket irt, melyek azonban reánk nem maradtak. Toldy, M. Nemz. Irod. Tört. 1851. I. 184. Andrási Ádám János József (csikszentkirályi és krasznahorkai báró), cs. kir. ezredes és egy magyar huszár-ezrednek tulajdonosa, résztvett az 1742. és következő táborozásban, neve mint hadvezéré még 1748-ban is előfordul. Kiadta az osztrák hadi artikulusokat I ily czímmel: Der allerdurchlauchtigst- Id. Szinnyei J. Magyar írók, I.