Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
B - Bartal György (beleházi ifjabb) - Bartal István (ladányi) - Bartalis Antal
625 Bartal—Bartalis 626 scythákról. Szerző arczképével és rövid életrajzával kiadja Toldy Ferencz. U. ott, 1860. — 4. Béla király halhatatlan jegyzőjének, Mátyásnak ujabb diadaláról. U. ott, 1861. — 6. Aparthus hún-magyar scythákról tanulmányai befejezéseül kiadta Knauz Nándor. U. ott, 1862. — 6. Nyílt levele barátjához Knauz Nándorhoz Toldy Ferencz «Valamijére Szent Istvánról». U. ott, 1862. — 7. Béla király halhatatlan jegyzőjének hajdani szittyáiról főtekintettel macedoni Nagy Sándor korára. U. ott, 1864. — Arczképe kőre rajzolva nyomt. Böhn 1860. Pesten, megjelent 3. alatt említett munkája, a M. Tud. Értekező I. kötete, és az uj M. Múzeum 1860. I. kötete mellett. M. Tud. Társ. Névkönyve 1832-re. — Közli. Esm. Tára. II. 100. — Uj V. Múzeum 1851—52. I. 403. 1858. I. 117. 356. 386. 1859. 413. 1860. I. k. 5. 1. arczk. (Pauler Tivadar). — M. Akad. Értesítő 1859. I. 51. — Piklos. és Tört. Közl. 1861—62. 317. — •/. Tud. Értekező 1862. I. 9. 97. 385. arczk. — Egyet. M. Encycl. V. 730. — Vasárnapi Újság 1858. 34. SZ. arczk. — Sürgöny 1865. 220. SZ. — Fővár. Lapok 1865. 217. SZ. — '/. Tudom. Akadémia Évkönyvei XI. köt. VIII. dar. (Pauler Tivadar Emlékbeszéde.) — Figyelő I. II. — Pauler Tivadar. Adalékok. — Petrik Könyvészete és Bibliographiája. — Gyászjelentés. Bartal György (beleházi ifjabb), földművelési-, ipar- és kereskedelmi miniszter, idősb B. György fia, szül. 1820. szept. 20. Pozsony megyében; tanulmányait a Theresianumban végezte. 1842-ben lépett a közpályára Tolna-megyében mint tiszt, aljegyző; a következő tisztújítás alkalmával főjegyző lett és 1848-ban Tolnám, pinczehelyi kerülete országgyűlési képviselővé választotta. A világosi katasztrófa után őt is elfogták, de két havi fogság után szabadon bocsátották; ekkor visszavonult tolnamegyei birtokára. 1861-ben Tolna megye első alispánja s országgyűlési képviselője lett; 1865—9-ben ismét Tolnamegyét képviselte. A kath. congressus alkalmával a szabadelvű kisebbség élén küzdött a modern eszmék mellett. 1865-ben a m. kir. helytartótanács elnöke lett; ezen méltóságától, saját kérelmére 1867. febr. 5. fölmentetett. Az 1867. kiegyezés után csatlakozott a Deákpárthoz. 1874. márcz. földmívelési-, ipar-és kereskedelmi miniszter lett, mely tisztét 1875. márcz.-ig viselte, midőn a Bittó-Ghyczy minisztérium visszalépett. Az 1875. országgyűlésre is megválasztotta Kővárvidék felső kerülete képviselővé. Utolsó országgyűlési beszéde az volt, melyben élesen megtámadta Sennyei báró politikáját. Meghalt 1875. okt. 25. Faddon. — Bezerédj István jellemrajzát irta meg Csengery, M. Államférfiak cz. könyvébe. Munkái: 1. Országgyűlési beszéd 1861. máj. 17. Pest. (Szalay Lászlóéval.) — 2. Autonomiai congressusi beszéde a szervező gyűlés márcz. 11. ülésén. Pest, 1870. Nagy Iván, Magyarország Családai. Pótlékkötet. — Vasár». Ujság 1862. 2. SZ. arczk. 1875. 44. arczk. — Magyarország és a Nagyvilág 1885. 1865. 4. sz. arczk. 1874. 13. sz. arczk. 1875. 44. SZ. arczk. — Országgyűlési Emlékkönyv. Pest, 1866. arczk. — Kákay Aranyos, Ujabb Fény- és Árnyképek. Pest, 1866. — Hon 1875. 244. SZ. — Catalogus Bibl. Jo. Card. Simor. — Petrik Bibliogr. és gyászjelentés. Bartal István (ladányi). Munkái: 1. Néhai mélt. vajai Vay József... halálára irt versek. Buda, 1822. — 2. Virág koszorú egy kisasszony számára a Hymen oltáránál. U. ott, 1822. Petrik Bibliographiája. Bartalis Antal, jegenyei plébános, erdélyi származású szárhegyi székely. — Munkái: 1. Ortus et Occasus imperii Romanorum in Dacia mediterranea. Posonii, 1787. — 2. Notitia parochiae Jegenyensis. Claudiopoli,1794 (Névtelenül. E munkában van említés a Szent István király jobb kezének megtalálásáról cz. legrégibb magyar nyomtatványról, mely 1484-ben nyomatott Nürnbergben.) Horányi Nova Memoria 308. — Hazai Tudósítások 1807. 12. sz. — Katona, Historia Critica XLI. 558. — Catalogus Bibl. Hung. Fr. Com. Széchenyi I. és II. — M. Könyv-Szemle I. 68. — Szilády, Régi M. Költők Tára I.