Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet
C - Czobancki József - Czóbel Minka - Czobor Béla
539 Czobancki—Czobor 540 nész volt Nagyszombatban. — Munkája : Theater-Almanach der königl. Freistadt Tyrnau. Zum neuen J. 1841. Tyrnau. Petrik Bibliogr. Czobancki József.Jézus-társasági áldozó-pap. szül. 1727. máj. 14. Pápán Veszprémmegyében , húsz éves korában lépett a rendbe s a felsőbb tudományokat Nagyszombatban hallgatta; ezután különböző helyt szónokolt és több rendház főnöke volt. A rend föloszlása után Dozmaton Vasmegyében plébános lett és Kis-Czellben a Ferencz-rendi növendékek oktatója volt, hol azután meghalt. Munkája: Concio honori d. Stephani Hung. regis. Budae, 1769. Stoeger, Scriptores 53. Czóbel Minka, Cz. Imre cs. és kir. kamarás és gróf Vay Eveline leánya, Anarcson Szabolcsmegyében született; azon néhány hónapot kivéve, melyet szülei, neveltetése miatt, vele évenkint a városban töltöttek, otthon szülőhelyén nevelkedett. Többször utazott Délfrancziaországban, Olaszországban, Ausztria s Tyrol hegyei közt. Egyebet nem tudunk életéből. — Többet lehet mondani művészi fejlődéséről. Családja minden ágában mutatkozott időről időre a szenvedély a művészet és irodalom iránt; legerősebben dédatyja Orczy Lőrinczben. Mióta visszaemlékezik, mindig irt, többnyire verseket, magyar, német, franczia vagy angol nyelven ; később lefordította Madách Ember tragédiáját németre s Petőfi néhány költeményét angolra. Azután leirt mindent, a mit érzett, látott, elképzelt, de ezt már mind magyarul. Sógora Mednyánszky László báró vezette be az irodalomba, midőn iratait bemutatta Jókai Mórnak és Justh Zsigmondnak, kik őt a költészetre buzdították. Költeményei megjelentek 1890—92-ben a M. Bazárban, a Hétben, Vasárnapi Újságban, M. Salonban, Fővárosi Lapokban, Nyirvidékben, Arad és Vidékében és a Nemzetben; legújabban a Salon és Sport hozott tőle egy Marionettek cz. bluettet. — Munkái: 1. Nyirfalombok. Bpest, 1890. (Költemények. 2. kiadás, ugyanazon évben. Ism. Főv. Lapok 71. Nemzet 91. Egyetértés 88. sz.) — 2. Haffa. U. ott, 1891. (Elbeszélés.) 3. Czóbel Minka újabb költeményei. U. ott, 1892. (Ism. Budap. Hirlap 16. sz.) M. Könyvészet 1890. — Corvina 1891. 8. SZ. — J. Hét 1892. 3. sz. arczk. (Justh Zsigm.) Divat-Salon 1992.10. füzet, arczk. és önéletrajzi adatok. Czobor Béla, bölcseletdoktor, a m. tudom. akadémia lev. tagja, szül. 1852. máj. 9. Székesfehérvárott; 1875-ben a székesfehérvári egyházmegyében miséspappá szenteltetett és 1876. jan. a m. n. múzeum régiségosztályának őrsegéde. 1878-ban segédőre lett. 1876-ban bölcseletdoktorrá s 1887-ben a keresztény maiarchaeologiából és symbolikából a budapesti egyetemen magántanárrá avattatott. A m. tudom. akadémia 1881. máj. 19. levelező tagjává választotta s a Real Associacao dos Architectos cívis e Archeologos Portugezes megküldte neki tagsági oklevelét. 1879-ben rendezte a székesfehérvári, 1885-ben a budapesti kiállítás régészeti csoportját. Részt vett a Budapesten tartott országos nőipar- és az 1884-ben ugyanott rendezett ötvösműkiállításban. 1881-ben Ipolyi Arnold nagyváradi püspök magával vitte új egyházmegyéjébe, hol a püspöki papnevelőintézet igazgatójává s az egyházi archaeologia tanárává nevezte ki. Jelenleg nagyvárad-egyházmegyei pap, a műemlékek országos bizottságának előadója, a székesfehérvári szentszék ülnöke. Az orsz. régészeti és embertani társulat osztályelnöke ; igazgató vál. tagja a magy. történelmi s az iparművészeti társulatnak ; a felső-magyarországi s a biharmegyei régészeti s történeti egyletnek pedig tiszt. tagja. Birtokosa a szerb kir. sz. Szávarend középkeresztjének, a portugali kir. villa Vitmosa és a szent Jakabrend lovagkeresztjének és a koronás