Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 2. kötet

C - Caneider Gusztáv - Canestrini Antal - Capesins Alfréd - Capesius Bertalan - Capesius Ferencz Mihály - Capesius Gottfried

ő Caneider—Capesius 6 minorum neutiquam prodiisse rursus defenditur. U. ott, 1766. Horányi. Memoria. — Catalogus Bibi. Fr. Com. Széchenyi. Suppl. I. Caneider Gusztáv, győri kereskedő fia, ki Egyptomba utazott és Kairóból leve­lezett a Győri Közlönyben (1862. 60. 77. sz.). Meghalt 1878. ápr. 29. Győrött 42. évében. Gyászjelentés. Canestrini Antal, bölcselet- és orvos­tudor, cs. és kir. kincstári orvos, szül. 1743. máj. 18. Cluzban (Tirol); orvos­tudorrá lett 1768-ban Innsbruckban, az­után gyakorlati kiképeztetése végett Bécsbe ment; itt ismerkedett meg Crantz tanár­ral, kivel a kórházak tanulmányozása végett Olaszországba utazott. 1771-ben legfelsőbb parancsból a lengyel határon kitört pestis megfigyelése s tovább terje­désének lehető megakadályozása czéljából Magyarországba küldetett; feladatát sze­rencsésen megoldotta és a pestis terje­désének gátat vetett. 1773-ban hasonló czélból a török határon működött sikerrel. 1776-ban Máramaros megyében rendezte a közegészségügyet, mire ezen megye főorvosa s az ottani kincstári bányák orvosa lett Máramaros-Szigeten. 1778-ban Nagybányán és 1785-ben Schwarzban (Tirol) működött, hol a himlőoltást meg­honosította. Meghalt 1807. márcz. 18. — Hazánkat illető munkái: 1. Monita me­dico-politica ad non paucos, eosque potissimum habitatores iuris. Cassoviae, 1776. — 2. Dissertatio historica de peste, quae ab autumno anni 1770 usque ad mensem februarii 1771 in comitatu Zem­pliniensi grassabatur. U. ott, 1777. — 3. Historia de utero duplici alteratio quarto graviditatis mense rupto in Hungaria a. 1781 in cadavere ab auctore invento. Aug. Vind., 1788. De Luca, Das gelehrte Oesterreich. — Wesz­prémi, Succincta Med. Biogr. Cent. Alt. Pars Post. 468. Cent. III. Dec. I. II. — Annalen der Literatur. Wien, 1804. I. Intellig. 103. — Catalogus Bibl. Fr. C. Széchenyi I. 184. — Szinnyei Ivöny vészete. Capesius Alfréd, erdélyi szász, 1886-ban tagja volt a német kereskedelmi expeditiónak a szicziliai tengeren. — Naplójából uti élményeket közölt Reise­skizzen czimmel a nagy-szebeni Siebenb. D. Tageblattban (1886. 3938. és 39. sz.) Siebenb. D. Tageblatt 1886. 3848. sz. Capesius Bertalan, ág. ev. lelkész, C. György szénaverési, kis-küküllő-m. ág. ev. lelkész fia . 1692-ben Wittenbergában tanult és 1698—1700-ig a segesvári gym­nasium igazgatója volt; 1705—14-ig nagy­alischi s 1714-től zágori lelkész, hol 1733-ban meghalt. — Munkája: Dissertatio ex historia sacrorum rituum de dipty­chis veterum cumprimis graecorum. Wittebergae, 1693. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. — Szabó Károly, Régi M. Könyvtár III. (Kézirat.) Capesius Ferencs Mihály, ág. ev. lelkész, C. Sámuel thalheimi lelkész fia, szül. 1807. aug. 15. Nagy-Szebenben; 1830-ban a bécsi protestáns theologiai intézetben tanult; 1833-ban nagy-szebeni lector, 1838-ban prédikátor és 1843. márcz. 30-tól 1848-ig bendorfi lelkész volt. 1848-ban az oláh népfölkelők elűzték lakóhelyéből és Nagy-Szebenbe menekült, hol 1850-ben meghalt.­­ Munkája : Isa­goge historico-critica in evangelium Joan­nis. Cibinii, 1834. Trausch, Schriftsteller-Lexikon I. Capesius Gottfried, ág. ev. gymna­siumi igazgató, C. Sámuel lelkész leg­ifjabb fia, szül. 1815. nov. 27.; Berlin­ben tanult 1835-ben; onnét visszajővén, a nagy-szebeni ág. ev. gymnasiumnál alkalmazták mint tanárt és ugyanott 1861. decz. 1-től igazgató volt. 1875-ben nyu­galomba vonult. Meghalt 1880. szept. 11. Nagy-Szebenben. — Első történeti érte­kezése : Hermannstadt während der Kron­streitigkeiten zwischen König Ferdinand I. und dem Usurpator Zápolya 1826—36. a nagy-szebeni ev. gymn. programmjában jelent meg 1856-ban.­­ Mint igazgató 1862-től 1875-ig szerkesztette a gymna­sium programmjait.

Next