Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 3. kötet

F - Frangepán Ferencz Kristóf (tersáti őrgróf) - Frangepán (Ozolyi) Flóra - Frangepán Katalin - Frangepán Kristóf (vegliai és modrusi gróf)

717 Frangepán 718 Cassoviae, 1779. 79-81. 1.). Testamen­tum, Posonii 1543. In Festő S. Vincentii Martyris conditum est a Ferdinando I. Rege Hungáriáé confirmatum. Hyde (Thomas), Catalogus impr. libr. Bibl. Bodleianae in Acad. Oxoniensi. Oxonii, 1674. 2n4. 1. — Catalogus Bibl. Thuanae. Lauen­burtd 1704. — Horányi, Memoria 1. 699. — Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 370. — Catalogus Fr. Com. Széchenyi I. 384—85. II. 246. — h'oncz Ákos, Egri eg házmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 90. 1. Frangepán Ferencz Kristóf (tersáti őrgróf), F. Farkas és Paradeyser Mária fia; részt vett a Wesselényi-féle össze­esküvésben és sógorával Zrinyi Péterrel együtt, midőn Bécsbe mentek, elfogatván, elitéltettek és 1671. ápr. 30. Bécsújhely­ben ő is lefejeztetett; benne a régi Fran­gepán-család utolsó férfi sarja kihalt. — Levele Zscholnisch kapitányhoz, Novi­grad, 9. márcz. 1670. ; börtönéből a csá­szárhoz és nejéhez 1671. ápr. 29. (Brewer Henrik Tractatuum historicopoliticorum Pars V. Coloniae Agrip. 1672., utóbbit Pannónia 18ií2. 65. sz. is közli), Abschieds­rede an Graf Peter von Zrini (Lünigs Reden. Part. IV. 908.). — Munkája: Vrtic (Kis kert). Zágráb. 1871. (F. F. száz hor­vát költeményét, a bécsi titkos levéltár­ban levő eredeti kéziratokból kiadta Kost­renőiő Iván, élőbeszéddel és a költő arcz­képével.) Börtönében irt kegyelmet esdő levelét közli Lünig: Literae Procerum Europae (II. 615.). Nagy Iván, Magyarország Családai IV. 247. 250. 1. — Vasárnapi Újság 1861. és 1871. arczk. (Pauler Gyula.) — Hazánk és a Külföld 1871. 17. arczk. 22. sz. — Századok 1871. 522. 1. 1873. (Pauler Gy.) — Magyarország és a Nagy­világ 1873. 17. sz. — Szinnyei Repertóriuma. Tört. I. Frangepán (Ozolyi) Flóra, apácza, előbbinek és De Naro Lullia (Julia)leánya, ki atyjának szomorú sorsán elkesered­vén, a világgal meghasonlott és a pozsonyi szent Klára-rendi apáczák közé lépett. — Fordított munkái, melyeket álnév alatt bocsátott közre, atyja lakóhelyéről Ozo­lyinak nevezvén magát, a következők: 1. Lelki oskola és a jó halálnak mes­tersége. Latinból ford. Pozsony, 1722. — 2. A megdicsőített penitenczia tartás­nak eleven példája. U. ott, 1722. (Sera­phicus szent Ferencz élete. Irta Bona­ventura kardinális ; ford. németből vala­mely Clarissa szűz.) — 3. A halandó testben szenvedő halhatatlan Istennek históriája. . . U. ott, 1727. (Stanihurstius után ford. 2. jav. kiadás. Nagyszombat, 1770., utolsó jav. kiadás. Eger, 1776.) — 4. Az ur kínszenvedése. Pozsony, 1727. (Stanihurtius után latinból ford.) — 5. Jó reménységnek hajócskája. Buda, 1743. Sándor István, M. Könyvesház 79. 82. 1. — Danielik, M. írók II. 243. 1. — Magyarország és a Nagyvilág 1876. 22. szám. (Fejérpataky László.) — Petrik Bibliographiája. Frangepán Katalin, Perényi Gábor özvegye, F. János leánya s F. Ferencz kalocsai érsek testvére. Nemcsak a tudo­mányokat kedvelte és szép könyvtárral bírt, hanem a tudósoknak is nagy párt­fogója volt. Az ő unszolására s pártfogása mellett adta ki 1531-ben Krakóban Kom­játi Benedek, az ifj. Perényi Jánosnak. F. Katalin egyetlen fiának nevelője Szent Pál leveleit, magyar nyelven, melynek előszavában Vietor Jeromos F. Katalint dicséretekkel halmozza el és udvarát valódi iskolának nevezi. Honművész 1833. 34. SZ. — Magyarország és a Nagyvilág 1875. 40. sz. (Fejérpataky László.) Frangepán Kristóf (vegliai és mod­rusi gróf), horvátországi bán. F. Bernát és Aragoniai Luiza fia, korának egyik legjelesb hadvezére. A velenczei háború­ban (1509—14.) Miksa császár ügyének nagy fontosságú szolgálatokat tett. Hős tettei közt főleg Jajcza várának a török sereg ostroma alól való megszabadítása (1525.) emelte nagyra érdemét, miért is Horvát- és Dalmátország bánjává nevez­tetett ki és az országok oltalmazója czi­mével tiszteltetett meg. Ezután jelen volt a zajos hatvani gyűlésen, hol Szálkái László esztergomi érsekkel összeszólal-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék