Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 4. kötet
H - Horváth Sándor - Horváth Sándor - Horváth Sándor
1249 Horváth 1302 1868—69-ben névtelenül; a Szegedi Híradóba (1872. Az emberi nem keletkezése, 1874. Petőfi Sándor lyrai költészete); belmunkatársa volt az 1878-ban alapított Szegedi Naplónak; programmértekezései a szegedi róm. kath. főgymnasium Értesítőjében (1875. Berzsenyi Dániel lyrai költészetének főbb vonásai, 1879. Emlékirat Szeged ujjáteremtése ügyében), a kolozsvári r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1880. Önképzőkörök a jelenlegi iskolai rendszerben.) — Munkája: Okmánytár a piaristák sz. László királyról czimzett nyitrai kollégiumának történetéhez 1698—1849. I. kötet. Nyitra, 1896. — Kéziratban: A nyitrai kollégium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története. Farkas Sándor, Csepreg mezőváros története. Bpest, 1887. 388. 1. — Kegyes tanítórend Névtára 1896. és önéletrajzi adatok. Horváth Sándor, főerdőtanácsos, szül. 1850-ben Kolozsvárt; tanult Nagy-Enyeden és Selmeczbányán; az erdőmérnöki szakot mint ösztöndíjas végezte 1874-ben és azonnal kinevezték a m.-szigeti erdőigazgatóság kerületébe I. osztályú gyakornoknak. 1876-ban oklevelet nyert és behívták központi erdőgyakornoki minőségben a pénzügyminisztérium erdészeti osztályába. 1877-ben Szászországba küldötték az erdőrendezés tanulmányozása végett. 1880-ban a földmívelésügyi minisztériumban erdőmérnökké, 1881-ben kir. erdőfelügyelővé nevezték ki. 1885 től kezdve önállóan vezette az erdőrendezőségi osztálynak egy részét, 1889 elején pedig az állami kezelésbe vett községi erdők ügyeit intéző új osztály vezetésével bízatott meg. Ezt a működési kört tölti be jelenleg is, 1891 óta erdőigazgatói minőségben. 1881-ben az országos erdészeti egyesület megválasztotta titkárának. Az 1890. bécsi gazdasági s erdészeti kiállítás magyar erdészeti csoportjának rendezésével ő bízatott meg és munkásságának elismeréséül a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjével tüntették ki. Czikkeket írt az Erdészeti Lapokba, mely lapnak főmunkatársa. — Szerkeszti az Erdészeti Zsebnaptárt 1882 óta. Vasárnapi Újság 1895. 39. Sz. — Egyetértés 1895. 235. SZ. — Pallas Nagy Lexikona IX. 386. 1. (Vadas Jenő.) Horváth Sándor, kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1856. decz. 11. Pápán (Veszprémom.); a gymnasiumot Pápán, Szombathelyt és Kecskeméten végezte; 1875. szept. 8. a kegyes-tanítórendbe lépett Váczon, hol az ujonczévet töltötte s a gymnasiumi tanulmányok ismétlésén kívül a paedagogiai tanfolyamot is hallgatta; innen Nyitrára helyezték át a theologiai tanfolyam bevégzésére. 1880. aug. 7. áldozó pappá szenteltetett föl. Sátoralja-Ujhelyt kezdte tanári pályáját, honnét négy év múlva (1884) P.-Szent-Györgyre helyezték át; azután Rózsahegyen, M.-Óvárott, M.-Szigeten és Kecskeméten tanárkodott; jelenleg a veszprémi főgymnasiumban tanít. Tárczákat írt a Mosonmegyei Lapokba s a Máramarosi Hírlapba; programmértekezései a rózsahegyi gymnasium Értesítőjében (1886. Néhány szó a tanulókhoz, 1887. A gyermek otthon és az iskolában), a m.-óvári gymnasium Értesítőjében (1889. Magyarország viszonya Németországhoz a Hunyadiak korában), a máramaros-szigeti gymnasium Értesítőjében (1891. Mit tegyen az ifjúság, mit a jó magyar, 1892. Széchenyi István gróf a nagy magyar élete.) önéletrajzi adatok. Horváth Sándor, fő- és székvárosi tanító, szül. 1810. szept. 5. Duna-Almáson (Komáromm.), hol atyja épületfakereskedő s bányatulajdonos volt. 1875-ben szüleivel Budapestre költözött és itt végezte iskoláit; az V. gymnasiumi osztályból a kereskedelmi iskolába ment, innét pedig a kath. tanítóképzőbe. 1892-ben tanítói oklevelet nyert és azon év őszétől a főváros szolgálatában áll. 1895.