Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 6. kötet
K - Kossuth Pál (udvardi és kossuthfalvi) - Kossuth Péter, (udvardi és kossuthfalvi ifj.) - Kostenszky Géza
1139 Kossuth—Kostenszky 1140 műkiállítás 1842-ben) ; Képes Családi Lapok 14., 15. sz. (K. és családja, 21 arczk.) ; Prot. Szemle (Várnai S., K. és az egyház) ; Nagyváradi Hirlap 67. SZ. (K. dalok) ; Könyvkereskedők Lapja 5. SZ. (K. könyvtára); Mezőtúr és Vidéke 22. sz. (K. a magyar költészetben); Ellenzék 72. sz. (K. a States-Houseban Bostonban) ; Kolozsvár 77—79. sz. (K. az emigráczióban); Brockhaus, Konversations-Lexikon 14. Aufl. Leipzig, X. 656.1. K. halálára vonatkozó 316 darab angol, franczia, olasz hirlap a m. n. múzeum könyvtárában. 1995 . Székely ,József, K. L. fogsága és Pest megye rendei. Bpest, Horváth .., IC. L. mint Pest megye követe és mint minister. U. ott , Pallas Nagy Lexikona X. IC. L. (Marczali). 1896 . Ferenczi Zoltán Petőfi életrajza. Bpest, három kötet , Kolozsvár 192. sz. (IC. Amerikában) . Beöthy Zsolt, Képes magyar irodalomtörténet. Budapest, II. (Angyal D., Beöthy Zsolt, Zichy A., Baráth F., IC. L. mint szónok és iró, Vadnai IC.). 1897 . Orosházi Újság 15. sz. (Parke Godwin, IC. bevonulása New-Yorkba, a Ladies Home Journal után) ; Kossuth Hírlapja , Alkotmány 263. sz. (Ompolyi, IC. és Szemere) . (Breit, J.), Magyarország 1848—49. évi függetlenségi harczának története. Budapest, 3 kötet ; La Grande Encyclopédie. Paris, XXI. 611. 1. (E. Sayous). 1898 . Gracza György. Az 1848—49. magyar szabadságharcz története. Bpest, öt kötet, arczképekkel és rajzokkal . Hegyesi Márton, Az 1848—49. harmadik honvédzászlóalj története. Ugyanott , Iiuka, Theodore, IC. and Görgey. Ilertford . Adalékok Zemplénmegye történetéhez (Mikor született IC. ?) ; Magyarország 347. SZ. (IC. arczképei) ; Ezernyolczszáz negyvennyolcz. Bpest, több arczk. és rajzzal . Márki Sándor, Az 1848—49. évi szabadságharcz története. U. ott. (A magyar nemzet története X.). Kossuth Pál (udvardi és kossuthfalvi), országgyűlési képviselő, K. János és Szögyény Antóniának fia, szül. 1823-ban Magyar-Jesztrében (Zemplénm.)"; atyja előbb papnak szánta s viselte is egy évig a kassai seminariumban a kék reverendát; de ezen pályáról csakhamar letért és jogi tanulmányainak bevégeztével ügyvédi oklevelet szerzett és 1847-ben egyik sátoraljaújhelyi kerületnek főszolgabirája lett. A szabadságharcz kitörésekor a Sárospatakon alakult zempléni önkéntes zászlóaljba lépett és 1848. okt. 6. indult Pestre; részt vett a schwechati csatában és a téli hadjárat több ütközetében. Midőn ezen hadjárat véget ért és a zászlóalj feloszlott, visszatért polgári hivatalába, melyben atyját váltotta fel. Az októberi diploma után a bodrogközi járás főszolgabirájául választatott. Neje Lehoczky Mária elhunyta után Bodrog-Szögbe költözött. 1869. márcz. 16. a bodrogközi kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Meghalt 1895. febr. 16. Bodrog-Szögben. — Hibásan tulajdonítják neki az András és Béla cz. 5 felv. hősjátékot, melyet Weissenthurn Johanna Finnlandi herczeg cz. darabja után Kossuth Lajos fordított és már 1835. decz. 15. Kolozsvárt előadták ; a Zempléni vitézek cz. szinművét, melyet Benkő említ, nem ismerem. — Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak. Budapesti Közlöny 1869. 62. Sz. — Benkő, M. Szinvilág 127. — Zemplén 1895. 7., 8. sz. — Ferenczi Zoltán. A kolozsvári színészet története 505. 1. Kossuth Péter, (udvardi és kossuthfalvi ifj.), magánzó Budapesten, K. Péter kir. tanácsos és nyug. közalapítványi kir. aligazgató fia. — Munkái: 1. A magyar nemzet kulturhivatása. Bpest, 1884. — 2. A föld felett. U. ott, 1887. Négy füzet. Kiszlingstein Könyvészete. — Budapesti Hirlap 1898. 8. SZ. — Turul 1894. 68. 1. Kostenszky Géza, jogi doktor, megyei aljegyző,szül. 1865-ben, jogi tanulmányainak bevégeztével Nyitravármegyét szolgálta, melynek előbb pöstyéni szolgabirája, majd aljegyzője lett. Tevékeny ember volt s élénk részt vett a megyei életben. Munkálkodásának igazi tere azonban a felvidéki magyar kulturegyesületnél nyilt, a Felvidéken a magyar kulturának valóságos missionariusa volt. Itt szónokolt, utazott városról városra s felolvasásokat tartott, hogy propagandát csináljon az egyesület hazafias törekvésének. S e mellett még egyedül vezette az egyesület központi irodáját is, melynek titkára volt. Meghalt 1895. máj. 14. Nyitrán. — Első