Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
K - Kőrösi Sándor
123 köröst 121 vett a szabadságharczban mint hadbíró és vésztörvényszéki katonai elnök. A világosi fegyverletétel után a pesti újépületben az osztrák cs. hadi törvényszék felségsértésért kötél általi halálra, kegyelem útján hat évi várfogságra ítélte, melyből öt évet Csehországban a josefstadti várban töltött. Hazajutván Komáromban orgonista-kántor volt. 1861-ben Komárom város megválasztotta főjegyzőjévé, de a Schmerling-féle absolutismus kezdetével e hivatalától önként megvált és mint ügyvéd működött 1864-ig, a midőn a dunántúli ev. ref. egyházkerület a pápai ref. főiskola jogtanárává megválasztotta (okt. 19-én tartotta székfoglaló beszédét), mely állását 1875. júliustól a debreczenivel cserélte fel. 1881-től Debreczen város III. választókerületét képviselte az országgyűlésen szabadelvű programmal. Az igazságügyi bizottság elnöke volt. 1887-ben tanári állásáról lemondott. Meghalt 1895. máj. 20. Budapesten. Czikkei a M. Sajtóban (1857. 49. sz. Katona József ünnepe Kecskeméten febr. 27.) a Hölgyfutárban (1857. 157. sz. Komárom, júl. 7.), a Szépirodalmi Közlönyben (1858. II. 3. sz. Komárom, okt. 5.), Vasárnapi Újságban (1858. 16. szám, Alakítsunk dalárdákat), a Budapesti Hírlapban (1859. 238-240. sz. Guizot emlékirataiból, francziából, mutatvány), a Napkeletben (1859. A vén diák, elb., 1860. Anyai áldozat, elb.), a Sárospataki Füzetekben (VIII. 1864. Székfoglaló beszéde Pápán okt. 19.), a Családi Körben (1860. Athea), a Honban (1867. 206. sz. Pápa, aug. 3.), a Jogtudományi Közlönyben (1874. A papok büntetőjogi állásáról, A jogászgyűlés harmadik szakosztálya határozatairól, 1875. A büntetőtörvénykönyvi javaslat, A bűnvádi eljárás alapelvei, 1880. A horvát-szlavon büntető-törvényjavaslat, Kihágási törvényünk 53. §-a), a Nemzetben (1882. 42. sz. A brüsseli nemzetközi békecongressus, 58. sz. Petőfi Budavár ostroma idején, 1888. 243., 246., 247., sz. Visszaemlékezés Világosra.) — Munkái: 1. Emléklapok a gróf Teleki-család történetéből. Több kútfő után. Komárom, 1860. — 2. Büntető jogtan. Több kül- és belföldi források után jogtanuló ifjuságunk, biráink és ügyvédeink használatára. Pápa, 1872. Két kötet. (I. Bevezetés. Az anyagi büntetőjog általános része és a különös rész első szakasza, II. Az anyagi büntetőjog különös részének vége.) — 3. A magyar büntetőjog tankönyve. Az 1878. V. törvényczikkben foglalt magyar büntetőtörvénykönyv alapján. (A Büntetőjogtan 2. teljesen átdolg. kiadása) I. kötet 12 füzet. Az anyagi büntetőjog általános része. Bpest, 1881. — 4. Bírálatok a magyar büntető törvénykönyv tervezetéről. Bpest, 1876. (Dárday Sándor és Schnierer Aladárral.) — 5. Az amerikai párbajról. A magyar jogászgyűlés állandó bizottsága felhívása folytán véleményül. Debreczen, 1878. — 6. A vallásfelekezetek és lelkészekre vonatkozó magyar főleg büntető törvények magyarázata. U. ott, 1881. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap).7. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. XXV. tcz. magyarázata. Bpest, 1883. — Országgyűlési beszédei az 1881—92. naplókban vannak. — Levelei Erdélyi Jánoshoz, Pápa 1862. júl. 2., okt. 20., 1864. decz. 16. az Erdélyi-Tárban, Erdélyi Pál birtokában. ,.. Hirlap 1852. 759. sz. (Haditörvényszék Ítélet). — Sárospataki Füzetek 1864. 769. 1. — Petrik Könyvészete és Bibliogr. — Szabadelvűpárti Naptár 1885. 225. 1. arczk. — Uj 31. Athenás 248. 1. — Kiszlingstein Könyvészete. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Budapest, 1892. 258. 1. — Debreczeni Ellenőr 1895. 118. sz. — Vasárnapi Újság 189.I. 21. sz. arczk. — Budapesti Hirlap 1895. 137. sz. — Pallas Nagy Lexikona X. 927. 1. (Tóth Lőrincz). — Kiss Ernő, A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története. Pápa, 1896. 340. 1. és gyászjelentés. Körösi Sándor, állami főgymnasiumi tanár, szül. 1857. jún. 27. Nagy-Kőrösön (Pestm.), hol atyja szegény kántor volt.