Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 7. kötet
K - Kövesy Ferencz - Kövessy József
167 Kövesdi—Kövesligethy 164 zseftől, (1898. januárban a népszínházban), Háromláb kapitány, énekes bohózat 3 felv. (Faragó Jenővel, 1898. július 14-én a városligeti színkörben), A Singer-gyár, énekes főv. életkép 3 felv. (1899. júl. a krisztinavárosi színkörben); fordítások és szinte alkalmazottak: Don Caesar, operette 3 felv. Walter Oszkár után németből, A csavargó, operette 3 felv. Zeller és West után németből (először Miskolczon 1887. febr. 6.), Kokó király, francziából, A kékfestő és ikertestvére, énekes bohózat 3 felv., Nestroy után németből az ó-budai viszonyokra alkalmazva, A mai cselédek, bohózat 4 felvonásban Berla A. után németből magyarosította, A minta férj, francziából, Tüzérek a gyakorlaton, bohózat 3 felv. Delavigne és Bosu után francziából (a városligeti színkörben 1894. ápr. 8.), A szoknyahősök, bohózat 4 felv. Goudillot után francziából magyar szinre alkalmazta (a Kisfaludy-szinházban 1898. decz. 8.), Asszonyok a kaszárnyában, bohózat 3 felv. németből (Kisfaludy-szinházban 1898. jún.), Szabadkőművesek, boh. 3. felv., németből magyarította (1899. jún. 3. a Kisfaludy-szinházban), A budai varróleányok, énekes életkép 3 felv. Berg O. F. után magyarosította (1897. a Kisfaludyszinházban, A nagyváradi varróleányok cz. Nagyváradon 1897), Osztozkodás, szinmű 4 felv. Quignon Albert után francziából (1898. a Kisfaludy-szinházban), A hölgyek kedvencze, francziából; Sulamith, Jeruzsálem leánya, keleti opera 5 felv. Goldfaden Adolf után héberből ford. (1899. a Kisfaludy-szinházban.) Pesti Hirlap 1897. 175. sz. — Naményi, A váradi színészet története. Nagyvárad, 1898. 122., 123., 153. 1. és önéletrajzi adatok. Kövesy Ferencz, orvosdoktor, megyei főorvos, szül. 1813-ban Lovasberényben (Fehérm.), a pesti egyetemen 1836-ban nyert orvosdoktori oklevelet; azután Székesfejérvár főorvosa, később megyei tiszteletbeli főorvos, kórházi főorvos és Székesfejérvár köztörvényhatóságának bizottsági tagja lett. Meghalt 1885. jún. 21. Székesfejérvárt. ) Czikkei a Közegészségi és törvényszéki Orvostanban (1868. Néhány szó a szülésznők ügyében, 1879. Kivonat a székesfehérvári megyei közkórházi 1869-ki főorvosi jelentésből, 1872. Jelentés a székesfehérvári közös kórház állapotáról 1871-ben), az Orvosi Hetilapban (1870. Kóresetek a székesfehérvári megyei kórházból, 1871. Jelentés a székesfehérvári megyei közkórház állapotáról és abban 1870-ben ápolt betegekről), a Gyógyászatban (1869. A méhszenv hysteria egy esete, 1871. Értekezés a magzat agyvizéről), az Államorvosban (1870. Jelentés a székesfejérvár-fehérmegyei közös kórház állapotáról és abban 1869—71. években ápolt betegekről), a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XIV. 1870. Visszapillantás a tetszhalál történeti mozzanataira és az újszülöttek tetszhalálára, XV. 1872. A magzat agyvizéről.) — Munkája : Orvostudori értekezés a szívgyuladásról. Buda, 1836. (Latin czímmel is). Oláh Gyula, Magyarország közegészségügyi statisztikája. Bpest, 1876. 118. 1. — Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés. Kövessy József, nép- és ipariskolai tanító, K. Kálmán kegyesrendi tanár testvéröcscse, szül. 1860. júl. 21. Szegeden (Csongrádm.); itt végezte az algymnasiumot és a tanítóképzőt. 1878-ban tanítói, 1882. pedig tornatanítói oklevelet nyert; 1896-ban a Budapesten tartott szaktanfolyamon az ipartanoncziskolában rajztanításra szerzett képesítést. 1878—85-ig Szöregden, 1885 óta pedig Szegeden működik mint népiskolai és ipartanoncziskolai tanító. 1887—97-ig a csongrádmegyei tanító-egylet jegyzője volt. Tanügyi és társadalmi czikkeket írt 1885 óta a Torontálba, a Szegedi Híradóba és Szegedi Naplóba; a Szeged-alsó-városi népiskola Értesítőjében (1886. A népiskola tantárgyai), a Szeged-móravárosi népiskola Értesítőjében (A család és iskola,