Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet

M - Martsek Illés - Martzinkei Elek - Marulus Marcus - Marusák Pál

769 Martsek—Marusák 770 Mariette. Regény. U. ott, 1900. (előbb a Budapesti Naplóban. Ism. M. Kritika III., M. Nemzet 27., M. Szemle 19., 20., Fővárosi Lapok 3., Irodalmi Tájékoz­tató 2. sz. M. Szalon). — 3. Aphrodite. Ujabb költemények. U. ott, 1901. (Sajtó alatt). — Kéziratban: Katonadolog, fran­czia vígj. 3 felv. (szinre került a Víg­színházban 1899); Mátyás király Po­zsonyban, 3. felv. verses vígjáték (Nem­zeti szinház 1900). Balassa Bálint cz. verses színműve előadásra van kitűzve a budapesti Nemzeti színházban 1901. nov. — Szerkeszti a Fővárosi Lapokat 1900. okt. óta. M. Könyvészet 1896., 1899. — Magyar Szalon 1899. arczk. — Ország-Világ 1900. 4. szám, arczk. — Budapesti Napló 1901. 96. 87. — Budapesti Hirlap 1901. 79. SZ. Martsek Illés, ág. ev. lelkész, turócz­szent-mártoni származású, 1767-től a wittenbergai egyetemen tanult, honnét 1769. júl. tért vissza és hibbei (Turóczm.) lelkész volt 1776. jan. 20-ig. — Mun­kája: Zprawa vzitečná o žitném, aneb ržežnémkwétu; gakbysu prjhodné zbjrán, a mjsto wýborného a wžitečneho lé­kaŕstwj proti rozličným neduhum a nemocem potŕebovván býti mohl, ney­prwé sýce w némeckem gazyku sep­sana, a w Lintzu na swétlo wydaná, nynj pak na žádost nékterych wzáctnych panu do slovanského gazika preložená, a k obecnému vžitku wydana. Pozsony, 1768. (Hasznos tanítás, miként lehet a búza és rozs virágát bizonyos betegsé­geknél felhasználni). Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 269. 1. — Szinnyei Könyvészete. — Petrik Bib­liogr. Martzinkei Elek. L. Marczinkey. Marulus Marcus, spalatói (Dalmát­ország) patrícius. — Munkái: 1. Libri VI. Exemplorum, hoc est: dictorum, factorumque memorabilium de F. S. & C. Venetiis, M.D.XVI. — 2. Parabolae. U. ott. M.D.XVII. (Az 1. és 2. munka együtt: Antverpiae, MDCI.) — 3.Animad-versio in eos qui beatum Hieronymum Italum esse contendunt. Viennae, 1718. (Scriptores rerum hungaricarum veteres ac genuini III. 761—768. 1. Horányi, Memoria II. 591. 1. Marusák Pál, állami felsőbb leány­iskolai igazgató-tanár, M. Pál iparos és Fürész Terézia fia, szül. 1858. február 21. Miskolczon (Borsodm.); tanulmányait szülővárosában, Késmárkon és a buda­pesti egyetemen végezte, hol 1881-ben tett tanári vizsgát; 1881—81-ig óradíjas volt a budapesti I—III. ker. polgári is­kolánál ; 1881—88. rendes tanár a sop­roni ág. ev. főgymnasiumon és a lyceumi magyar társaság elnöke. 1888. június 28. neveztetett ki a soproni állami fel­sőbb leányiskola igazgatójává, hol egy­szersmind a magyar és német nyelvet és irodalmat tanítja. 1883 —81-ben, mint a budapesti népszerű felolvasásokat ren­dező társulat titkára szolgálta a főváros budai részének magyarosítását; a sop­roni irodalmi és művészi körben, mely­nek igazgató tagja, több előadást tartott, meghonosította, az ez irányú országos mozgalom megelőzésével, az iskolai já­tékgyakorlatokat ; kidolgozta a felsőbb leányiskolai nyelvtanítás terminológiáját; rendezte és vezette a végzett növendé­kek olvasó óráit. Az 1896. II. országos és egyetemes tanügyi congressuson elő­adója volt A felsőbb leányiskolák reformja cz. kérdésnek. — Czikkei főleg irodalom­történetiek : a Miskolczban (1877—80. Országgyűlések Miskolczon, Miskolcz száz év előtt, Jézus kútja sat.), a Nemzeti Hirlapban (1879. A ki régen fegyvert fogott .. . kezdetű XVII. századi ének), az Ország-Világban (1880), a Nemzet­ben (1881., 1887., 1890. Karsay Sán­dor), az Egyetemes Philologiai Közlöny­ben (1881. Egy újabb adat Gyöngyössy munkásságához, 1887—88., 1891. könyv­ismertetés), a Protestáns Egyházi és Is­kolai Lapban (1886. B. Király József Pál), a soproni állami felsőbb leány- Id Szinnyei !„ Magyar Írók VIII. 25

Next