Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet
M - Mártonffy Zsigmond - Martonosi Mihály - Martony Károly (kőszeghi) - Mártonyi Lukács (Mihály) - Martonyos Sándor - Martos Ferencz, ifj.
767 Mártonffy—Martos 768 •clopaedia. Bpest, 1886. 621. 1. — Kiszlingstein Könyvészete. — Paedagogiai Zsebnaptár VI. •évf. 1891—92-re. arczk. — Délvidéki Szemle 1892. 5. SZ. arczk. — M. Könyvészet 1891— 1893., 1895—97., 1899. — Pallas Nagy Lexikona XII. 380., XVIII. 227. lap. — Abauj-Kassai Közlöny 1897. 41. SZ. — Uj Idők 1898. 24. sz. arczk. és önéletrajzi adatok. Mártonffy Zsigmond, főgymnasiumi tanár volt a székelyudvarhelyi római katholikus főgymnasiumban 1860—62-ig ,és 1848—1849. honvédhadnagy. — Levelei: Kossuth Lajoshoz, Ó-Becse, 1848. július 15-én és báró Wesselényi Miklóshoz az ó-becsei táborból 1848. júl. 17., aug. 14. és 20. (Történeti Lapok II. 1875. 45. sz.) — Munkája: A váltógazdaság, vagy az okszerű mezőgazdászat és falusi háztartás alapelvei. Koszorúzott pályamunka. Vezérfonal a mezőgazdasági kifejlésre különösen a kisbirtokosok számára. Nagy-Szeben, 1864. Szinnyei Könyvészete. — A székelyudvarhelyi róm. kath. fögymnasium Értesítője 1896. 38. lap. Martonosi Mihály. — Gyászverseket irt Kis M. Tótfalusi halálára (Exemplar viri . . . Claudiopoli, 1702) és Szathmár-Némethi Mihály halálára (Portus Aeternium .. . U. ott, 1709.) cz. munkákban. M. Könyv-Szemle 1898. 280., 281. l. Martony Károly (kőszeghi), L. Köszeghi Martony Károly. Mártonyi Lukács (Mihály), minoritarendi áldozópap s gymnasiumi tanár, szül. 1863. okt. 12. Berzenkén (Sárosm.); 1885. szept. 29. lépett a rendbe s theologiát végzett. 1892-ben nyert tanári oklevelet ; előbb az erzsébetvárosi állami főgymnasiumban működött, jelenleg a kézdi-vásárhely-kantai r. kath. algymnasiumban a latin és görög nyelv tanára. Czikke az erzsébetvárosi főgymnasium Értesítőjében (1892. A görög színház, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1893.) A minoritarend Névtára 1887. — A kézdivásárhely-kantai r. kath. gymnasium Értesítője 1896. — Vajda Emil Névkönyve 120. 1. Martonyos Sándor, földbirtokos. — Czikkei a Falusi Gazdában (1859. Mikor kezdjünk kaszálni s mikép készítsünk jó szénát? Természetes rétek gondviselése kaszálás után, Őszi repcze vetése, ábrával). Martos Ferencz, ifj., államtudományi doktor, miniszteri segédfogalmazó, M. Ferencz gyártulajdonos és Ilertzka Adél fia, született 1875. január 10. Aradon; középiskoláit szülővárosában fejezte be, hol a Petőfi önképzőkör elnöke volt; ezután szüleivel együtt a fővárosba költözött, az egyetemen jogot hallgatott és jogi doktori oklevelet nyert. Mint harmadéves jogász az egyetemi kör és az országos magyar diákszövetség elnöke és egy évig főszerkesztője volt az Egyetemi Lapoknak. 1896-ban a vallás- és közoktatási minisztérium kötelékébe lépett, ahol ma a művészeti osztályban segédfogalmazó. Első tárczáit az Arad és Vidékébe írta; első verseit a M. Géniusz tette közzé. 1894. a P. Napló szerkesztőségének tagja lett és a Tűzhely körül cz. mellékletét szerkesztette s tárczákat írt különösen Alice névvel. Vészi József szerkesztése alatt még másfél évig dolgozott ott, majd a Budapesti Hírlap szerkesztőségébe lépett, melynek két évig volt belső dolgozótársa, tárczákat, híreket, apróbb színházi kritikát írva a lapba. 1896 óta állandóan a Hétbe ír; az Uj Időkbe költeményeket, a Budapesti Naplóba tárczákat. Néhány versét a Kisfaludy-Társaságban felolvasták. Czikkei a M. Géniuszban (1896. A szárnyaló Ibsen), a Művészvilágban (1900. Állami színházaink a kultuszminisztérium hatáskörében), költeménye az Ország-Világban (1895), sat. — Munkái: 1. szó és egyéb költemények. Bpest, 1896. (Ism. M. Szemle 14. Polit. Heti Szemle 14., Hét 13., Nemzeti Újság 80., Vasárnapi Újság 29., Egyetértés 88., M. Géniusz 23., Jelenkor 5., Ország-Világ .17. sz., M. Szalon XXIV. 418. 643. 1.) — 2. 24. ív sajtó alá adatott 1901. szept. 26.