Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 8. kötet

M - Miletz Mihály - Milhoffer Sándor

1406 Milleter—Milodanovits 1428 széki biró neje körében. Fejlődő éveit itt és az Alföldön töltötte egyik-másik testvérénél. Kiképezte magát a zenében és éntekben Szilágy-Somlyón és utóbb Kézdi-Vásárhelyen ; a jótékony czélból alakult műkedvelők egyik szorgalmas és kedvelt alakja volt ügyes játékával és énekével. Szilágy-Somlyón a városi színház megalapításához ő is hozzájárult műkedvelői közreműködésével. Kisded­nevelői oklevelet 1874-ben nyert. 1875-ben Kézdi-Vásárhely választotta meg óvónőnek, hol 1880. október 25-ig mű­ködött ; ekkor Kemény Józsefhez Dálnok község óvójához ment férjül. Férjét idő­közben Nagy-Kanizsa választotta meg óvójának és ő férjét követte, hol az egyesületi második óvót vette át és azt 1890-ig vezette, mikor betegeskedése miatt állásától megvált. Meghalt 1891. júl. 12. Nagy-Kanizsán. — Versei Toroczkay Irén álnév alatt a nagy-kanizsai és jász­berényi lapokban jelentek meg. — Mun­kája : Óvodai gyermekversek. Nagy-Ka­nizsa, 1892. (E munkája az ő férje neve alatt jelent ugyan meg, de a verseket leginkább ő írta, férje pedig mint képzett hegedűjátékos a verseket dallamosította).­­ Kézirati munkái: Mi az óvoda fel­adata és miként teljesítheti ezen feladatát ? és Fröbel Frigyes nevelési rendszerének alapelvei. Testvérbátyjának Miletz Jánosnak szives közlése. Miletz Mihály, ág.ev. lelkész, M. György és Mátéfi Anna fia, szül. 1751. decz. 10. Fajkürtön (Barsm.); a papi pályára ké­szült és miután a hazában több helyt járt iskolába, 1776-ban a jenai egyetemre ment; onnét visszatérve, Körmöczbányán volt tanár; csakhamar Nyitra-Szerda­helyre ment lelkésznek ; néhány év múlva Czinkotára hívták meg és két év múlva Békés-Csabára ment első tót lelkésznek, egyszersmind a békés-bánáti senioratus jegyzője volt. Előbb szemevilágát vesz­tette el, azután átalános elgyengülés 1814. decz. 6. fekvő beteggé tette. Meghalt 1815. febr. 4. Békés-Csabán. — Munkája: Die Tugend. Unserm hochgeschätzten Herrn Professor Johannes Grosz zur Verherrli­chung seiner Namensfeyer den 24. Juny 1806. im Namen seiner Mitschüler geweiht, Pressburg, (Költemény). Gemeinnützige Blätter 1815. 17. Szám és a budapesti egyetemi könyvtár példányáról. Milhoffer Sándor, gazda, M. István kereskedő, majd gazda és Fleischer Leon­tin (Fleischer Antal kolozsvári egyetemi tanár nővérének) fia, született 1869. márcz. 25. Kecskeméten; gymnasiumi tanulmányainak elvégzése után a debre­czeni s keszthelyi felsőbb gazdasági tan­intézeteken nyerte gazdasági kiképzését. Mielőtt a középadácsi gazdasága vezeté­sét átvette, az ország legkülönbözőbb vi­dékeinek gazdasági viszonyait és gazdál­kodási módját tanulmányozta a helyszínen. A gyakorlati életben szerzett tapasztala­tait elméleti ismereteivel támogatva szak­lapokban és könyvekben igyekezett ki­fejteni. Könyvtára is nevezetes, mely mintegy 10,000 kötetből áll.­­ Czikkei 1892 óta a következő hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg : Kecskeméti Lapok, Pestmegyei Hirlap, Köztelek, Szol­nok-Dobokavármegyei gazdasági egylet. Értesítője, Tejgazdaság, Hazánk, Ter­mészettudományi Közlöny, Gazdaságtör­ténelmi Szemle, Közgazdasági Napló,Kecs­kemét, Erdélyi Gazda, Biztosítási és Köz­gazdasági Lapok, Mezőgazdasági Szemle, Nemzet, Időjárás, Gazdasági Lapok, M. Gazdák Szemléje, Háztartás, Földrajzi Közlemények, Közgazdasági Szemle, M. Nemzetgazda, M. Gazdák Lapja, Közgaz­dasági Hiradó, M. Pénzügy, Uj M. Szemle, Huszadik Század, M. Állam (1900. 199. sz. Az őskor néhány kultúrnövénye), M. Földművelő, M. Dohány újság, Borászati Lapok, Magyarország, Kereskedők Év­könyve, Gazdák Évkönyve (Czikkeinek száma mintegy 350). — Munkái: 1. A kettős termelésről, vagyis hogyan lehet

Next