Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy Imre (T.) - Nagy Imre Károly - Nagy Imre (branyicskai) - Nagy Irma - Nagy István (szentgyörgyi) - Nagy István (szőnyi)
521 Nagel 606 tal egy másik számban közvetetlenül kiváltott másodlagos rángásról. U. ott, 1888. (Értek, a term. tud. kör. XVIII. 7.). — 8. Experimentelle Beiträge zur Frage des Porreischen Muskelphänomens.Bonn, 1889. (Különny. az Archiv f. d. ges. Physiologie 45. kötetéből). — 9. Bemerkungen bezüglich der zuletzt von Herrn L. Hermann und Herrn E. Münzer veröffentlichten Abhandlungen. U. ott, 1890. (Különny. az Archiv f. d. ges. Physiologie 46. kötetéből). — 10. Vizsgálatok az izomrángás lefolyásának különböző behatásokra beálló módosulatairól, a Jendrassik összehúzódási elméletének alapján. Bpest, 1891. (Értek, a term. tud. kör. XXI. 1.). IV. Könyvészet 1889., 1891. — Hőgyes Endre, Emlékkönyve, Bpest, 1896. 219. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Nagy Imre (T.), birtokos, vármegyei közgazdasági előadó és a gazdasági egyesület igazgatója. — Három népdalt közölt a Figyelőben (II. 254—07. 1.). — Munkái : 1. Csikvármegye közgazdasági állapota és a székely kivándorlás. Sepsi-Szent-György, 1891. — 2. Népszerű gazdasági előadások. Ismeretek az állattenyésztés, takarmánytermelés, trágyakezelés, tejgazdaság, sertéshizlalás, méhészet és gyümölcsészet köréből. Összeállította .. Kiadja a csíki gazdasági egyesület. Csik-Szereda, 1898. — Szerkesztette a Székely Földet 1882-től 1884. febr. 24-ig Kézdi Vásárhelyen és a Székely Nemzetet 1882 —83-ban Sepsi-Szent-Györgyön mint társszerkesztő. Budapesti Szemle CXI. 1902. Nagy Imre Károly, m. kir. törvényszéki tanácsjegyző Nagy-Szebenben. — Munkája : Nachruf am Grabe des Karl Michaelis pensionirten kgl. ung. Post-und Telegraphen-Officialen in Hermannstadt. Gehalten am 28. Nov. 1894. von seinem Freunde und einstigem Post-Collegen. Hermannstadt, év n. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nagy Imre (branyicskai), a nagyszebeni kir törvényszéknél írnok, a felebbezési tanács jegyzői irodájának vezetője. — Munkája : Gyászbeszéd . .. melyet, malomvizi Kendeffy Gyula sirja felett 1895. ápr. 13. tartott. Nagy-Szeben. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Nagy Irma: L. Gonda Béláné. Nagy István (szentgyörgyi), theologiai tanuló a heidelbergi egyetemen. — Munkája : Disputatio De Unione Naturarum in Christo et Communicatione Idiomatum. 8. Januar. 1614. (Parous, David, Collég. Theolog. Heidelbergae, 1620. II. 153. 1.). Nagy István (szőnyi), ev. ref. lelkész; 1632 körül született; paposkodását úgy látszik Tornán kezdte; hívei ragaszkodtak hozzá s a kereskedők, kik ott jöttekmentek, rendesen fölkeresték, hogy a vallásos buzgóság azon korában, imádságokat írassanak vele, melyeket utazásukban imádkozzanak s ezért «ő kegyelmek sem voltak feledékenyek, mert valahányszor isten őket meghozta, mindenkor tisztességes ajándékkal jöttenek elébe.» Az írott imádságok azonban hamar elnyűttek, ő tehát később (1681) Patakon kinyomatta azokat egyes kereskedők segítségével. 1671. márcz. 2. császári katonák jöttek Kassáról, kik Hamar Ferencz Keglevich főispán udvari papja, Hirko páter s még másik pap vezetése alatt megszállották Tornán a reform, templom udvarát s az egyházi épületeket; a templom, paplak és iskola elvétettek a reformátusoktól és Szőnyi magánjavai is felprédáltattak s ő feleségével Paxi Pannával s csecsemőjével «út nélkül sok vizgázolásokkal, nagy sötétben Szikszó felé sietett». Üldözői nyomában voltak, a szikszóiak azonban megvédték a menekülőket. Majd átmenvén a Tiszán, Polgáriban szállott meg Debreczeni István ottani paptársánál. Innét járt aztán éjjelenként titokban Tornára, erősíteni, biztatni, bátorítani hitsorsosait. De csakhamar fel-