Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Nagy István (azari) - Nagy István - Nagy István
lyet a Martyrok koronájához írt előszavában említ, úgy látszik kéziratban maradt. Szőnyi Nagy István kérelme Rákóczy Ferencz erdélyi fejedelemhez 1708. (Prot. Közlöny 1891. 2 sz.). Néptanitók Lapja 1876. 1. SZ. — Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. — Kiss Áron, A nevelés és oktatás kézikönyve. Budapest, 1880. 113. 1. és A m. népiskolai tanítás története. U. ott, 1881. 240. lap. — Petrik Bibliogr. Nagy István (azari), ev. ref. lelkész ; a gyulafehérvári collegiumban lett diákká, onnét jött Gönczre; azután lett toronyai iskolamester, de ezen hivatalából ismét visszament a már akkor Kassára vonult collegiumba és lett annak 1698-ban seniorává, majd nem sok idő múlva rimaszombati iskolatanítóvá s innét ment ki külföldre, különösen Leidába. Miután hazájába visszatért, 1703-ban Tornaiján lett pap, innét 1708-ban az átányi egyházba ment, 1710-ben pedig pataki pappá lett és folytatta hivatalát hét évig. Az ő idejében adta fel 1712-ben a pataki egyház panaszait a megyére, a megye pedig az országgyűlés eleibe terjesztette ezen szavakkal: Gravamina Ecclrefor, S. Patakin. : Sine allo mandato Regio, privata solum authoritate et violentei Ao 1671. et ao 1686 occupata sunt et a Dominis Jesuitis actualiter possidentur . Templum in arce situatum, a reformatis ex fundamento exstructum, turris eidem templo adnexa etc. Domus parochialis iudem in arce situata cum appertinentibus. Hospitale pauperum a Dno Fane. Czegléd Ministro Ecclesiae Reformatae S. Patakiensis fundatum, cum vineis, molendino et terris ambilibus etc. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1847. 25. sz. (Hegedűs László). Nagy István, ág. ev. superintended, szül. 1728. máj. 2. Beziben (Győrm.); tanult Győrött hat, Sopronban hét évig ; 1750. máj. 8. a vittenbergai egyetemre iratkozott be, hol egyszersmind a magyar könyvtár őrzője volt; 1753-ban tért vissza hazájába s nov. l.Nagy-Alásonyban szenteltetett pappá; 1756-ban Palotára, 1765-ben Szent-Lőrinczre (Tolnám.) választatott papnak, hol 1775-ben templomot építtetett; 1768. consenior, 1775. senior lett a tolnai egyházmegyében. 1786-ban superintendenssé választatott, de ekkor ezt nem fogadta el, hanem 1791. szept. mint a Tolna, Baranya és Somogy-vidéki ekklesiáknak főseniorja s küldöttje részt vett a pesti egyházi főgyűlésben. 1796. júl. 26. újra superintendenssé választatott; ekkor elfogadta a kormány vezetését; ugyanezen évben Tolna vármegye táblabírája lett. Meghalt 1812. ápr. 19. Szent-Lőrinczen. 1875. aug. 13. Szent-Lőrinczen a templom felavatásának százéves ünnepét ülték meg; ekkor a tanuló ifjúság II. jeltelen sírjára emlékkövet tétetett. — Munkái: 1. Hambach János Jakabnak Ur Jesus Krisztusnak kin szenvedéséről való elmélkedései a négy evangyelistáknak megegyező írások szerént. Hozzá adattak a megfeszített Ur Jesusnak hét utolsó szavairól való elmélkedései. Németből magyar nyelvre fordította. Pozsony, 1773. és 1790. U. ott. Két kötet (Bevezetéssel Mossóczy Institoris Mihálytól.) — 2. Az Ur vacsorájához először készülőknek való tanítás. Melly rész szerint némelly régiekből szedegettetett és változtatva kiadattatott. Veszprém, 1800. (Kőszeg, 1839). M. Hírmondó 1792. I. 295. 1. — Hrabowszky György, A dunántúli evangy. aug. conf. superintendentia prédikátorai. Veszprém, 1803. 11. lap. — Kartholomaeides, Memoriae Ungarorum 258. 1. — Annalen der Literatur. Wien, 1811. II. 248., 1812. II. 259., 388. 1. — III .11. Athenás 296. lap. — Petrik Bibliogr. Nagy István, r. kath. plébános, Nagy György és Bozzay Katalin fia, született 1755-ben Esztergomban ; a theologiát a pécsi seminariumban végezte. 1780. márcz. 11. miséspappá szenteltetett fel; segédlelkész volt azorán és Földvárt. 1787. ápr. 5-től bicsérdi, 1797. júl. 25-től pedig abaligeti (Baranyam.) plébános volt. Id. Szinnyei J. Magyar írók. IX. 20