Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Németh Ignácz - Németh Ignácz - Németh Ignácz (ketyei) - Németh Imre (nyéki)
Némethy—Némethszeghy 970 Németh Ignácz, tanító. — Munkája: Tisztelet koszorú, mélt. Saárdi Somssich Pongrácz urnak . .. ő cs. és apóst, királyi felség személyes jelenléte ítélőszékbeli helytartójának . .. udvari tanácsosának, midőn Baranya vármegye főispányi székébe Pünkösd hava 6. napján 1886. évben iktattatna, ajánltatik a pécsi nemzeti főbb oskolák részéről. Pécs, 1836. Petrik Bibliogr. Németh Ignácz, népiskolai igazgató Nagy-Kanizsán, hol 1892-ben meghalt 54 éves korában. — Munkája: Hervadt virágok. Kaposvár, 1865. Petrik Könyvészete. Németh Ignácz (ketyes), hírlapíró, N. Mihály molnár, birtokos bérlő (1848-ban a veszprémmegyei nemzetőrség hadnagya a Dráva mentén a horvátok ellen) és enyingi Falusy Anna fia, szül. 1844. okt. 19. Berhidán (Veszprémm.); iskoláit Veszprémben, Székesfejérvárt, Szegeden és Győrött, az egyetemi tanulmányokat 1868-tól Budapesten végezte. Mint hirlapíró 1869-től a gróf Andrássy Gyula miniszterelnök lapjának, a Pálffy Albertféle Esti Lapnak munkatársa, ennek megszűntével (1870. decz. 31.) a miniszterelnökségi sajtóosztály tagja lett és hírlapírói érdemei jutalmául Wekerle miniszteri titkári czímmel és jelleggel tüntette ki. A Szegedi Híradóban 1864-ben jelent, meg a Vén halász czímű első költeménye s ez évben jelent meg a Fővárosi Lapokban pár Göthe-fordítása, 1865-ben pedig Győrött az akkori Dante-ünnepély alkalmával a Danteódájával díjat nyert. 1868-tól a főváros lapjaiban jelentek meg elbeszélései, rajzai, az életlapokban verses szatírái (ezek közt feltűnt a Jókai Üstökösében az Isteni országgyűlés cz., mely a Szini Károly-féle társadalombontó törekvéseket gúnyolta ki); első elbeszélése a Családi Körben (1870) jelent, meg. A Nővilág által (1871) hirdetett beszélypályázaton: Hetedik égből lefelé czímű víg elbeszélésével díjat nyert; a Beöthy Zsolt Athenaeumának belső munkatársa volt; elbeszéléseket és rajzokat írt a Képes Világba (1869., 1872.); a Magyarország és Nagyvilágba (1869); a Családi Körben (1876. A húsevés ellenségeinek őse: Pithagorás). Számos czikke jelent meg a Magyar Államban (1879—1880. politikai főmunkatársa), a Fővárosi Lapokban, a Közvéleményben, Pesti Hírlapban (1879-től), M. Hírlapban (1886—87), Nemzetben (1890—1900), M. Újságban, P. Naplóban, Hazánkban (1896) sat. — Munkái: 1. Elbeszélések, rajzok. Bpest, 1879. — 2. Egy szem barackmag. U. ott, 1893. (Verses népies elbeszélés). — 8. Uzomi bűn. U. ott, ... (Verses népies elbeszélés). Figyelő 1874. 25. SZ. — Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok. Németh Imre (nyéki), miniszteri tanácsos, szül. 1835-ben Aradon; tanult Pozsonyban és Bécsben. 1867-ben a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba lépett. Gorove István az elnöki titkár teendőivel bízta meg. Az 1873. bécsi nemzetközi kiállítás magyar osztályának a rendezésével bízatott meg. 1874-ben mint miniszteri tanácsos az elnöki osztályt vezette. 1882-ben a fiumei magyar királyi tengerészeti hatósághoz osztották be, amely hatáskörben 1886-ig működött. Ekkor a kereskedelmi miniszter a kereskedelmi múzeum élére állította ; ezen új és modern intézetet szervezte és berendezte ; ennek keretében ő honosította meg a szakkiállításokat (bőr-, agyag-, üvegipar sat.). 1893-ban kinevezték az ezredéves kiállítás igazgatójává. Lázasan, megfeszített erővel fogott a munkához, az első szervezési munkálatokat ő vezette s a kiállítás sikerének alapját, ő vetette meg. Számos kül- és belföldi rendjelnek volt a tulajdonosa. Meghalt 1895. jan. 20. Budapesten. Több czikket írt a szaklapokba, így a M. Pénzügybe (1894. A részvénytársaságok és a kiállítás) sat. — Munkái: 1.