Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
N - Németh Imre Gellért - Németh István - Németh János - Németh János
462 Némethy—Némethszeghy 970 Alapszabálytervezetek. Pest, 1869. — 2. Helynévtár a magyar királyság és a határőrvidék pénzintézeteit és ipartársulatait úgy távirdai s vasúthálózatát ábrázoló térképhez. Hivatalos adatok alapján szerkesztette ... (A térképet rajzolta Szalay Ignácz). U. ott, 1869. — 3. Magyarország térképe különös tekintettel a létező vasúti, postai szávirdahálózatra, úgy a kir. bíróságok, pénzintézetek és ipartársulatok székhelyeire. Hiteles adatok alapján kiadja. Bpest, 1876. — 4. Kereskedelmi múzeum Budapesten. A hazai termékek állandó kiállításának katalógusa. U. ott, 1888. (Magyar és német szöveg). Magyarország és a Nagyvilág 1873. 44. SZ. arczk. — Petrik Könyvészete. — Kiszlingstein Könyvészete. — Vasárnapi Újság 1895. 4. SZ. arczk. — Budapesti Hirlap 1895. 22. SZ. — Pallas Nagy lexikona XIII. 25. 1. és gyászjelentés. Németh Imre Gellért, r. kath. lelkész, szül. 1859. okt. 15. Pápán , belépvén a szent Ferencz-rendbe, a bölcseletet Nagyszombatban, a theologiát Pozsonyban végezte. 1882. júl. 26. pappá szentelték. A rend konventjeiben hoszszabb ideig mint hitszónok működött. 1894-ben felvétetett az esztergomi főegyházmegyébe. Mint theologus foglalkozott az irodalommal; számos szentbeszéde, elbeszélése, apologetikus dolgozata jelent meg a Jó Pásztorban, a Hitvédelmi Folyóiratban, a Népiratkákban és a Téli Estékben; jelenleg főkép a köz- és mezőgazdasági téren működik. — Munkái: 1. A drága méreg. Mulattató elbeszélés a magyar nép számára. Bpest, 1888. (Népiratkák 5.). — 2. Isten jutalmaz és büntet. Tanulságos elbeszélés. U. ott, 1894. (Népiratkák 34.). — Szerkesztette az Oktató Népkönyvtár havi folyóiratot, melyben Stolz Albán német népíró számos művét népies magyarságú fordításban adta ki. 1892-ben Lepsényivel megindította a Magyar Néplap politikai kath. hetilapot, 1894. Kresťan czímen tót nyelven és 1896. Christliches Volksblatt cz. németül. 1894-ben megalapította mint a M. Néplap melléklapját a Mezőgazda cz. hetilapot, melyet Botos ispán név alatt szerkeszt; ebben jelent meg Komlótenyésztés cz. nagyobb munkája. M. Könyvészet 1888. — Pallas Nagy lexikona XIII. 26. 1. (Zelliger Vilmos). Németh István, ág. ev. lelkész, szül. 1757. decz. 15. Semjénben (Vasm.); tanult Nagy-Dömölkön 1768-tól 1771-ig, Sopronban nyolcz, Pozsonyban három évig; gyakorolta magát, mint catechéta Perlaky Dávid superintendens mellett hat hónapig; 1783. tavaszszal Wittenbergába ment, honnét 1783. nov. 20. Kővágó-Örsre szenteltetett pappá. 1784. febr. 15. Pápára került első lelkésznek ; 1786. nyarán Uraj-Ujfaluba vitetett. 1795 végén lemondott papi hivataláról és közel egy évig kis-somlyói birtokán lakott. 1796. szept. 8. Kis-Péczre hivatott lelkésznek. 1805-ben consenior s 1806-ban senior lett a győri egyházmegyében. Munkája: Nyílásában leszakasztott liliom. Mellynek példázatját néhai Koltai Vidos Éva asszony, Kartsai Sámuel ur szerette hitves-társának korán lett halála után következett el temettetésének alkalmatosságával 31. Máj. 1790, a búcsúztatásban lerajzolni igyekezett. Szombathely. (Költemény). Hrabowszky György, A dunántuli ev. aug. conf. superintendentia prédikátorai. Veszprém, 1803. 34., 110. 1. — Petrik Bibliogr. — Kazinczy Ferencz Levelezése. X. 512. 1. Németh János, ev. ref. lelkész ; kezdetben a bölcseletet tanította Pápán pár évig Márton István halála után, majd tót-vázsonyi (Veszprémm.), végül papkeszi lelkész volt a XIX. század első felében. — Munkája: Az asszonyi nemnek vallási felvilágosodásra való köteleztetése. Pápa, 1839. Uj Magyar Athenás 305. lap. — Figyelő XX. 172. 1. Németh János, római kath. plébános