Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
O - Orbán (nagylucsei) - Orbán Antal (lengyelfalvi báró) - Orbán Antal - Orbán Balázs (lengyelfalvi báró)
1321 Orbán 1320 kidomborodása volt. Nemzete függetlensége volt eszményképe, a minek megvalósítására munkálkodott. Édesanyját, Celesta testvérét forrón szerette. Igaz barát s talpig becsületes, puritán erkölcsű ember volt. Takarékos, majdnem a fösvénységig. Míg mások elvesztegetik őseiktől kapott nagy birtokaikat, én, mondá, büszke önérzettel, sokszor naponként 30 krajczárból megélek! Míg élt, megosztotta kenyerét a fővárosban tanuló szegény székely fiúkkal, akik koporsóját sírva állották körül. Az udvarhelyi öt osztályú gymnasium részére már évekkel ezelőtt tett alapítványt. Az erdélyi közművelődési egyletnek pár száz aranyat adott. A Szejke fürdőt öcscsének hagyta, oly kikötéssel, hogy évenként 200 forintot fog adni a közművelődési egyletnek és 100 frtot a székelykeresztúri unitárius iskolának. Tövisi telkét, mely mintegy 300 fatot ért, szintén az erdélyi közművelődési egyletnek hagyta. Meghalt 1890. ápril 19-én Budapesten. Vagyona nagyobb részét iskoláknak és az erdélyi közművelődési egyesületnek hagyta. Czikkei az Ország Tükrében (1864. Szent-Domokostól Gyergyó-Szent-Miklósig); a Hazánk és Külföldben (1865. Kirándulás a gyilkos tóhoz, 1868. A Hargita, Szent-Keresztbánya és fürdői, 1871. Marosujvár, Toroczkó-Szentgyörgy); a Kolozsvári Nagy Naptárban (1866. Várhegy a Fekete-ügy jobb partján); a Vasárnapi Újságban (1868. Budvár, 1869. A gróf Lázárok szárhegyi kastélya, 1870. Schulcz Ferencz); a Századokban (1869. Lábatlan család síremléke 1400-ból, 1886. Tövis és környéke); a Magyarország és Nagyvilágban (1870. Selye és Bekecs); a M. Polgár Nagy Naptárában (1872. Csáncz szorosa, 1873. Salamon kövei és húsvéti népünnep); a Keresztény Magvetőben (1874. Confessio fidei unitariae 1899); az Ellenzékben(1881. decz. Külföldi életemből); az Egyetértésben (1884. 137. sz. Emlékbeszéd Péterfy Károly sírjának megkoszorúzásánál a mezőtúri temetőben) ; a nagyváradi Szabadságban (1884. 22. és köv. sz. Törökországról). — Munkái: 1. Utazás keleten. Kolozsvár, 1861. Hat kötet. (Ism. Szépirodalmi Figyelő 31. sz.). — 2. A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868—73. Hat kötet. (33 önálló s 276 szövegképpel. Ismert. Vasárnapi Újság 1868. 20. sz., Századok 1869., 1871., 1873., Arch. Értesítő 1869., A Hon 1868. 290., 295., 296., 300. sz., 1870. 57. sz.). — 3. Maros-Vásárhely szab. kir. város leírása. U. ott, 1870. (Különnyomat a Székelyföld IV. kötetéből 3 önálló és 10 szövegképpel). — 4. Toroczkó és völgyének ismertetése, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. U. ott, 1871. (Különnyomat a Székelyföld V. kötetéből, 5 önálló és 9 szövegképpel). — 5. Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti és természetrajzi szempontból. U. ott, 1873. (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 16 szövegképpel). — 6. A barczasági tíz magyar falu leírása, történelmi és régészeti szempontból. U. ott, 1873. (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 14 szövegképpel). — 7. Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871-től 1884-ig. U. ott, 1875—84. Öt füzet. (Különnyomat az Országgyűlési Naplóból). — 8. Kelet tündérvilága vagy Szaif Zuliázán szultán. Arab rege. Ali-bey után ford. Kolozsvár, év n. Két rész egy kötetben. (Díszkiadásban is 4 kőnyom. képpel). — 9. Magyar népköltési gyűjtemény. Uj folyam III. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztik és kiadják. Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób székelyföldi gyűjtése. U. ott, 1882. — 10. A székelyek származásáról és intézményeiről. U. ott, 1888. (Értekezések a történ. tud. köréből. XIII. 9.). Igazmondó 1870. 45. sz. arczk. — Hazánk és a Külföld 1871. 11. SZ. arczk. — Jónás