Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Mocsáry András (bocsári) - Mocsáry Antal (bocsári) - Mocsáry Béla
61 Mocsáry 62 Kiszingstein Könyvészete. — Fiume 1892. 42. SZ. — Budapesti Hirlap 1892. 279. SZ. — Ország-Világ 1892. 43. SZ. arczk. — Pallas Nagy Lexikona XXI. 714. 1. — Fiume és a magyar-horvát Tengerpart. Budapest, 1897. 134., 135., 143. 1. (Magyarország vármegyéi és városai) és önéletrajzi adatok. Mocsáry András (bocsári), szolgabiró, utóbb megyei táblabíró, M. Károly és Jakabfalvy Judit fia; Szemerén(Borsodm.) volt birtokos, hol meghalt. —Munkája: Beszéd a tiszti választásról Pest, 1825. Nagy Iván, Magyarország családai VII. 520. 1. — Figyelő XX. 166.1. (Kulcsár Endre) és Mocsáry István szives közlése. Mocsáry Antal (Mocsári), főszolgabiró, M. Antal cs. királyi kapitány és Peták Francziska fia, született 1757. szeptember 18-án Bozókon (Hontmegye), hol atyjának családja lakott. 1790. április 20. Nógrádmegye főszolgabirája lett. 1800-ban főbiztossá választatott meg. Nógrád és több megyék táblabirája volt. Nejének nagyréti Darvas Máriának 1803-ban történt halála után a közélettől teljesen visszavonulva Lapujtőn (Nógrádm.) kizárólag az irodalomnak és a tudományoknak élt; erre Kazinczy Ferenczczel, Fáy Andrással és Vitkovics Mihálylyal fentartott barátsága is ösztönző ; utóbbi költeményt is írt hozzá. Meghalt 1832. máj. 24. Lapujtőn. — Költeményei a M. Kurírban (1803. II. Toldalék. Néhai tek. nagy-réti Darvas Mária asszonynak 14 hónapi és hat napi betegség után Pesten, a hol gyógyíttatott, 1803. jún. 6. lett meghalálozásáról); a Solenniában (X. Buda, 1819. Tudomány, szorgalom, s hosszas tapasztalás tesz embert emberré s így lőn igaz vallás, XI. Pest, 1820. Néh. Laurentzy János úr hamvainak emlékezetére, XVII. Pest, 1826. In diem 13 Sept. 1825. solennitatis XVII. bibliothecae publicae Alsó-Szkálnokiensis sincera valedictio); az Ajándékban (1821. Kedves kanári madaramnak nem várt megölettetése). — Munkái: 1. Az emberi sors meggondolásából származott elmélkedései és fohászkodásai egy magát igazán megesmért szívnek. Pest, 1800. Németül: saját fordításában. U. ott, 1800. — 2. Egy római történet, baráti mért. Buda, 1804. — 3 A tisztelt barátság, vagyis: Aurelius és Martzia érzékeny történetei, de csak : érzékenyekért versekben. Buda, 1805. — 4. Vág vizének áradása Nyitra vármegyében a pőstyéni fürdőben, mely is kezdődött 26. auguszt. 1813. s innen következett sokaknak veszedelme. Ezen szomorú rajzolat egy pontig igaz történet versekbe foglaltatott. Pest. 25. Mélt. szklabinai és blatniczai báró Révay János úr, tek. nemes Turócz vármegye főispányi széke helytartójának ... midőn fő Kammergraffi hivataljába Selmeczbányán bé-iktattatott, 1819. tiszteletére. Selmecz. 2 6. Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése. Rézre metszett rajzolatokkal. U. ott, 1826. Négy kötet. (Ism. Hazai s külf. Tudósítások 1826. II. 7. sz.). — Kézirati munkái a m. n. múzeumban: Felelet cs. és cz., vagy pedig inkább is és az lenne a magyar nyelvnek helyesebb írásmódja ? 4rét 9 lap . Vegyes tárgyú költeményei 1816—20., 4rét 24 levél. Ponori Thewretek József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 92. 1. — Nagy Iván, Magyarország családai VII. 521., 523. 1. — Toldy, M. Nemzeti Irodalom Története. — Ellenőr, 1879. 588. sz. (Kazinczy levelei). — Kazinczy Ferencz, M. Pantheon. Budapest, 1884. 390. 1. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.) és Levelezései III. 534. 1. — Petrik Bibliogr. és Mocsáry István százados szives közlése. Mocsáry Béla, pénzügyminiszteri osztálytanácsos, szül. 1851. júl. 31. Nagyváradon (Biharm.) polgári szülőktől; gymnasiumi és jogi tanulmányait (1869 — 73) szülővárosában bevégezvén, az akkori rendszer szerint 1873-ban a bírói államvizsgát letette. Ugyan azon évben Nagyvárad városához tiszteletbeli aljegyzővé neveztetett ki, majd valóságos aljegyző lett; egyszersmind Lukács György polgármester (későbbi államtitkár) mellett a titkári teendőket is ellátta. Főnöke