Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 9. kötet
M - Müller Vilmos - Müller Vilmos - Müller-Guttenbrunn Ádám - Müllner Ignácz - Müllner Mátyás
471 Müller—Müllner 472 burt unserer Prinzessin. Ofen, 1856. — 2. Poesien. Erste Sammlung. Pest, 1866. (Ajánlva atyjának M. Antalnak, jubilált cs. kir. toerdésznek Kuttynban). Petrik Bibliogr. Müller Vilmos, orvosdoktor Budapesten. — Orvosi czikkeket írt, különösen a tüdővészről a fővárosi és vidéki lapokba, így a Budapesti Hirlap, Pesti Hirlap, Pesti Napló és Ország-Világ cz. lapokba. Testvéröcscsének M. Jenő ügyvédjelöltnek szives közlése. Müller Vilmos, bank-hivatalnok, M. Adolf tanító-író fia és M. Marczel orvosíró testvéröcscse, született 1878. augusztus 11. Budapesten, hol a kereskedelmi akadémián tanult 1895-ig; ekkor a pesti magyar kereskedelmi bank hivatalnoka lett. Közös hadseregbeli járulnok (accessist). — Czikkei a M. Hírlapban (1899-A telepítésről, több czikk m. v. alájegyzéssel, A bank- és valutakérdésről). — Munkája: Néhány szó a kiegyezés kérdéséhez. Irta Liberális. Bpest, 1899. (Ism. M. Hirlap 14. cz.). Atyjának M. Adolfnak szives közlése. Müller- Guttenbrunn Ádám, színházigazgató Bécsben, szül. 1852. okt. 22. Hidegkuton (Zalam.); 1873-ban államszolgálatba lépett Bécsben és 1892-ben ugyanott az alakulóban levő Raimund-színház igazgatására hivatott meg. — Mint dráma-és beszélyíró nagy tevékenységet fejtett ki, a külföldi lapokba írt és 1886—92-ig a Deutsche Zeitung tárczaírója és színházi kritikusa volt. — Munkái: Gescheiterte Liebe. Leipzig, 1889. — 2. Das Wiener Theaterleben. U. ott, 1890. (3 kiadást ért). — Többi munkái is mind külföldön Bécsben és Lipcsében jelentek meg. Die Gesellschaft. (Lipcse 1885. Önéletrajza). — Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. I. 370. 1. (hol munkái felsorol vák). Müllner Ignácz, tanító. — Munkája: Divatozó elemi oktatás a magyar nyelvben a német és tót ifjúságért. Pozsony, 1847. (Magyar, német, tót czímlappal és szöveggel.). Petrik Bibliogr. Müllner Mátyás, nyug. ág. ev. lyceumi igazgató, szül. 1818. febr. 7. Medgyesen (Sopron mellett) földmíves szülőktől ; 1829-ben Tót-Keresztúron volt a magyar nyelv megtanulása végett. 1830-ban a soproni gymnasiumban kezdte tanulását és magánleczkeadással tartotta fenn magát. 1839-ben ág. ev. hitjelölti vizsgát tett és azon év őszén Berlinbe ment tanulmányainak folytatása végett, hol a theologiai tudományon kívül classicaphilologiai, természettani s vegytani előadásokat hallgatott. 1841-ben Draskóczy Sámuel gömöri alispán házához ment nevelőnek, honnét 1842. ápr. a soproni ág. ev. lyceumba hívták meg a syntaxis tanárának. 1843-ban foglalta el tanári állását és fokról fokra emelkedett, majd a felső osztályok vezetője, később a lyceum igazgatója lett. 1853-tól theologiai tudományok előadásával foglalkozott. 1859-ben a pátens elleni küzdelemben fontos szerepet vitt. 47 évig működött a tanári pályán és 30 évig volt igazgató, egyszersmind igazgatója volt a 25.000 kötetből álló lyceumi könyvtárnak és igazgatója a tanárok nyugdíj-alapjának. 1889. jún. 19., midőn nyugalomba vonult, búcsú-ünnepélylyel tisztelte meg a tanári kar. Meghalt 1902. jan. 30. Sopronban. — Czikkei a soproni ág. ev. főtanoda Tudósítványában (1854. A soproni ág. hitv. ev. főtanoda története); a M. Könyv-Szemlében (1880. Adatok a soproni ev. lyceumi könyvtár történetéhez). — Munkái : 1. Latin szókötéstan. Az ifjúság számára. Sopron, 1846. (Végén a római naptár). — 2. A soproni ev. főtanoda története. A soproni ev. gyülekezet nevezetesebb eseményeivel együtt. A tanoda háromszázados emlékünnepe alkalmával kiadta. U. ott, 1857. (Németül: u. ott, 1857. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1858.).