Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Petőfi Zoltán
Garayéknál húzódott meg, kik ekkor a barátok épületében laktak. Vigasztalódni azonban sehogysem tudott. Elhatározta, hogy Törökországba megy, ottan keresi fel férjét. Haynau azonban visszautasította útlevélért való kérelmét. Lichtenstein Ferencz hg-hez, Haynau bizalmas emberéhez fordult ekkor, ki őt vigasztalta, várakozásra intette, sőt lakásán meg is látogatta. Ez akkor a lapokban sok mendemondára adott alkalmat. Egy napon 1850. júl. 20. Horvát Árpád egyetemi tanárhoz írt levelet, kit legjobban becsült s ki iránt a legtöbb bizalommal viseltetett, hogy látogassa meg. Midőn megjelent, egy csomagot akart neki átadni, hogy azt, ha két hét múlva se térne vissza Pestre, elégesse. Horvát Árpád a fiatal nőt igyekezett lebeszélni szándékáról, de midőn ez nem sikerült, hajfürtöt kért tőle örök emlék gyanánt. «Azt nem teszem, mondá, mert ilyen emléket osztogatni sohasem volt szokásom. Hanem ha akarja (s ekkor ujjaival rövidre vágott hajába markolt), ez mind az öné lehet.» Másnap júl. 21. megesküdtek. Ezen eseményt a lapok elég későn és hideg pár szóban említették. A nő azonban, mint leveleiből kitetszik, boldognak érezte magát új családi körében. Ezen házasságból két fia (kik azóta meghaltak) és egy leánya született. 1867-ben megfogamzott benne az a különös elhatározás, hogy külön megy lakni férjétől. Hiába figyelmeztették a világ ítéletére és súlyosbodott betegségére, nem voltak képesek őt lebeszélni szándékáról. Csakugyan elköltözött a zerge-utczai külön lakásba, hol 1868. szept 6. meghalt. — Petőfiné naplója 1846. szept. 29-től 1847. okt. 17-ig (Életképek 1847. II. 1819., 23. sz., Jókai előszavával) és a győri Hazánkban (1847. 129. sz.) jelent meg; egész terjedelmében Havas Adolf közölte Petőfi Sándor Összes Műveiben (VI. k. Bpest, 1896. 267—337., 503—509. 1.) Térey Marihoz írt 15 levelével. — Petőfiné Szendrey Julia naplója és levelei Térey Marihoz. Jókai Mór előszavával. Bpest, 1898. (M. könyvtár 49.). — P.-né leveleiből Baudisz Jenő is közölt többet a Szatmármegyei Közlönyben (1887. 9—11., 15—17. sz.); a Tört. Lapok 1848—49. (1898. 11., 12. szám) és Szana Petőfiné Szendrey Julia cz. munkájában adja a férjéhez Horvát Árpádhoz 1853. júl. 7. írt levelét Mágócsról. Ábránd és elmefuttatás cz. naplórészletét hozta az Életképek (1847. decz. 5. és 1848. jan. 2.) és a Hon (1875. 100. sz.). Költeményeiből néhány jelent meg a Petőfi-Muzeumban (I., II. 1889., VII. 1894.); Zilahy Károly, Hölgyek Lantja. Pest, 1865. cz. munkájában 14 költeményét közli; a M. Szalon (XII., XIII. 1890.) prózai czikkeit: A huszár bosszúja, kórházi jelenet (ez a P. Naplóban 1851. 246. sz. is megjelent). A szerencsétlen narancsfa, mese és 5 költ. hozta ; Szana Tamás, Petőfiné Szendrey Julia. Bpest, 1891. cz. munkája 20 költeményét közli. Két levele: 1849. márcz. 24. Szalonta, Beide Mózeshez és nov. 20. gr. Lázár Kálmánhoz van az 1848—49. Történelmi Lapokban (1898. 92., 93.). Fővárosi Lapok 1868. 207. SZ. — Magyarország és a Nagyvilág 1868. 38. SZ. arczk. — Föv. Lapok 1868. 207., 1889. 298. sz. P. Napló 1868. 206. SZ. — Faylné Hentaller Mariska, A magyar írónőkről. Bpest, 1889. 69. 1. arczk. — Lauka G., Múltról a jelennek. Bpest, év n. — Nemzet 1890. 133., 348. SZ. (P.-Ilé utolsó napjai). — M. Szalon XIII. 1890. 165. 1. — M. Szemle 1896. 40. SZ. (Endrődi S.). — Petőfi-Album. Bpest, 1898. arczk. (Endrődi G.). — Ország-Világ 1891. 51. arczk. (Lauka G.), 1899. arczk. — Szana Tamás, Petőfiné Szendrey Julia. Budapest, 1891. — Universum 1899. 24. — Újság 1900. 104. sz. (Keményfi). — Tapolcza és Vidéke 1901. 13. SZ. — Pápai Lapok 1901. 45. SZ. — Pesti Hirlap 1904. 265. sz. (Jánosy Gábor). Petőfi Zoltán, színész, Petőfi Sándor és Szendrey Julia fia, szül. 1848. decz. 15. Atyja halála után Erdődön nagyatyjánál és Pesten mostoha atyjánál nevelkedett. 1865-től Szarvason járta felsőbb iskoláit ; azonban már a VIII. osztályt év 33.