Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet

P - Paksi István, (szathmári) - Paksi József (szathmári)

125 Paksi 63 121 Kecskeméten volt lelkész és onnét ment Rimaszombatba, hol 1651. meghalt. 1639. táján dunamelléki püspökké is választot­ták, miután 1639. ápr. 6. Patajban az ő el­nöklése alatt tartatott synodus. Az ő közreműködésével nyomatták ki a kerü­letbeli lelkészek a komjáti kánonokat új latin-magyar kiadásban (Nagyvárad, 1642.) — Tyukodi Márton nagy-kőrösi lelkésznek 1641. kiadott műve elé latin üdvözlő verset írt. — Munkája : Az Sacra­mentumok kiszolgáltatásának, az Hazasok és Birák Megesküttetésének, és az bünböl meg­tértenek Bé­vételének bizonyos mód­gya és rendi. Melly mellé adattattak reggeli és estvéli szokot Könyörgések is, az Ecclesiának közönséges hasznára. Várad, 1643. (Névtelenül). Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 325. 1. — Dunántúli Prot. Lap 1891. 32. sz. — Kecske­méti Nagy Képes Naptár 1892. 173. 1. — Mokos Gyula, Adalékok. Pápa, 1892. 24. 1. — Pro­testáns Szemle 1897. (Földvári László). — Zoványi Jenő. Theologiai Ismeretek Tára III. 33. 1. Paksi István, (szathmári), ev. ref. püs­pök, szathmári P. Mihály lelkész s tanár és Ember Judith (Ember Pál író leánya) fia, szül. 1719-ben Marosvásárhelyt, hol tanulását kezdte és 1734-től Sárospata­kon folytatta. 1740. decz 9. az odera­frankfurti, 1741. decz. 16. a franekerai egyetemre iratkozott be, hol neve Ste­phanus Szathmárinak van bejegyezve. 1745-ben aszalói (Abauj-Tornam.) pap lett, hol feleségül vette Miskolczról Óvári Máriát. 1747-ben tanár lett Debreczen­ben, hol a történelmet, a latin s görög nyelvet és irodalmat tanította; 1760-ban át­helyeztetett a hittani tanszékre, melyet már előbb is több évig helyettesített. 1762-ben egyházkerületi jegyző lett, 1785. okt. 11. pedig püspökké választották, mely hiva­talát együtt folytatta a tanársággal. 1790. jan. 18. lemondott a tanárságról. Meg­halt 1791. márcz. 2. Debreczenben. — Munkái: 1. Dissertatio theologico-philo­logica in vers. 13. cap. II. d­ebr. Frane­kerae, 1743. — 2. Dissertatio quinta ad vaticinia Danielis de posteriore parte regni quarti. U. ott, 1744. — 3. Oszlop ember' halálán való siralma az Isten népének. Avagy, néhai tek. nemz. és vit. Domokos Márton urnak, . . . Debre­czen városa sok esztendeig volt főbirá­jának . . . eltemettetésének alkalmatossá­gával tett halotti tanítás, mellyet 1764. Szent-György havának 6. napján a szo­morú ház udvarán elmondott. Debreczen.­­ 5. E világi élet felett való választása a mennyei boldogságnak. Mellyről . . . Szuhai Ersébet aszszonynak . . . báji Patai Sámuel ... úri párjának . .. temet­tetésekor a báji gyászos uri háznak ud­varán, 1765. jún. 30. együgyüen tanított. Hely n. (Szathmári Paksi Mihály és Pál beszédeivel együtt). — 6. H­at napra való vallástevő­ vagy poenitentiális könyör­gések. Hely n. — Utasítása az esperesek­hez és egyes lelkészekhez, hogy az isko­lákról szóló hivatalos tudósításokat a római katholikus tanfelügyelőkhöz semmi szín alatt ne küldjék. 1789. február 14. (M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1873. 99. 1.) írt latin gyászverset Mays frane­kerai tanár halálára (1744.). A magyar­országi reform, egyháznak üldöztetéséről írt éneket (1751-ben Sión siralma cz. összesen száz strófa, a M. Prot. Egyh. és Isk. Figyelmezőben 1875.). Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. IV. 369. 1. — 31. Kurir 1791. I. 361. lap. — Hadi Történetek IV. 1791. 340. 1. — Tóth Fe­renci, Túl a tiszai püspökök 192. 1. — Révész Figyelmezője 1875. VI. 192. lap. — Tört. Tár 1887, 203. 1. — Petrik Bibliogr. II. 705. 1. — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 253. lap. Paksi József (szathmári), ev. reform. püspök, Sz. P. Ábrahám ref. püspök fia, szül. 1763. márcz. Kazinczon (Borsodm.), tanulmányait Sárospatakon végezte, hon­nét külföldre ment és 1785-ben a göt­tingai egyetem hallgatói közé lépett. Hazájába visszatérve, 1788. szikszói, 1790.­­ jan. miskolczi lelkész lett. A tiszáninneni

Next