Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 11. kötet
P - Pusibrk Vazul - Puskás Andor - Puskás Ferencz (ditrói) - Puskás Tivadar (ditrói)
269 Pusibrk—Puskás 270 nyán (Zólyomm.); középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdette s csak egy évre távozott el Győrbe, hogy a magyar nyelvet tökéletesen sajátjává tegye. Az érettségi vizsgálatnak a beszterczebányai kir. kath. főgymnasiumban 1863. évben történt letétele után, a tanári pályára lépett és a bécsi egyetemre ment a történelem tanulmányozására, hol három évet töltött. Az 1864—65. és 1865—66. tanévekben a budapesti egyetemen tanult, melynek befejezése után 1867. júl. 27. a beszterczebányai kir. főgymnasiumhoz helyettes tanárrá neveztetett ki. A tanári vizsgálatot 1871. ápr. 27. a földrajz-és történelemből tette le, amidőn ugyanezen intézethez rendes tanárrá neveztetett ki s azóta kitartó szorgalommal és ügyszeretettel szolgálta a tanügyet. Az 1884—85. tanévet még befejezte, de nemsokára rá súlyos betegsége, az agy idegeinek megtámadása miatt, 1885. szept. 1. szabadságoltatott ; azonban már azon év okt. 6. Beszterczebányán meghalt. — Czikke a beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1871. A beszterczebányai kir. főgymnasium története). —A Soós József-féle magyar-német-tót nyelv szótárban (Pest, 1869—71) a német és tót részt szerkesztette. A beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesítője 1886. (Ralovich Lajos) 1895. 266. 1. és gyászjelentés. Pusibik Vazul, az újvidéki görögkeleti szerz. főgymnasium igazgatója, szül. 1838. jan. 11. Zomborban (Bács-Bodrogm.); a gymnasium alsó négy osztályát Újvidéken, a felsőbbeket Pesten, a bölcseletet Bécsben végezte és 1866-ban Bécsben nyert tanári képesítést a mennyiségtanból és természettanból; 1865. okt. 1-től az újvidéki a görög-keleti szerb főgymnasiumban helyettes, 1868. okt. 1. rendes tanárrá neveztetett ki, 1871. jún. 19. óta pedig ugyanazon főgymnasium igazgatója. Czikkei az újvidéki szerb főgymnasium Értesítőiben (1877.Popovics V. Sándor gymnasiumi tanár emlékezete, 1878. A gymnasiumokban való oktatás- és művelésnek akadályai, Nedeljkovics István gymnasiumi tanár emlékezete, 1885. Ünnepélyes beszéd szent Száva megünneplése alkalmából, 1891., 1893., 1895., 1899—1901. beszédek). — Munkái: 1. Pred Labor. Újvidék, 1892. (A kongreszszus előtt). — 2. Postanak i razvitak srpske pravoslavne velika gimnasije a Novom Sadu. U. ott, 1896. (Az ujvidéki görög-keleti főgymnasium keletkezése és fejlődése mai napig). Bartl Felsmann, A magyarországi középtanodák Névkönyve. Pest, 1869. 82. lap. — Vajda Névkönyve 226. lap és önéletrajzi adatok. Puskás Andor, földadónyilvántartó. Munkája: Jegyzéke a Pécs szab. kir. város és határában levő épületeknek. Az új betétek alapján összeállította. Pécs, 1896. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Puskás Ferencz (ditrói), gyergyói királybíró, 1848 — 49. honvéd. Meghalt 1883. febr. 22-én Gyergyó-Ditrón 70 éves korában. — Munkája : Borszék története. Bpest, 1882. Két tájképpel. Vasárnapi Ujság 1883. 9. SZ. (Nekr.) — Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés. )Puskás Tivadar (ditrói) elekrotechnikus, a budapesti telefon-hálózat bérlője, a «Telefon Hírmondó» feltalálója, szül. 1845-ben Erdélyben, hol atyja P. Ferencz nagytehetségű vállalkozó volt és fiát kitűnő nevelésben részesítette ; de a fiatal P. alig végezte be a Theresianumban tanulmányait, atyja tönkre jutott és ő itthagyta hazáját azzal az elhatározással, hogy külföldön vagyont szerez és családja hírnevét és gazdagságát helyreállítja. Londonban a Brothers Wearing czéghez lépett be s mint e czég megbízottja a 70-es években vezette az éjszakkeleti vasút építését Magyarországon. Innét 1875-ben Amerikába ment és Colorado államban ezüstbányát vásárolt, mely nagy vagyon.