Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Schulek Frigyes
639 Schulhof 630 ság) cz. folyóiratot; ennek azonban már a 4. füzetét hatóságilag lefoglalták és 1850-ben végleg betiltották; ekkor febr. 2. a zágrábi község tiszteletbeli polgárának választotta. Még ugyanazon évben kiadta a Jugoslavenske Novine (Délszláv Hirlap) cz. hirlapot; ezt is csakhamar lefoglalták. Visszatért tehát az írói pályára és számos iskolakönyvet nyomatott ; czikkeket írt a Neven és Katolicki List horvát lapokba. Azonban mindinkább tapasztalta, hogy a hirlapírásból meg nem élhet, tehát kenyérkereset után nézett. Miután a jogot tanulta, 1857-ben ügyvédi irodában keresett foglalkozást; emellett folytatta a szerkesztést is. 1858-ban átvette az elhanyagolt gazdasági lapot, melyet oly sikerrel szerkesztett, hogy a szláv gazdasági egyesület aranytollal tisztelte meg; részt vett a Pozor (Figyelő) politikai lap alapításában, melybe figyelmet keltő czikkeket írt és egy röpirata a horvát-szerb alkotmányról két hét alatt 2000 példányban kelt el. 1865-ben megvált a gazdasági lap szerkesztésétől és a Pozor szerkesztését folytatta, különösen arra törekedve, hogy a horvátok ne menjenek be a Reichsrathba; azonban már 1866-ban megvált a lap szerkesztésétől és ismét könyvek írásával foglalkozott. Meghalt a 70-es években. — Munkái: 1. Naputak za one, koji uče ditky čitati. Zágráb, 1850. (Bevezetés a gyermekeknek olvasásra tanítására.) — 2. Austr. državni ustav. U. ott, 1850. (Az ausztriai alkotmány.) — 3. Rečnik nemačko-hrvatski. U. ott, 1855—60. (Német-horvát szótár.) — 4. Biljarstvo za vise gimnazije. Bécs, 1856—59. Két rész. (Az első horvát botanika), sat. Wiiribach, Biogr. Laxikon XXII. 1<U. 1. Schulek Frigyes, műegyetemi tanár, műépítész, a m. tud. Akadémia levelező tagja, szül. 1841. nov. 19. Pesten , gyermekéveiben szüleivel Orsovára került és ott kezdte meg iskoláit, majd Lőcsén, Debreczenben és 1857-től Pesten a reáliskolában folytatta. A tanévek közé esett szünidőket mint kőművestanonct a kézmű gyakorlati megtanulásával töltötte, amiről kőművessegédi oklevelet is szerzett. Akadémiai tanulmányait Bécsben Van der Nüll tanár vezetése alatt kezdette görög és román építészeti szyltanulmányokkal, ezek mellett gyakorolta az aquarellfestést; rendszeresen látogatta a közkönyvtárakat és hallgatta a tudományegyetemen azokat az előadásokat, melyek a műtörténelem és aesthetika körébe vágtak. Az alakrajzolás czéljából eljárt az Akadémia festészeti osztályába is. Egyik kezdeményező és alapító tagja volt az 1862. Wiener Bauhütte cz. önképzés czéljából alakított egyesületnek. Ugyanekkor Schmidt Frigyes tanár és építészeti főtanácsos mesteriskolájába lépett, hol kizárólag a középkori építészet tanulmányozásával foglalkozott. Az 1864 —65. tanév elején megkapta a három évre szóló évenkint 420 forintnyi magyar művészi ösztöndíjak egyikét. 1866. aug. Denzinger Ferencz regensburgi dómépítőmester felkérésére Regensburgba ment, hogy a nevezetes dóm felmérését végezze és a helyreállításra szükséges tervek elkészítésében közreműködjék. Bécsbe viszszatérve, mestere műtermében talált alkalmazást. Először Schulcz Ferencz honfitársával dolgozott. 1868 őszén Romániában tett nagyobb kirándulást, honnét hazakerülve, Pesten készült letelepedni, azonban egy év eltelte után ismét útra kelt, bejárta Felső- és Közép-Itália főbb városait s egy hónapig időzött Rómában, honnét 1870-ben tért haza s itt Steindl Imrének segédkezett a Lipót-utczai új városháza megépítésében. 1871. az országos minta-rajziskola és rajztanári képzőintézet tanárává nevezték ki, hol kezdet óta folyton működik. 1872. év tavaszán a műemlékek országos bizottságának építészévé tették. Ez állásában volt alkalma behatóan értekezni romladozó templomokról és pusztuló várakról. Ér-