Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Saáry Antal - Sabel Boldizsár - Sabiz József (taubenspergi) - Sabo Emil - Sábov Ermén - Sacher István - Sachs Hugó - Sachsenheim Frigyes - Sadler András
5 Saáry•Sadler 6 Szorabathelyt (Vasm.). — Munkái: 1. Örök életre vezetgető Tábla, a Serafikus Szent Ferencz Penitentziatartó Harmadik Szent Szerzetének IV-dik Miklós Szentséges Pápától 1289-dik esztendőben megerősíttetett és az utánna valóktól jóváhagyattatott Regulája, Mely Szabad Királyi Nemes Nagy-Győr-Városában 1770-dik esztendőben az Első Magyar Nemzetbéli Férjfiak s Aszszonyok neméből való próbaesztendőben lévő ájtatos Tertiariusoknak, kik Tulajdon Házaikban laknak, éppen s egyenessen, őket illető rövid értelmes magyarázattal az ő akkorbéli P. Directorok iparkodásából, az Elöljárók engedelmével kezekbe adatott. És magok költségén (a változandóknak egyenes változásával) harmadszor kinyomtattatott. Győr, 1770. — 2. Szent Ferencz harmadik rendje. U. ott, 1770. Danielik, M. írók II. 279. 1. — Farkas aeraphinus, Scriptores Ord. Min. 8. P. Francisci. Posonii, 1879. 84. l. Saáry Antal, orvosdoktor, sebész és szülészmester, szül. 1819-ben; 1842-ben nyert orvosdoktori oklevelet; megyei járási és községi orvos volt Dunavecsén (Pestm.),ahol 1881. ápr. 2. meghalt 62 évében. — Czikkei az Orvosi Hetilapban (1859. Bal mozgékony vese, 1860. Takár csúz, a koponya agyhártyáin át az agyba beható roncsolt sérülés, agyállományvesztéssel, agytályog, teljes kigyógyulás, Idült félbenhagyó szemgödörfölötti idegzsába, 1861. Fehérvár.) Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet Magyarországban. Bpest, 1876. 239. 1. és gyászjelentés. Sabel Boldizsár, kereskedő és hites polgár Kolozsvárt; miután kereskedelmi ismeretek szerzése végett ismételten több országot bejárt, letelepedett Erdélyben Kolozsvárt, hol 1813. körül meghalt. Munkája: Csengischán khámok khámja és Karizmei szultán Mehemet történetei. Mellyeket a vitézi és politikai nagy tettek olvasásában gyönyörködök kedvekért örmény és görög nyelvből fordított. Pest, 1816. (Ajánlotta gróf Bánffy György, Erdély kormányzójának 1812. máj. 5. Fia, Sabel Menyhárd adta ki atyja halála után 1815. ápr. 15. annak meghagyásából, Mehemet szultán és Csingischán rézm. képeivel.) Petrik Bibliogr. I. 568. 1. Sabiz József (taubenspergi), orvosdoktor, fiumei származású. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de habitu germanorum antiquo, et structura corporis aevi moderni. Viennae, 1737. Szinnyei Könyvészete. Sabo Emil. L. Szabó. Sábor Krmén, L. Szabó. Sacher István, jogi doktor, Budapest fő- és székváros polgármestere; családi nevét időközben Bárczi-ra változtatta. — Munkája : Közgazdasági ismeretek. Felső kereskedelmi iskolák számára. Bpest, 1896. és 1897. M. Könyvészet 1896—97. Sachs Hugó, német szinész. — Munkája : Theater-Almanach für Pesth und Ofen auf das Jahr 1858. Pesth, 1858. (Schulz Edével együtt.) Petrik Bibliogr. Sachsenheim Frigyes. L. Soterius. Sadler András, ág. ev. lelkész, beszterczei származású, a wittenbergi egyetemen tanult, honnét 1685. jún. visszatérve, a beszterczei gymnasium rektora volt. 1690-ben Jaádra (Besztercze-Naszódmegye) hívták meg lelkésznek, hol 1715-ben meghalt. Munkái: 1. Mysterium Trinitatis ante publicum Christi praeconium a fidelibus N. T. cognitum et creditum e Cantici Zachariae introductione Luc. L. v. 26. ad v. 38. praes. Jo. Deutschmann. Witebergae, 1684. (Megjelent Deutschmann Theosophiá-jában 65—86. 1.) — 2. Dissertatio Pneumatica de Spiritu in communi. Praes. M. Joh. Albrich d. 20. Aug. 1684. U. ott. Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 154. 1. 1*