Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Sipos Samu - Sipos S. (rédei) - Sipos Sándor - Sipos Soma
értékéről, 1891. Egy emlékezetes megyei tanítói közgyűlés). A m. n. múzeumi hirlap-könyvtár példányaiból. Sipos Samu, a háromszékmegyei árvafiú szeretetház igazgatója Sepsi-Szent-Györgyön. — Czikkeket írt a Székely Nemzetbe és az Erdélyi Gazdába. — Munkái: 1. Káté a gazdaság, kertészet, állattenyésztés, háztartás elemi tanításához. A népiskolák V., VI. osztályai és kisbirtokos gazdák használatára. A Háromszékvármegye gazdasági bizottságától pályadíjjal kitüntetett könyv. Sepsi-Szent-György, 1898. — 2. A családtalan, elhagyatott gyermekek védelme. U. ott, 1902. — 3. A székely gazdaság hanyatlásának okai. U. ott, 1906. Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Sipos S. (rédei), mérnök. — Munkája: «Építőmester.» Az épületek tervezésének, méret, anyag és munkaszükséglet kiszámításának és költségvetés szerkesztésének gyakorlati kézikönyve. Hajdú-Szoboszló, 1894. Számos kőny. ábrával. Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. Sipos Sándor, megyei alispán , 1830-tól Debreczenben tanult, hol 1839. szept. 1-től 1840. márcz. l-ig főiskolai senior volt; később békésmegyei közjegyző, majd alispán lett. Meghalt 1889-ben Szarvason. — Magyar költeményeket írt a Lant (Debreczen 1833., 1835. II., V.) és Carmina (Debreczen, 1835.) cz. munkákba. — Czikke a Részvét-Albumban (Szarvas, 1879. Az örvény, rajz.) — Munkája: A puszta menekültjei. Eredeti népszínmű 3. felv. Szarvas, 1881. Petrik Bibliogr. I. 393., IV. 61. 1. — Kiszlingstein Könyvészete és a debreczeni ref. főiskola jegyzőkönyvéből. Sipos Soma, kir. törvényszéki albiró, szül. 1852. jún. 11-én Szarvason, jogot végzett, előbb ügyvéd volt; 1890. a birói pályára lépett és kir. aljárásbiró lett Egerben. Meghalt 1896. decz. Poroszlón (Hevesm.). — Korán kezdett irodalommal foglalkozni, számos czikket, tárczát, elbeszélést, főleg humorisztikus költeményt írt különböző lapokba, tőle származik a Borsszem Jankó «Prcsok György» alakja s e czímen írt versei élesen satirizálják a pánszláv eszméket; írt ősrégészeti tanulmányokat is. Czikkei és költeményei a Hazánk és a Külföldben (1867. Az istenítéletek különösen hazánkban, Babonás hiedelmek a mi köznépünknél, Állatok elítélése, Az óraművek fejlődése, 1808. A czímerekről, A czéhek, különösen hazánkban, 1869. Mentelli, egy magyar Diogenes Párisban, Házassági szokások és családélet őseinknél, Mátyás király fekete seregéről, A jóslás története, 1870. Betlehem-járók, Farsang története) ; a Tarka Világban (1869. 227. 1. Beethoven életéből); a Magyarország és a Nagyvilágban (1872. Javasok vagy kuruzslók népünk babonáiban); a Figyelőben (1873. Egy régi szatira a divatról); a Békésben (1873. 41. sz. Kossuth Lajos kiáltványa Békésmegye féktelenkedő lakosaihoz); a Vasárnapi Újságban (1875., 1898. 13. sz. Petőfi öcscséről); a Békésmegyei Közlönyben (1876. Melléklet 3., 4., 7. szám. Az 1835. úrbéri lázongás Szarvason, az úrbériség kifejlődésének történeti rajzával); a Részvét-Albumban (1879. A repülő borbély, humorisztikus költemény); a Békés vármegye Évkönyveiben (IV. 1879. Szarvasi néplázadás 1835-ben,X. 1884. Egy békésmegyei karácsonyi mystérium, Egy régi szatira a divatról); az Egri Híradóban (1896. 94. sz. költ.). — Munkája: A vidéki politikusok. Satyra, B.-Gyula, 1872. (Ism. Figyelő II. 1872. 251. 1.) — Szerkesztette nyolcz évig az általa alapított «Havasi Ujság»-ot és a «Forró Kása» cz. életlapot; a «Részvét Album»-ot Szarvason 1879-ben. (A tiszta jövedelem a tűzvész által sújtott békésiek gyámolítására fordíttatott.) Petrik Könyvészete. — Kiszlingstein Könyvészete. — Az Athenaeum Kézi Lexikona.