Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet

S - Schulek M. Gáspár - Schulek János

tekezései közül különösen kiemelendő a vajda-hunyadi várra vonatkozó, melyet 1880-ban írt, mikor az országgyűlés ha­tározata folytán a pénzügyminisztérium átadta a vár kezelését a kultuszminisz­tériumnak és az átvétel végrehajtásával­­. volt megbízva. Az adott alkalmat fel­használva, alaposan átkutatta a várat és megírta annak műszaki monographiá­ját, a mint azt a meglevő kövekből ki lehetett olvasni. E 40 évre terjedő mun­kálat pénz hiányában kiadatlanul maradt. 1873. a pusztuló visegrádi vár megmaradt részeinek fentartásához s az arra alkalmas épületek kiegészítéséhez fogott. Ugyan­ekkor kapta a megbízást, hogy a buda­vári főegyház helyre­állítására vonatkozó terveket készítsen. Maga készítette a rajzot vagy gyúrta a mintát és kegyelettel megtartott mindent, az újat úgy tudta a régi keretbe illeszteni, mintha az 600 év előtt készült volna. 1880—83. megépí­tette a szegedi ref. templomot. Alap­elveinek megokolását a nevezett templom leírásával és képeivel együtt nyilvános­ságra hozta az Építő-Iparban. 1892—94. helyreállította a lőcsei városházat korai renaissance stylusban, pedig 1895—96. a szent Ferencz-rendű atyák pozsonyi tornyát. A magyar tudom. Akadémia 1895. máj. 10. levelező tagjának válasz­totta, a király pedig a milenniumi kitün­tetések alkalmával (1896.) a királyi taná­csosi czímet adományozta neki. Bírja a Ferencz József-rendet. A magyar kir. orsz. rajztanár vizsgáló bizottság tagja; a műemlékek országos bizottságának tagja és építésze. 1907. máj. m. kir. udvari ta­nácsos lett.­­ Munkája: A budavári főegyház környékének rendezése és Szent István király emlékének kérdése, Bpest, 1894. (Ezt utóbb még a millenniumra való tekintetből a honfoglaló vezérek emlékével bővítette.) Pallas Nagy Lexikona XIV. 984. 1. — Petrik M. Könyvészete 1886—1900. Schulek M. Gáspár, bölcseleti doktor, ág. ev. lelkész és theologiai tanár ; tanult Tübingenben, lelkész volt Tiszolczon és Nyíregyházán. Meghalt 1827. június 20. Pozsonyban. — xVJunkája: Von dem, Zusammenhange unserer öffentlichen Gottesverehrungen mit den grössten Gütern der Menschheit. Eine Kanzelrede zur Einweihung der evang. Kirche zu Miskolcz ... gehalten am 15. Oct. 1820. Miskolcz. Iris 1828. 18. SZ. — Petrik Bibliogr. Schulek János, ág. ev. lelkész, szül. 1774. jún. 29. Rajeczen (Trencsénm.), hol atyja tanító volt; szüleivel Árva­megyébe költözött, azután nagybátyjá­hoz Sch. Mátyás nagy-palugyai lel­készhez, majd másik nagybátyjához Sch. Jánoshoz Kun-Tapolczára költözött, kiknél tanulását kezdte, utóbbinál a magyar nyel­vet is megtanulta. Betegeskedése után 1790. a debreczeni ref. kollégiumban, 1792. Késmárkon folytatta tanulmányait, melyeknek befejezte után 1798 őszén Hib­bén, majd 1801. Mossóczon nyert tanítói állást; utóbbi helyen tót könyvtárt alapí­tott; itt tanítványa volt Kollár János a tót költő. 1805-ben przenoi (Morvaország) lelkésznek választották; onnét 1811. visszatért hazájába és Szobotistán volt lelkész haláláig. Meghalt 1837. decz. 7. Szeniczen (Nyitram.). — Munkái: 1. La­tinská grammatika k. dobrému slowenské mládéže slowenským gazykem. Besz­terczebánya, 1801. — 2. Rozmlauivánj o Ohni... U. ott, 1804. (Beszélgetés a tűzről). — 3. První zacátkové učení krestanského evangelického. U. ott, 1807. (2. kiadás Szakolcza, 1815., 4. k. U. ott, 1830., 5. k. Nagyszombat, 1810. Első ok­­tatás az evang. keresztény vallásban. Németre és magyarra is lefordították). — 4. Katechismus náboženství krestansko evangelického pro­vétši mládež sepsaný. Pozsony, 1817. (2. kiadás, Lemberg, 1835., 8. k. Nagyszombat, 1841.). — 5. Kunst ž we zlato délati z niléka másla

Next