Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet
S - Schulek M. Gáspár - Schulek János
tekezései közül különösen kiemelendő a vajda-hunyadi várra vonatkozó, melyet 1880-ban írt, mikor az országgyűlés határozata folytán a pénzügyminisztérium átadta a vár kezelését a kultuszminisztériumnak és az átvétel végrehajtásával. volt megbízva. Az adott alkalmat felhasználva, alaposan átkutatta a várat és megírta annak műszaki monographiáját, a mint azt a meglevő kövekből ki lehetett olvasni. E 40 évre terjedő munkálat pénz hiányában kiadatlanul maradt. 1873. a pusztuló visegrádi vár megmaradt részeinek fentartásához s az arra alkalmas épületek kiegészítéséhez fogott. Ugyanekkor kapta a megbízást, hogy a budavári főegyház helyreállítására vonatkozó terveket készítsen. Maga készítette a rajzot vagy gyúrta a mintát és kegyelettel megtartott mindent, az újat úgy tudta a régi keretbe illeszteni, mintha az 600 év előtt készült volna. 1880—83. megépítette a szegedi ref. templomot. Alapelveinek megokolását a nevezett templom leírásával és képeivel együtt nyilvánosságra hozta az Építő-Iparban. 1892—94. helyreállította a lőcsei városházat korai renaissance stylusban, pedig 1895—96. a szent Ferencz-rendű atyák pozsonyi tornyát. A magyar tudom. Akadémia 1895. máj. 10. levelező tagjának választotta, a király pedig a milenniumi kitüntetések alkalmával (1896.) a királyi tanácsosi czímet adományozta neki. Bírja a Ferencz József-rendet. A magyar kir. orsz. rajztanár vizsgáló bizottság tagja; a műemlékek országos bizottságának tagja és építésze. 1907. máj. m. kir. udvari tanácsos lett. Munkája: A budavári főegyház környékének rendezése és Szent István király emlékének kérdése, Bpest, 1894. (Ezt utóbb még a millenniumra való tekintetből a honfoglaló vezérek emlékével bővítette.) Pallas Nagy Lexikona XIV. 984. 1. — Petrik M. Könyvészete 1886—1900. Schulek M. Gáspár, bölcseleti doktor, ág. ev. lelkész és theologiai tanár ; tanult Tübingenben, lelkész volt Tiszolczon és Nyíregyházán. Meghalt 1827. június 20. Pozsonyban. — xVJunkája: Von dem, Zusammenhange unserer öffentlichen Gottesverehrungen mit den grössten Gütern der Menschheit. Eine Kanzelrede zur Einweihung der evang. Kirche zu Miskolcz ... gehalten am 15. Oct. 1820. Miskolcz. Iris 1828. 18. SZ. — Petrik Bibliogr. Schulek János, ág. ev. lelkész, szül. 1774. jún. 29. Rajeczen (Trencsénm.), hol atyja tanító volt; szüleivel Árvamegyébe költözött, azután nagybátyjához Sch. Mátyás nagy-palugyai lelkészhez, majd másik nagybátyjához Sch. Jánoshoz Kun-Tapolczára költözött, kiknél tanulását kezdte, utóbbinál a magyar nyelvet is megtanulta. Betegeskedése után 1790. a debreczeni ref. kollégiumban, 1792. Késmárkon folytatta tanulmányait, melyeknek befejezte után 1798 őszén Hibbén, majd 1801. Mossóczon nyert tanítói állást; utóbbi helyen tót könyvtárt alapított; itt tanítványa volt Kollár János a tót költő. 1805-ben przenoi (Morvaország) lelkésznek választották; onnét 1811. visszatért hazájába és Szobotistán volt lelkész haláláig. Meghalt 1837. decz. 7. Szeniczen (Nyitram.). — Munkái: 1. Latinská grammatika k. dobrému slowenské mládéže slowenským gazykem. Beszterczebánya, 1801. — 2. Rozmlauivánj o Ohni... U. ott, 1804. (Beszélgetés a tűzről). — 3. První zacátkové učení krestanského evangelického. U. ott, 1807. (2. kiadás Szakolcza, 1815., 4. k. U. ott, 1830., 5. k. Nagyszombat, 1810. Első oktatás az evang. keresztény vallásban. Németre és magyarra is lefordították). — 4. Katechismus náboženství krestansko evangelického provétši mládež sepsaný. Pozsony, 1817. (2. kiadás, Lemberg, 1835., 8. k. Nagyszombat, 1841.). — 5. Kunst ž we zlato délati z niléka másla