Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 12. kötet

S - Sipos Pál

1155 Sipos 585 Album. Bpest, 1873. 126. 1. kőnyom. arczk. . — R­ad­ay József, Magyar tanférfiak és tanító­nők ezredéves Albuma. Bpest, 1906. fény­nyom. arczk. — Biharvármegye és Nagyvárad. Bpest, 1901. 386. 1. Sipos Pál, ref. lelkész és tanár, szül. 1759. okt. 16. Nagyenyeden (Alsó-Fehér­megye) polgári szülőktől; tanult a nagy­enyedi ref. főiskolában, majd a göttingai és frankfurti egyetemen. Midőn Frank­furtból visszatért, nevelő volt dr. Naláczi Józsefnek József fiánál Bábolnán, majd gr. Teleki József koronaőr hasonnevű fiánál, végre gróf Teleki József erdélyi udvari kanczellár Ferencz fiánál Bécs­ben ; 1783. okt. a szászvárosi collegium­nak rectora, 1798. nov. 25. rector pro­fessora lett; innét 1805-ben a sárospataki ref. főiskolához hivatott meg a termé­szettan és mennyiségtan tanárának ; nov. 12-én foglalta el tanári székét. Ismeretes volt mint költő, még inkább mint egy­házi szónok; egyik mennyiségtani művé­ért a berlini tudós társaság aranyérem­mel tüntette ki. Sárospataki tanárkodása idején Kazinczy Ferenczczel szoros baráti viszonyban élt, ki őt hol személyesen, hol leveleivel sűrűn meglátogatta s vele később is egész haláláig sűrű levelezés­ben állt. (Fizetése: 510 frt, 20 mérő rozs, 5 mérő búza, 5 hordó bor, két szekér széna és szabad lakás.) Mint tanár gyenge sikerrel működött, ezért tanári állását 1810. a Szászváros közelében fekvő Tor­dos lelkészi állomásával cserélte fel; aug. 6-án búcsút mondott az iskolától. Erdélyben Döbrenteivel, Buczy Emillel és Pataki Miklóssal egy irodalmi társa­ság alapításán fáradozott. Ő találta fel az isometer mathematikai eszközt a mechanikusok számára a körívek köz­vetlen összehasonlítása végett, melyről Berlinben a kir. tudom. akadémia meg­jutalmazta. Meghalt 1816. szept. 15. nőt­lenül Szászvároson, hova utazott volt.­­ Költeményei a M. Kurírban (1797.11. 50. sz. Gróf iktári Bethlen Susánna gr. Teleki Sámuel élete párja hamvai tisz­teletére, 1798. II. 42. sz. Gróf Teleki Domokos emlékezetére, 1810. V. Tolda­lék , Pax et hymen, Kazinczy F. Leve­lezése VII. k. 575. 1. is megjelent); az Erdélyi Múzeumban (Kolozsvár, 1815—16. II. és V-dik füzet. költemények); a Felsőmagyarországi Minervában (1826. 9. füzet és a Hunyadban 1882. 45. sz. Nagy-barcsai Barcsai Ábrahám árnyéká­hoz írt versek); még a «Nemzeti dal»-a is említve van, mely nyomtatásban is megjelent és széltében énekelték. Közölve vannak költeményei a Kazinczy Ferencz Levelezése (XI. kötetében Psyche,Ideálja, Metamorphosis, Álom, Moreau). — Mun­kái : 1. Venustól Minervának önként által engedett arany alma. Az az Mélt. gróf Széki Teleki László úrfi mint vőle­gény és Mélt. gróf Teleki Mária kis­asszony mint meny-asszon­y fényes me­nyegzőjöknek alkalmatosságával készít­tetett magyar versek, melyekben együgyű tiszteletét bé ajánlani kívánta Szirákon 1778. eszt. Sz. Mihály havának 8. napján. Pest. 2­2. Viro summe vener. Jo. Isaaco Ludov. Causse . . . praeceptori ad cineres usque colendo deplorati herois memoriam pie colenti tangentique hoc carmen reci­tatum in devotissimi gratissimique animi Signum. 27. April 1793. Francofurti ad Viadrum. — 3. Méltgs gróf Kis-Rhédei Rhédei Adám úrfi, Méltsgs. gróf Széki Teleki Mária kis-aszszony mint vő­legény és menyasszony . Nagyságok­nak ajánlja 1795. sz. Mihály hav. 14. napján. Bécs. (költ.) — 4. Beschreibung und Anwendung eines mathematischen Instruments für die Mechaniker, zur unmittelbaren Vergleichung der Circul­bogen. Mit 7 Kupfertafeln. (Berlin, 1796. Akadémiai értekezések közt­e rét 30 old.) — 5. Halotti beszéd a keresztyén gazdai hivatalról, néhai . . . Kóji Komáromy György urnak. . . végső tiszteletére. A Tiszán innen lévő . .. superintendentziá­nak rendeléséhez képest magyar nyelven­­ készítette és a s.-pataki ref. templomban

Next