Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet
SZ - Szántó Soma - Szántó Vitus - Szántó Zsigmond - Szántóffy Antal
387 Szántó—Szántóffy 388 történetét az 1896. Évkönyv számára. — Munkája: A vidéki évtársulati hitelszövetkezetek 1905. jún. 4. Budapesten tartott országos értekezleteinek előadói javaslatai és határozatai. Debreczen, 1905. Schack Béla: Kereskedelmi iskoláink. Bpest, 1906. 36., 152. 1. és a. m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Szántó Soma, főgymnasiumi tanár, szül. 1864. decz. 8. Szeghalmon (Békésm.); középiskolai tanulmányait a szarvasi gymnasiumban, az egyetemieket Budapesten végezte ; főgymnasiumi tanár volt Nagybányán; 1893. tanári vizsgálatot tett a magyarból és latinból; azon év óta a munkácsi állami főgymnasium tanára. A «Munkács»-ot 1898 óta szerkeszti, melybe költeményeket, de leginkább vezérczikkeket ír ; ünnepi alkalmakkor ő tartja az emlékbeszédeket, melyek szintén e lapjában közöltetnek. A készülő Nagy Szótárnak szintén munkatársa. Murvai, A nagybányai középiskola története. Nagybánya, 1896. 265. 1. — Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 121. és Vozáry Gyula szíves közlése. Szántó Vitus. — Munkája: A szentmihályhegyi kisértet. Elbeszélés. Kézdi-Vásárhely, 1901. (Ism. Vasárnapi Újság 14. sz.). A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Szántó Zsigmond, bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1861. jún. 28. Esztergomban; a gymnasiumot szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte; azután katonai szolgálatának tett eleget. 1888. a magyar és német nyelvből s aesthetikából tett doktorátust; azon év túl. a vágujhelyi főreáliskolába választották meg helyettes tanárnak; miután 1895-ben a tanári vizsgát letette, 1896-ban rendes tanár lett a lugosi állami főgymnasiumban. Czikkei a vágujhelyi főreáliskola Értesítőiben (1891. Emlékbeszéd gróf Széchenyi Istvánról, 1896. Ezredéves ünnepi beszéd); a lugosi áll. főgymn. Értesítőjében (1899. Lenau viszonya a magyarsághoz, 1901. Vörösmarty Mihály emlékezete, 1903. Irodalmunk fejlődése, ism. Egy. Phil. Közlöny, 1904., 1905. A betegség és gyógyítás forrásai a középiskolában, 1907. Emlékezés Nátafalusy Kornélra); írt a M. Nyelvőrbe és a Festi Hirlap 1892. pályázatán «Egy országgyűlési képviselő» cz. karczolatával száz koronát nyert. — Munkája: Bajza József. Irodalomtörténeti tanulmány. Esztergom, 1884. A lugosi áll. főgymnasium Értesítője 1897. 54. 1. — Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 108. 1. Szántóffy Antal, esztergomi kanonok, szül. 1813. jún. 6. Pécsett; bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban, a theologiát a bécsi Pazmaneumban végezte. 1836. jún. 27. pappá szenteltetett és a budavári plébániára rendeltetett káplánnak. 1844. Ackermann családi nevét Szántóffyra változtatta. 1846. febr. Pest-Józsefváros plébánosának választatott s 1848. helyettes, 1849. decz. valóságos alesperes lett; 1850. átment,a Lipótvárosba, 1851. somlyóvásárhelyi cz. prépost, 1854. ápr. 20. budavári plébános lett. Ugyanezen évben a pápa t. kamarása czímet és 1860. aug. 31. a Lipót-rend kis keresztjét kapta. 1861. ápr. 27. esztergomi kanonok, jún. 18. a központi papnevelő kormányzója, 1865. ápr. 20. székesegyházi plébános lett. 1870. máj. 15. nógrádi főesperessé és 1874. szenttamási préposttá lépett elő. Meghalt 1880. febr. 3. Esztergomban. Czikkei közül nevezetesebbek : a Danielik Emlékkönyvében (Eger, 1852. I. A művészet befolyása a vallásosság-és erkölcsösségre, II. A katholikus liturgia szüksége és magasztosságáról); a Religióban (1854. Budapest és környéke hajdani szent építményei); a M. Sionban (1867. Az esztergomi Bakacskápolna története, 1869. Bakacs Tamás végrendelete); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt. Munkája: Bericht und Ausweis der Kleinkinderbewahranstalt. Pest, 1845.