Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet
SZ - Szathmári Miklós - Szatmári Mór - Szatmáry Orbán Sámuel - Szathmáry Pál - Szathmáry Sándor - Szathmáry Sándor - Szathmáry Sándor
451 Szathmáry Szathmári Miklós. — Munkája: Egy kis tanulmány Amerika és Európa néhány nyugoti államának baromfitenyésztése és kereskedelméről. Szatmár, 1906. M. Könyvészet 1906. Szatmári Mór, országgyűlési képviselő és hírlapíró, szül. 1858. máj. 3. Józsefházán (Szatmárm.), gymnasiumi tanulmányait Szatmárt és Nagyváradon végezte; utóbbi helyen folytatta jog- és államtudományi tanulmányait is. Hírlapírói működését a nagyváradi Szabadságnál kezdte Plútó név alatt. 1881-ben Budapestre került és itt az Egyetértés szerkesztőségébe lépett mint az országgyűlési rovat vezetője. Azóta a budapesti politikai és szépirodalmi lapokban számos tárczája jelent meg. 1887-től 1890-ig az Egyetértés segédszerkesztője volt, majd az Egyetértés főmunkatársa lett s a lapba különösen a belügyi politika körébe vágó czikkeket írt. Gottlieb családi nevét 1894. változtatta Szatmárira. Jelenleg a Budapest cz. napilapnak, a függetlenségi párt hivatalos lapjának felelős szerkesztője. Az újságírók szervezkedési törekvéseiben nagy része volt, a Budapesti Újságírók Egyesülete főtitkárának választotta. Országgyűlési képviselőnek első ízben az 1901. általános választások után választatott meg függetlenségi programmal, a midőn Örley Kálmán volt képviselőnek mandátuma megsemmisíttetett. Az 1905. és az 1906. általános választások alkalmával a margittai (Biharm.) kerületben újra megválasztották. A mentelmi és munkásügyi bizottság tagja. — Az említett hírlapokon kívül írt a M. Szalonba (1888) sat. — Munkája: A sülyedő társadalom. Parlament. Klerus. Sajtó, Bpest, 1889. (Brennus névvel). — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Pesti Hirlap 1885. 77. SZ. — Egyetértés. 1885. 31. SZ. — Nagyvárad 1895. 256. SZ. — Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 209. SZ. — Függetlenségi Album 14. 1.arczk. — Vasárnapi Újság 1902. 29. sz. arczk., 50. sz. arczk. — Pallas Nagy Lexikona. Pótlékkötet II. 1904 647. 1. — Sturm-féle Országgyűlési Almanach. Bpest, 1906. 223. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Szathmáry Orbán Sámuel. L. Orbán Sámuel (szathmári). Szathmáry Pál, költő, 1848—49. honvédfőhadnagy. Meghalt 1852. aug. 3. fiatal korában Jászberényben. — Költeményeket írt a következő hírlapokba s folyóiratba : Életképek (1846), Pesti Divatlap (1847—48), Budapesti Divatlap (1848), Nemzetőr (1848), Országgyűlési Emlék (1848), Hölgyfutár (1850—52., 1862. hátrahagyott k.), Remény (1851). — Czikke: Egy kis kirándulás Fehérmegyébe (Pesti Divatlap 1848. 3., 4. sz.); levelei Becse, 1848. nyárutó 23. (Nemzetőr 1848. 10. sz.). — Munkája: Pattyahangok. Kiadta Kulini Nagy Benő. Pest, 1856. (Versek). tt. Hirlap 1852. 841. SZ. — Családi Kör 1861 29. sz. — Petrik Bibliogr. Szathmáry Sándor, kertészegyleti jegyző Debreczenben. — Munkája: A debreczeni kertészeti egylet faiskolájának (őszi és tavaszi) Névsora és Árjegyzéke. Debreczen, 1869—1878. Tizenhárom füzet. A m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Szathmáry Sándor, békésvármegyei okleveles levéltárnok Gyulán és központi árvaszéki nyilvántartó, a ki a vármegye községeit három éven át tartó helyszíni szemle folyamán az árvaügyi nyilvántartások tekintetében berendezte. — Munkái: 1 .Az árvaügyek kézikönyve. Gyoma, 1897. — 2. Gyakorlati kézikönyv az árvaügyek terén szükségelt teendők részletes ismertetésével . . . Orosháza, 1899. Budapesti Hirlap 1897. 223. sz. — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. Szathmáry Sándor, kir. pénzügyi fogalmazó Szombathelyt, jelenleg Alsó-Kubinban. — Munkái: 1. A harmadik osztályú kereseti adó, vagyis a közéletben jövedelmi adónak nevezett adó ismertetése.