Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet
SZ - Szegedi Kiss István
Szegedy—Szegfi 558 szersmind a papnevelő intézet kormányzója. A rend eltöröltetése (1773.) után Marosvásárhelyt plébános volt, hol 1786. meghalt. — Munkái: 1. Pietas hungarica summus ejusdem gentis in Mariam affectus omni obsequiorum genere jam inde a S. Stephani temporibus testatus. Claudiopoli, 1736. — 2. SecundaDeiparae Yirginis laudum minuta post laudes lauretanas collecta. U. ott, 1736. (Elegia). — 3. Utopiae sapientis, remp. instituentis in tres partes divisae . . . Promotore. 1748. U. ott. Katona, História Critica XXXIX. 1004. 1. — Sioeger, Scriptores 347. 1. — Sommervogel, Bibliotbeque Bibliogr. VII. 1749 h. Szegedi Kiss István, theologiai doktor, reformátor, szül. 1505. Szegeden ; tanult szülővárosában, majd Lippán és Gyulán ; egy ideig tanító volt; 1535-től Bécsben, 1537. tavaszától pedig Krakóban tanult, hol végül segédtanárként is működött. 1540. tért vissza hazájába, honnét, ma már ismeretlen helyen és foglalkozásban töltött körülbelül három év múlva Wittenbergbe ment, s ott 1543. márcz. 22. iratkozott be az egyetemre. Onnét theologiai doktori oklevéllel tért vissza hazájába, s előbb Csanádon, majd miután innét elűzetett, 1545. Gyulán lett iskolaigazgató. 1546. Czeglédre hívták lelkésznek, hol harmadfél évig működött templomban és iskolában. Ezután egy ideig állás nélkül volt, míg 1549. Temesvárra ment tanárnak. Mint ilyen valószínűleg részt vett a Toronyon 1549. és 1550. tartott zsinatokon. 1551. elüldöztetvén Temesvárról, Mezőtúron, 1552. pedig Békésen kapott lelkészi és tanári hivatalt, hol hitéért, fogságot is szenvedett . 1552 végén Tolnára vonult az ottani jeles iskola igazgatójának, 1554 elején pedig laskói pap és még ezen évben baranyai superintendens lett. 1558. Kálmáncsára ment lelkésznek s az ennek a vidékén levő egyházak felett tovább folytatta püspöki tisztét, míg 1561. török fogságba jutott, melyből csak 1563. szabadult ki. Ekkor egy hosszas körút után Ráczkevében telepedett le, mint az odavaló egyház lelkésze s az alsó-dunamelléki kerület egy részének superintendense. Itt mindjárt 1564. nagy vitája volt egy Panthanus nevű baráttal, ki szégyennel távozott. Később az egész egyházkerület az ő keze alá jutott s ott is maradt 1572. máj. 2. történt haláláig. — Munkái: 1. Assertio Vera De Trinitate Contra quorundam deliramenta quae ex Serveti aliorumque phanaticorum hominum opinionibus nunc primum in quibusdam Hungariae partibus exorta ac publicata sunt. Genevae, 1573. (Újabb kiadása: U. ott, 1576.). —• 2. Speculim Romanorum Pontifícum ... U. ott, 1584. (2 kiadás 1586., 3. k. 1592., 4. k. 1602. U. ott). — 3. Theologiae Sincerae Loci Communes De Deo Et Hornine Perpetuis explicaţi Tabulis & Scholasticorum Dogmatis illustrati . . . Basiliae, 1585. (2. kiadás 1588., 3. k. 1593., 4. k. 1599.,. 5. k. 1608. U. ott). — 4. Confessio verae íidei de uno vero Deo. U. ott, 1588. (Az előbbi 2—5. kiadásának függeléke). — 5. Tabulae Analyticae . . . Schaff hausen, 1592. (2. kiadás London, 1593. 3. k. Basel, 1599., 4. k. 1610. U. ott).— Öt énekét sokáig énekelték a magyar protestáns templomokban, sőt egy ma is előfordul úgy az ev., mint a ref. énekeskönyvekben (Jövel Szentlélek Isten . . .). Skaricza Máté által irt terjedelmes életrajz: a Szephi. Szegedi, Theologiae sincerae loci communes. Basiliae, 1608. cz. munkájában. — Czvittinger, Specimen 204. 1. — Erdélyi ref. Névkönyv 1874. 49. 1. — Toldy Ferenci Öszszegyűjtött munkái III. — Haan Lajos, Békésm. rég. és műv. tört. Évkönyve III. 1878. arczk. — Prot. Egyh. és Isk. Lap, 1880. 34., 1890. 49., 51., 1891. 3., 1892. 39. 1894. 48., 1895. 10. Sz. (Révész K.). — Szabad Egyház 1891. 19—20. sz. Melléklet (Rácz K.). — Vasárnapi Újság 1892. 14. Sz. arczk., 1895. 15. sz. — Földváry László, Szegedi Kis István élete, Bpest, 1894. — Prot. Szemle 1894., 1896. 270. 1. — Szilády, Régi M. Költők Tára VI 1896. (hol énekeit is közölte). — Pallas Nagy