Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet

SZ - Szegedi Kiss István

Szegedy­­—Szegfi 558 szersmind a papnevelő intézet kormány­zója. A rend eltöröltetése (1773.) után Marosvásárhelyt plébános volt, hol 1786. meghalt. — Munkái: 1. Pietas hungarica summus ejusdem gentis in Mariam af­fectus omni obsequiorum genere jam inde a S. Stephani temporibus testatus. Claudiopoli, 1736. — 2. SecundaDeiparae Yirginis laudum minuta post laudes lauretanas collecta. U. ott, 1736. (Elegia). — 3. Utopiae sapientis, remp. instituen­tis in tres partes divisae . . . Promotore. 1748. U. ott. Katona, História Critica XXXIX. 1004. 1. — Sioeger, Scriptores 347. 1. — Sommervogel, Bibliotbeque Bibliogr. VII. 1749 h. Szegedi Kiss István, theologiai dok­tor, reformátor, szül. 1505. Szegeden ; tanult szülővárosában, majd Lippán és Gyulán ; egy ideig tanító volt; 1535-től Bécsben, 1537. tavaszától pedig Krakó­ban tanult, hol végül segédtanárként is működött. 1540. tért vissza hazájába, honnét, ma már ismeretlen helyen és foglalkozásban töltött körülbelül három év múlva Wittenbergbe ment, s ott 1543. márcz. 22. iratkozott be az egyetemre. Onnét theologiai doktori oklevéllel tért vissza hazájába, s előbb Csanádon, majd miután innét elűzetett, 1545. Gyulán lett iskola­igazgató. 1546. Czeglédre hívták lelkésznek, hol harmadfél évig működött templomban és iskolában. Ezután egy ideig állás nélkül volt, míg 1549. Temes­várra ment tanárnak. Mint ilyen való­színűleg részt vett a Toronyon 1549. és 1550. tartott zsinatokon. 1551. elüldöztet­vén Temesvárról, Mezőtúron, 1552. pe­dig Békésen kapott lelkészi és tanári hivatalt, hol hitéért, fogságot is szenve­dett . 1552 végén Tolnára vonult az ottani jeles iskola igazgatójának, 1554 elején pedig laskói pap és még ezen évben baranyai superintendens lett. 1558. Kálmáncsára ment lelkésznek s az en­nek a vidékén levő egyházak felett to­vább folytatta püspöki tisztét, míg 1561. török fogságba jutott, melyből csak 1563. szabadult ki. Ekkor egy hosszas körút után Ráczkevében telepedett le, mint az odavaló egyház lelkésze s az alsó-duna­melléki kerület egy részének superinten­dense. Itt mindjárt 1564. nagy vitája volt egy Panthanus nevű baráttal, ki szé­gyennel távozott. Később az egész egy­házkerület az ő keze alá jutott s ott is maradt 1572. máj. 2. történt haláláig. — Munkái: 1. Assertio Vera De Trinitate Contra quorundam deliramenta quae ex Serveti aliorumque phanaticorum homi­num opinionibus nunc primum in qui­busdam Hungariae partibus exorta ac publicata sunt. Genevae, 1573. (Újabb kiadása: U. ott, 1576.). —• 2. Speculim Romanorum Pontifícum ... U. ott, 1584. (2 kiadás 1586., 3. k. 1592., 4. k. 1602. U. ott). — 3. Theologiae Sincerae Loci Communes De Deo Et Hornine Per­petuis explicaţi Tabulis & Scholasticorum Dogmatis illustrati . . . Basiliae, 1585. (2. kiadás 1588., 3. k. 1593., 4. k. 1599.,. 5. k. 1608. U. ott). — 4. Confessio verae íidei de uno vero Deo. U. ott, 1588. (Az előbbi 2—5. kiadásának függeléke). — 5. Tabulae Analyticae . . . Schaff­ hausen, 1592. (2. kiadás London, 1593. 3. k. Basel, 1599., 4. k. 1610. U. ott).— Öt énekét sokáig énekelték a magyar pro­testáns templomokban, sőt egy ma is előfordul úgy az ev., mint a ref. énekes­könyvekben (Jövel Szentlélek Isten . . .). Skaricza Máté által irt terjedelmes életrajz: a Szephi. Szegedi, Theologiae sincerae loci communes. Basiliae, 1608. cz. munkájában. — Czvittinger, Specimen 204. 1. — Erdélyi ref. Névkönyv 1874. 49. 1. — Toldy Ferenci Ösz­szegyű­jtött munkái III. — Haan Lajos, Bé­késm. rég. és m­űv. tört. Évkönyve III. 1878. arczk. — Prot. Egyh. és Isk. Lap, 1880. 34., 1890. 49., 51., 1891. 3., 1892. 39. 1894. 48., 1895. 10. Sz. (Révész K.). — Szabad Egyház 1891. 19—20. sz. Melléklet (Rácz K.). — Vasárnapi Újság 1892. 14. Sz. arczk., 1895. 15. sz. — Földváry László, Szegedi Kis István élete, Bpest, 1894. — Prot. Szemle 1894., 1896. 270. 1. — Szilády, Régi M. Költők Tára VI 1896. (hol énekeit is közölte). — Pallas Nagy

Next