Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet

SZ - Szegedi (Veres) Gáspár - Szegedi Gergely - Szegedi György

546 Szegedy •—Szegíi 558 (Kiadás). — 4. Credo in Deum. Hiszek egy Istenben, Keresztyeni Tudománynak Első Része a Hitről és a tizenkét Ága­zatiról. Mellyet Deákul irt . . . Witfelt Péter .. . Kassa, 1671. (Ihász G. szerint Sz. fordította magyarra). — Rimely »poeta eximius«-nak mondja Szegedit. Z elliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 502. 1. - h'ollányi, Esz­tergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 259. 1. Szegedi (Veres) Gáspár. — Munkája: Szép roevid História két nemes iffiaknac igaz baratsagokrol . . . Colosvarat, 1578. Ujabb kiadásai. U. ott, 1580. Lőcse, 1629. és 1676. (Bőven tárgyalja Heinrich Gusz­táv, Boccaccio élete és művei, 1881, 227—289. 1.). Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 77. ). Szegedi Gergely, ref. lelkész, theol. dr., szül. 1511.Szegeden; előbb kath. pap volt. Farkas szerint mint szent Ferencz rendi szerzetes Nagyváradon Martinuzzi György pártfogásával 1553. a rend detinitora, s 1546-ban ugyanott a rend proviniciálisa volt; innét 1550-ben távozott és azután a Petrovics Péter pártfogása alatt állott Beregszászban élt, honnét a Kálmán­csehi Sánta Márton segélyével külföldre ment; előbb a genfi, 1556. júl. 8-tól pedig a wittenbergi egyetem hallgatója volt. Hazájába visszatérve, Eperjesen és Kas­sán több ízben prédikált és Debreczen­ben telepedett meg, hol pár hónapig vi­selt iskolaigazgatói hivatalából 1557. decz. 21. választották meg papnak; élénk részt vett a kalvinismus ekkori küzdel­meiben. 1569 körül távozott Debreczen­ből; ettől fogva nyoma vész. — Munkái: 1. Censurae Fratris Gregorii Zegedini ex ordine diui Francisci, in propositiones erroneas Matthiae Deuai, sed ut ille vocat, rudimenta salutis continentes. Anno M.D.XXXV. (Bécs). — 2. Epistola Ad 111. Magn. Dnum D. Petrum Petrouuit,.. Wittenbergae, 1557. — 3, Énekes Könyv 1562. (Ujabb bőv. kiadása: Énekes könyv, melyről szoktanac az Vrnac Dicze­Id. Szinnyei J., Magyar írók. XIII. retet mondani, az anya szent egyházban es keresztyeneknec minden gvüleközeti­ben es meg öregbittetött, Sz. Gergel altala meg emendaltattatott . . . Debreczembe . . . An M.D.LXIX. Ennek egyetlen példányát Hellebrant Árpád fedezte fel 1892-ben a boroszlói egyetemi könytárban. Ezután még több kiadást ért: (1570— 71. és 1572—79, melyek csonka példá­nyai megvannak a M. n. Múzeumban. Ezt facsimile kiadásban, tanulmányával Sz. G.-ről és Énekes Könyvéről, jegyzetek­kel ellátva Szilády Áron 1893-ban bocsá­totta közre az Akadémia kiadásában. Ism. Kath. Szemle 1894. Az ebben foglaltak közül tőle.való 13 éneket egy szintén neki tulajdonítottál együtt jegyzetek kíséreté­ben ugyancsak Szilády Áron adta ki újra a Régi M. Költők Tára VI. köteté­ben 1896. jegyzetekkel. — Egyik szerzője volt a debreczeni, illetőleg egervölgyi hitvallásnak, valamint az eléjök írott ajánlóleveleknek). — Többen Szegedi György jezsuitával zavarják össze. (L. Figyelő VIII. 380. 1. Fabó czikkét). Bod, Athenas 172, 254 1. — Horányi. Scripto­res III. 342. 1. — Szűcs István, Debreczen város története 563. 1. — Tóth Ferencz, Túl a dunai püspökök 52. 1. — Prot. Egyh. és Is­kolai Lap 1859. 11 »5. 1. — Toldy, M. Költé­szet története. Pest, 1867. — Farkas Seraphi­nus, Scriptores. Posonii, 1879. 18. 1. — Warga Lajos, Egyháztörténelem II. 240. 367. 1. -­Szabó Hellebrant, Régi Magyar Könyvtár II. 19., 20. III 1. rész 96., 133. 1. — Tört. Tár 1890. 177. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények 1892., 1893., 1902. — Barta Jenő, Szegedi Ger­gely Énekes könyve. Bpest, 1899. (Lenyo­mat a Prot. Szemléből). — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára. III. 26a. 1. Szegedi György, bölcseleti doktor, Jézustársasági áldozópap és tanár, szül. 1711. nov. 11. Mikeszászon (Erdélyben); 1727. okt. 28. lépett a rendbe ; tanított a grammatikai, humaniórak és a rhetorika osztályokban Kolozsvárt és Kassán hat évig a bölcseletet, öt évig Nagyszombat­ban, Gráczban, majd Kassán a theolo­giát tanította; rector volt Kolozsvárt, Kassán és ismét Kolozsvárt, hol egy­18

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék