Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
T - Tutsek Anna - Tutsekné-Bexheft Lilly - Tuymer János - Tuzson János - Tüdős István
587 Tutsek—Tüdős 588 Tutsek Anna, L. Tábori Róbertné. Tutsekné Bexheft Lilly, Bexheft Ármin, a Neues Pester Journal fel.szerkesztőjének lánya, Tutsek József, magyar államvasuti hivatalnok neje. — Tárczákat ír 1896 óta hírlapokba. — Munkája: Romok felett. Regény. Bpest, 1903. (Athenaeum Olvasótára XII. 9. Ism. Vasárnapi Újság 1904. 24. sz.). Fővárosi Lapok 1898. 75. Sz., arczk. — M. Könyvészet 1903., 1905. Tuymer János. — Munkája: Egy év a méhesben. Bpest, 1905. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Tuzson János, bölcseleti doktor, a budapesti kir. m. tudományegyetem és a kir. József-műegyetem magántanára és növénytani adjunctusa, a m. tudom. Akadémia levelező tagja (1909. ápr. 29. választatott meg); szül. 1870. máj. 19. Szász-Csanádon (Alsó-Fehérm.). Eleinte a selmeczi erdészeti Akadémián volt alkalmazva s ott a növénytan tanításával megbízva, kivált a fák boncztanával és a bükkfa korhadásával és konzerválásával foglalkozott s az utóbbi tárgyra nézve a földmívelési m. kir. minisztérium megbízásából igen beható vizsgálatokat végzett. Budapestre kerülve leginkább növénypalaeontólogiai és növénysystematikai vizsgálatokkal foglalkozik. A m. kir. földm. minisztériumközponti kisérletügyi bizottságának, a kir. m. természettudományi társulat választmányának, az orsz. erdészeti egyesület igazgató-választmányának tagja. — Czikkei a M. tudom. Akadémia Almanachjában (1910. 216— 218. 1.) felsorolvák. — Munkái: 1. Anatómiai és physiologiai vizsgálatok a vörösfenyő fáján. Bpest, 1899. (Doktori dissertatio). — 2. A bükkfa korhadása és konzerválása. U. ott, 1904. — 3. Adatok egyes növénykórt okozó gombafajok ismeretéhez. U. ott, 1904. (Különnyomat az Erdészeti Lapokból). — 4. Anatomische und mykologische Untersuchun gen über die Zersetzung und Konservierung des Rothbuchenholzes. Berlin, 1905. 17 szövegábrával és 3 színes táblarajzzal. — 5. A növényvilág fejlődéstörténete. (Sillabus). Bpest, 1907. (Szabad Egyetem). — 6. A növényország filetikai és palaeontologiai fejlődéstörténetének alapvonásai. (A M. T. Akadémia III. osztályának 1909. febr. 15. előterjesztett dolgozat. Kivonata az Akadémiai Értesítőben). — Szerkeszti a Növénytani Közlemények cz. folyóiratot 1907 óta Budapesten. III. Könyvészet 1904. — A M. tudom. Akadémia Almanachja 1910. Tüdős István, bölcseleti doktor, ref. lelkész és theol. tanár, szül. 1866. decz. 22. Mihályiban (Zemplénm.); 1877-től Sárospatakon tanult, hol a gymnasiumot 1886-ban, a theol. tanfolyamot 1890. végezte. Az 1890—91. tanévben a jenai egyetemen theologiát, az 1801—92. pedig a kolozsvárin bölcseletet hallgatott. 1891 theol. magántanári, 1892. bölcseletdoktori vizsgálatot tett. 1892 nyarától Miskolczon káplánkodott, míg 1895 őszén sárospataki theol. tanár lett. Czikkei a Sárospataki Ifjúsági Közlönyben (1889. Győry Vilmos mint lyrikus), a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1890—91. Az Egidy-féle új keresztyén egyház), a Prot. Szemlében (1893. Dévai Biró Mátyás, 1900. Néhány pogány imádság); írt még a Dunántúli Prot. Lapba, az Erdélyi Prot. Közlönybe, a Sárospataki Lapokba ; a Zoványi-féle Theologiai Ismeretek Tárának is munkatársa volt. — Munkái: 1. Ztvingli mint dogmatikus. Theologiai magántanári vizsgálatra. Sárospatak, 1892. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lapok). — 2. Mirandulai Picus János élete és bölcsészete. Kolozsvár, 1893. — 3. A dogmák jelentősége napjainkban. Sárospatak, 1896. — 4. Alkalmi beszéd a sárospataki főiskolai ifjúság márcz. 15. hazafias emlékünnepélyén. U. ott, 1896.