Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
T - Teller Miksa - Teller Vincze - Telléry Gyula - Tellmann Gottfried - Tellyesniczky Kálmán
o Teller—Tellyesniczky 6 öt év óta elnöke. — Czikkei a győri kath. főgimnázium Értesítőjében (1893. A XVI. század szatírái, ism. Irod. Tört. Közlemények 122. 1., 1909. Emlékbeszéd Kovács Pálról); a Dunántúli Hírlapban (1900. 96. sz. Vörösmarty Mihály, 1902. 29. sz. A vallásos és hazafiúi elem a kurucz költészetben, 1906. jún. 14. sz. A család és iskola viszonya, 1907. 56. sz. Révai költői és nyelvészeti működése); a Szent István-társulat Naptárában (1907. Bosznia, Herczegovina és Dalmáczia nevezetességei) és Műballada a magyar költészetben... — Munkája: Czuczor Gergely költészete. Győr, 1900. — Szerkesztette a Tanügyi Értesítőt Győrött két évig; ebben több czikke jelent meg. A pannonhalmi szent Benedekrend Névtára 1908. 31., 83. 1. — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. — Kalmár Elek. Tanárok Névkönyve LÖCSe, 1907. 71. 1. — Magyarország Vármegyéi. Győr vármegye Bpest, 1908. 206. Teller Miksa, jogi doktor, ügyvéd Budapesten. — Czikke a M. Pénzügyben (XVI. 1896. A bizományos sikkasztása; sat. — Munkája: A titkos szövetségeknek a szabadkőművességhez való viszonya. Bpest, 1904. (A Nemzeti Könyvtár VI.). A m. n. múzeumi könyvtár példányairól Teller Vincze, róm. kath. plébános, szül. 1867. júl. 31. Börcsön (Győrm.), 1891. jún. 28. szenteltetett fel; káplánkodása után 1906 óta plébános Berzenczén (Somogym.). — Munkái: 1. Sötét álmok. Költemények. Veszprém, 1900. (A Szilason építendő róm. kath. templomra). — 2. Hullám között, hullám fölött. Elbeszélések. U. ott, 1902. (3. kiadás. U. ott, 1904). — 3. Liliom álmok. Színművek a leányifjúság számára. írták Pailler Vilmos és Weissenhofer Róbert, ford. és átalakította... u. ott, 1902. — 3. Felhők között, felhők fölött. U. ott, Fénynyom. arczk. (Költemények). 31. Könyvészet 1902. — Henik, M. Könyvészet 1886—1900. — Schematismus Cleri Weszprimiensis 1907. 120., 204. 1. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Telléry Gyula, hírlapíró és szerkesztő Iglón. — Munkái: 1. A Szepesség gyásza. Emlékalbum Erzsébet királyné emlékére 1898. szept. 10. Szerk. és kiadta... Bpest, 1899. — 2. Igló könyve, kiadja... Igló, 1905. (A Szepesi Lapok fennállásának százados évfordulójára lapja történetét és Igló város múltját és jelenét írja le, képekkel). — Szerkeszti és kiadja a Szepesi Lapokat Iglón 1904 óta. Penik, M. Könyvészet 1886—1900. eszt m n. múzeumi könyvtár példányáról. Tellmann Gottfried, orvos- és sebészdoktor, városi főorvos, szül. 1813. jan. 26. Sároson (Nagy-Sink-szék), hol atyja ev. lelkész volt; tanult a segesvári gymnasiumban és a bécsi egyetemen 1832— 38-ig, hol orvosdoktorrá avatták. 1839-től Nagy-Szebenben volt gyakorló-orvos, egyszersmind a város főorvosa, a nagyszebeni Ferencz József polgári kórház igazgatója; később nyugalomba vonult. 1866-ban kir. tanácsosi czímet nyert. Meghalt 1880. szept. 11. Kis-Martonban és Nagy-Szebenben temettetett el. — Munkája: Dissertatio inaug. medico-practica de Epistaxi. Vindobonae, 1838. ,szinnyei könyvészete. — K rauseh. Schriftsteller-Lexikon III. 367., IV. 446.1. és gyászjelentés. Tellyesniczky Kálmán, orvos-doktor, a budapesti I. boncttani tanszék első segéde ; szül. 1868. márcz. 25. Elesben , tanulmányait a budapesti egyetem orvosi karán végezte, hol mint hallgató hisztologiai és anatómiai pályadíjakat nyert. Orvosi oklevelét 1892-ben Budapesten nyerte és 1899. egyetemi magántanár, majd a boncztani intézetnek adjunktusa és a kir. m. iparművészeti oskola művészet-bonczolástani tanára lett. Jelenleg a II. egyetemi boncztani intézetben működik és cz. rendkívüli tanár. Czikkeket írt a Természettud. Közlönybe (1889-től) és más hazai és külföldi német szakfolyóiratokba. — Munkái: 1. Összenövesztett állatok. Bpest, 1898.