Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
T - Thill János Kristóf - Thill Nándor - Thim József - Thirring Gusztáv Adolf
123 Thill—Thirring Lujza fia, szül. 1861. decz. 25. Sopronban, hol középiskolai tanulmányait az ág. ev. lyceumban végezte. 1880—85. a budapesti egyetemen földrajz-természetrajzi tanulmányokat hallgatott és e szakból középiskolai tanári és bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1884—88. az egyetem anthropologiai tanszéke mellett mint tanársegéd működött. 1888. márcz. 1. a fővárosi statisztikai hivatal szolgálatába lépett, melynek 1894. aligazgatója, 1906. pedig igazgatója lett, mint ilyen egyúttal a fővárosi könyvtárnak is igazgatója. 1897. a budapesti egyetem bölcseleti karán a demográphia magántanárává képesíttetett és 1906. a rendkívüli tanári czímét nyerte el. 1902. máj. 9. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta a II. osztályba, u. ott a nemzetgazdasági bizottságnak is tagja. Titkára volt 1885—89-ig a M. Földrajzi társaságnak; 1888—93-ig és 1898—1902-ig a M. Turista Egyesületnek; az előbbi 1888. levelező tagjának választotta. Az Institut international de Statistique (Hága) 1903. Berlinben tartott ülésén tagjának választotta meg; 1906. óta a párisi Société de Statistique, 1907 óta pedig a nemzetközi közegészségügyi és demographiai kongresszusok állandó bizottságának, valamint a bécsi Mathematisch-statistische Vereinigung tagja. Választmányi tagja a M. Közgazdasági Társaságnak, a M. társadalomtudományi egyesületnek, a M. Földrajzi Társaságnak, tiszteletbeli tagja a M. Turistaegyesületnek és budapesti osztályának, továbbá az Egyetemi természetrajzi szövetségnek is alapító tagja; tagja a M. orvosok és természettudósok vándorgyűlésének, igazgatósági tagja a Népművelő-társaságnak, a belügyminiszter által kinevezett tagja az országos alkoholtársaságnak. 1894-ben titkára volt a nemzetközi közegészségügyi és demographiai kongresszusnak, 1896-ban az ezredéves országos kiállítás osztálytitkára volt. Mint statisztikai igazgató tagja a fővárosi törvényhatóságnak. — Irodalmi működését a földrajz-statisztikai téren 1879. kezdette meg. Czikkei, értekezései s önálló munkái felsorolvák az Akadémia Almanachja 1903. és köv. évfolyamaiban. — Munkái: 1. A közbiztonság, közegészség és tanügy állapota Sopron megyében 1880 és 1881. években. Sopron, 1882. — 2. Sopron és környékének hőmérsékleti viszonyai . . . Bpest, 1885. — 3. Torontálmegye rövid földrajzi leírása. U. ott, 1886. — 4. A Fertő és vidéke. U. ott, 1886. (Különny. a Földrajzi Közleményekből). — 5. Hartmann Róbert: Az emberszabású majmok és szervezetek. Fordította U. ott, 1888. (A k. m. természettud. társ. könyvkiadóvállalata 34. köt.) — 6. Jankó János: Das Delta des Nil. Ford. u. ott, 1890. (Mittheilungen aus dem Jahrbuche der kön. ungar geolog. Anstalt. Band VIII. Heft. 9.). — 7. Vasmegye rövid földrajzi leírása. U. ott, 1886. — 8. Hunfalvy János Egyetemes Földrajza. III. kötet: Éjszaki és Közép-Európa földrajza, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. Befejezte és sajtó alá rendezte. U. ott, 1890. — 9. Afrika fali térképe. (Kogutovich Manóval együtt). U. ott, 1890. — 10. A magyar földrajzi társulat könyv-és térképtárának czímjegyzéke 1873— 1889. U. ott, 1890. (Jankó Jánossal). — 11. Holzel földrajzi képei. 30 chromolithographiai tábla. Magyarázó szöveggel ellátva. U. ott, 1891. — 12. Turisták naptára az 1892. évre. u. ott, 1892. — 13. A bevándorlás hatása Budapest népességének alakulására. U. ott, 1893. (Kül. ny. a Fővárosi Statisztikai Havi Füzetekből). — 14. Budapest közegészségi és közművelődési viszonyai. (Magyar és franczia szöveggel). U. ott, 1894. Két látképpel. — 15. Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának története 1869 — 1894. U. ott, 1894. (Németül: U. ott, 1894.) — 16. Budapest. U. ott, 1894. (Különny. a Pallas Nagy Lexikonból). — 17. Geschichte