Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
V - Vultur Béla - Vurdics Ignácz (János) - Vurtzenberger József
1361 Vultur—Vurtzenberger 1362 hol atyja lelkész volt, anyja Irinyi Viktória (Irinyi József testvére), tanult. Nagyváradon, majd a pesti egyetemen végezte a jogi tanszakot és az ügyvédi vizsgát is letette. A fővárosban az irodalom iránti vonzalmát és tehetségét nagyon élesztette a 60-as évek magyar irodalmi fellendülése. Már akkor a Concordia cz. rumén politikai lapba írt tárczákat és 1865-ben irodalmi hetilapot alapított Familia cz.; szerkesztette még a Gura Szatuluj (Falu szája) cz. életlapot is. Midőn a fővárosból elköltözött Nagyváradra, ott szerkesztette tovább a Famíliát, amelyben magyarellenes szellemnek soha nem adott helyet. (Itt ünnepelte meg 1904. június 9-én irodalmi munkásságának és lapja fönnállásának negyven éves jubileumát.) Írt ruménül három nagyobb regényt, több kötet verset, sok elbeszélést és színművet, melyeket a bukaresti színházban adtak elő. István vajda cz. tragédiáját magyar fordításban a nagyváradi Szigligeti-színházban is előadták. A bukaresti tudom. akadémia már régebben rendes tagjai közé választotta. A Kisfaludy-Társaság a rumén irodalomnak magyar nyelven való ismertetéseért 1871. szintén levelező tagjai sorába választotta, hol «A rumén népköltészetről» tartott székfoglalót és ezután is többször olvasott föl a rumén népköltésből maga által fordított darabokat. Legismertebb munkája : Panteonulu Românu cz. életrajzgyűjtemény. Meghalt 1907. szept. 9. Nagyváradon. — Munkája: Román népdalok. Bevezette. Bpest, 1877. Kiadja a Kisfaludy-Társaság. (Hazai nem magyar ajkú Népköltészet Tára III. Ember Györgygyel és Grozescu Juliánnal.) Vulcanu József, Panteonulu Romanu. Pest, 1868. arczk. Hazánk és a Külföld, 1871. 13. Sz. arczk. — Magyarország és n agyvilág 1873. 11. SZ. arczk. — Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. VII., VIII., 1872—73. — Figyelő (szerk. Abap) II. 1877. 393-91. 1. — Márki Sándor, Bihari román irók. Nagyvárad, 1880. —— Kiszlingstein Könyvészete. — Vasárnapi Ujság 1904. 25. SZ. arczk. — Ppesti Hirlap 1904. 157. sz. — Budapesti Hirlap 1907. 215. SZ. Vultur Béla. — Munkája: Százlevelű rózsa. (Versfüzér.) írta Zsolnán, 1877— 82. Bpest, 1882. A m. n. múzeumi könyvtár példányáról. Vurdics Ignácz (János), theologiai doktor, szent Benedek-rendi áldozópap és hittanár, szül. 1837. szept. 2. Csepregen (Sopronm.); a gymnasium hat osztályát Kőszegen és Sopronban végezte. 1853. a szent Benedek-rendbe lépett és Pannonhalmán végezte a VII., VIII. osztályt és a theologiai tanfolyamot. 1865. theologiai doktori oklevelet nyert a pesti egyetemen. Mint gymnasiumi tanár működött Esztergomban (1860—61), és Győrött (1861—65). Ezután Pannonhalmára került, hol hittanár volt. Egyúttal előadta 1869—83. a pannonhalmi tanárképző-intézetben a nevelés- és tanítástant. Jelenleg a főapáti szentszék tanácsosa, házi lelkiatya és könyvtárnok. Czikkei a Tanodai Lapokban (1861. 16—20. sz. Gassendi és a csillagászat történelme, latinból ford.) ; a Magyar Egyetemes Encyclopaediába 53 czikket írt; a Religióban (1873. I. Vallástanítás a középtanodákban); írt még az Üstökösbe (az 50-es évek vége felé és később is) és a Kath. Néplapba (rendesen névtelenül). Munkája: Introductio in sacros libros Novi Testamenti, quam scripsit Samuel Márkfi, emendavit et auxit. Jaurini, 1877. Két kötet. Scriotores Ord. Sti Benedicti Vinűobonae, 1880. 498. 1. — Zelliger Alajos, Esztergomvármegyei irók. Bpest, 1888. 248. 1. és önéletrajzi adatok. Wurtzenberger József, orvosdoktor, paksi (Tolnám.) származású, Fehér vármegye főorvosa Czeczén. — Munkája: Dissertatio inaug. medica de scorbuto. Pestini, 1831. Bugát-Flór, Magyarországi Orvosrend Névsora. Pest, 1840. 35. 1. — Szinnyei Könyvészete.