Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 14. kötet
T - Turul Ferencz. (Álnév?) - Túry Gyula - Túry József - Túry M. István - Túri Lajos - Tury Oszvald - Turzó Ferencz és János - Tuschleitner Kajetán - Tussai János (tussa-új-falusi) - Tussel Gáspár - Tusseng Károly
583 Turul— Tusseng 584 Turul Ferencz. (Álnév ?) — Munkája: Álomképek. Ónodi V. F. elbeszélése után írta . . . Kolozsvár, 1880. Kiszlingstein Könyvészete. Túry Gyula, hivatalnok Budapesten. — Czikke a Vasárnapi Újságban (1903. X. Pius pápa a magyar zarándokok között). — Munkái: 1. A véres boszit. Bűnügyi regény. írta A. Conan Doyle. Ford. Bpest, 1903. — 2. Dilettáns detektív. (A négyek jele). Bűnügyi regény. írta A. Conan Doyle. Ford. U. ott, 1903. A m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Túry József, a miskolczi «Erzsébet fürdő» felügyelője. — Munkája: Jelentése Nagymélt. báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter úrhoz külföldi tanulmányútjáról. Miskolcz, 1898. Petrik, M. Könyvészet 1889—1900. Túry M. István: L. Mészáros István (túri): Túri Lajos, ref. lelkész. — Munkája: A nazarénusok tévelygéseinek rövid ismertetése. Népies irányú egyházi beszédekben, különféle kútforrások nyomán. Gyoma, 1886. Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. Tury Oszvald. L. Thury. Turzó Ferencz és János L. Thurzó. Tuschleitner Kajetán, kegyes tanítórendi áldozópap, theologiai tanár és konviktus-igazgató, szül. 1729. Magyar-Óvárt, ahol iskoláit is végezte. 1745. lépett a rendbe Privigyén, a hol a két évi noviciatust töltötte. Mint növendékpap 1747—49. a grammatikai osztályokat tanította Nyitrán, 1749—50. Pesten, 1750—51. Szegeden. Ekkor a philosophiát és theologiát hallgatta; közben 1754. pappá szentelték. Mint tanár 1756-tól egy-egy évig megfordult Szegeden, Nagykárolyban, Privigyén. 1760 — 63. Nyitrán a bölcseletet adta elő. 1763—65. Debreczenben gymnasiumi igazgató volt. 1765—67. a nyitrai theologián a dogmatica és a scholastica philosophia tanára valamint a nemesi konviktus praefektusa volt. Midőn Mária Terézia Váczon felállította a nemesi konviktust (Theresianum), rendfőnöke annak kormányzását bízta reá s ott az olasz nyelvet is tanította. Orosz Zsigmond rendfőnökkel, mint annak segéde 1772-ben Rómában is járt és részt vett a capitulum generalen. Meghalt 1781. máj. 19. Váczon. — Munkája: Philosophiam in selectib propositionibus expositam propugnandam suscepit Pestini apud scholas pias anno 1750. Budae. Csősz Imre, A kegyes tanítórendiek Nyitrán 452., 516. 1. — Karcsú Arzén, Vácz város története Vil. 74. 1. — Csaplár, Révai Miklós I. 126., 137., 242. 1. — Petrik Bibliogr. — Liber suffr. (Kézirat). Német Károly piarista tanár szives közlése. Tussai János (tussa-új-falusi), «úri főember», 1716 körül ifj. Csécsi János tanítványa volt a sárospataki ref. főiskolában. — Munkája: A reformata ekklesiának apologyiája, vagy maga mentsége . . . Irta 1562. Juellus János, az angliai reformata ekklesia kedvéért . . . most pedig deákból ford. Hely n., 1748. (Előszót írt hozzá ifj. Csécsi János, ki a munkát átnézte és javította). Petrik Bibliogr. II. 300. 1. — Irodalom történeti Közlemények 1907. 1., 418. 1. Tassel Gáspár, községi tanító és dalegyleti titkár Temesvárt. — Munkái: 1. Számtani példatár II—IV. füzet a III— VI. osztály számára. Temesvár. (1906. Bachmann Péterrel és Schwarcz Alajossal). — 2. Temesvár-gyárvárosi zene- és dalegylet évi jelentése az 1897—98. évre. U. ott, 1898. A m. n. múzeumi könyvtár példányairól. Tusseng Károly, Jézus-társasági áldozópap és cs. kir. udvari lelkész, szül. 1711. máj. 11. Sopronban; 1729. okt. 9. lépett a rendbe; hitszónok volt Sopronban és Bécsben, majd udvari prédikátor 15 évig. Meghalt 1764. aug. 4. Bécsben. — Munkája : Der in seinem