Szion, 1838. július-december (Második félév, 1-32. szám)

1838-09-21 / 18. szám

Pesten, Pénteken Szerkeszti ’s kiadja Gyarm­at Ii . J­á­n­o­s. September 21-én 1838. 18. szánt 2-dik félév. t­árgyjegyzék: Hittudomány. A' kinyilatkoztatás' szükségéről, ( C­­­ége. ) — Történettár. Magyarország. “ Pécs. A' Nádor a cs. ker. fensége B. Szege­sy J. Ignácz, Pécsi püspök elhunytát érdeklő levele­k a' pécsi káptalanhoz. — Külföldi hírek Róma. ? A' nevezendő bibornokok. — I­II. I’ius Pápa, § és Napoleon egy vegyes házassági ügyben. — ? Páris. A’ párisi gróf születése. — Utazási £ vázolatok■ f— шетгашфш&шг» A' Nyilat­koztál­ás’ szükségéről. § ! Vége.) £ Ezt bizonyítják a’ történetek is: már­­ a’ pogányok megvoltak győződve, hogy a’­­ vétek’ elkövetésével az Isten megbántódik, s ’s hogy a’ bűnök’ bocsánatja elégtét nélkül­­ nem remélhető, ’s ezért különféle sokszor f nevetséges , sőt vétkes módokat gondoltak­­ ki, hogy a’ vétek’ elkövetésével megbántott­­ istenséggel kiengesztelődjenek, így sokan­­ abban a’ hiedelemben voltak, hogy bűnei- e két tűzzel, vagy vizzel törölhetik el (mit­­ bizonyít Virgilius is Aeneid L. G. v. 741. s ezt látszik nevetni Ovidius L. 2. Fast. 45.) s mások hitték , hogy lelkes, vagy lelketlen­­ dolgokból készített áldozatok által lehet s az istenekkel kiengesztelődni, mellyek is­­ engesztelő áldozatoknak neveztettek , sőt s mások a’ vétkét’új vétek’elkövetésével hit­­t­­ék eltörleni, igy Achilles— Iliad, v. 169. § — Patroclus barátja’ hamvainak tiszteleté­­­ re, ki Trójánál a’ harczban megöletett 4. f lovat, 4. kutyát, és 12 trójabeli férfiakat­­ áldozott fel; ’s minekutánna Perusia váro­ f­iát — mivel Augustus ellen fegyvert fogott, s lerontotta, 300 áldoztattak fel az istennek,­­ a’császár oltárán, a’nemesek közül. — Ezek,­­ ’s több hasonló tettek eléggé igazolják a’ f pogányok’ azon meggyőződését, hogy Isten­­ azokat, kik vétkeztek, megbünteti; ’s hogy f a’ vétekei, követésével megbántott istenség­ f gél csak elégtét által lehet kiengesztelőd- ś ni­ — Igazolja tehát az ész, bizonyítják a’­­ történetek , hogy szükséges ismernünk egy­­ czélszerű módot, melly által a’ vétek’ el­ s követésével megbántott istenséggel kién­­f gesztelődvén a’ felbomlott erkölcsi rendet­­ helyrehozhassuk, mig ezt nem ismerjük,­­ addig a’ büntetés’ félelméből származott | nyughatatlanság, kétkedés , aggódás osz- £ tály részünk, addig csak szorongunk, mit ? kellessék tennünk, hogy a’ fellázadt lelki- s ismeret’ csendességét vissza­szerezzük, már £ pedig az emberi ész magára hagyatva a’­­ megengesztelődés, ’s elégtét’ czélszerű mód- f ját nem képes feltalálni, ■— hogy ezen ál- £ 1rtás’ igazsága világosban kifessék , vizsgál-­­ juk meg a’ megengesztelődés , ’s elégtét’ s eszközeit, ’s módjait, mellyeket a’ magára­­ hagyatott emberi ész eddigelé feltalált,­­ vagy feltalálhatott. Egy illy mód a) az ál-­­­dozatokban áll, majd minden nemzetek,­­ kiket a’ nyilatkoztatás’ jótévő sugárai fel­é nem világítottak , hogy isteneikkel kién-­­­gesztelődjenek , égő áldozatokat — Brand­­f­opfer-tettek sőt még a’ zsidóknak is vol-­­­tak áldozataik , azonban ha ezeket csak­­ magukban véve tekintjük , nem találunk­­ semmire is, mi a’vétek elkövetésével meg-­­ bántott isteni felséget kiengesztelhetné.­­ Ugyan is az ember a’ teremtményekből ké­­s­­zített áldozattal mit sem adhat Istennek ,­­ mert Isten mindeneknek, mik csak létez-­­ nek, fő urak, és midőn tudjuk, hogy az “ állatok is Isten’ teremtményei­t úgy lát-­­­szik fenntartani kellene inkább , mint le- 2 rontani, de nem is tudja a’ magára hagya- | tott ész, valljon Isten az áldozatokat elfo- | gadja-e vagy nem ? méltán megháboritja a’­­ bűnöst a’ szorongás , valljon a’ v­étkekkel | megfertőztetett áldozatok tetszenek — vagy | tetszhetnek-e az Istennek? hogyan állíthat- | ja az ész következeteséggel , hogy p. D. a’ f bikának megölése , vagy a’ baknak meg- - égetése Isten’ haragját eltörli ? észrevette­­ ezt már Arnobius is a’ pogányokhoz írt 7 f könyv, mondván : mindenek előtt egyet | kérdezek, mi lehet oka, hogy ha én egy “ sertést megölök, Isten megváltoztatja in­ | dulatját , ’s dühiből kivetkezik; ha ka- t kast , vagy borjút szemei előtt oltárán | megégetek, elfelejtheti a’ boszúállást.......... | tehát az istenek is, mint a’ kisdedek, | hogy sírásaikkal felhagyjanak, verebet, és fa kenyeret kapnak? az áldozatokban tehát—­­ ha ezeket csak magukban véve tekintjük—­­ nem találunk semmire is, mi a’ vétek’ el­­f követésével megbántott istenséget kien­gesztelhetné. — Következőleg más czélsze­­rűbb , ’s tökéletesb eszközt kell ismer­nünk : b) az imádság sem lehet a’ megen­gesztelődés , ’s elégtétel’czélszerű eszköze. Sokan ugyan abban a’ vélekedésben voltak, hogy a’ vétek’ elkövetésével megbántott is­tenséggel kiengesztelődhetni imádság által, —, de hibáztak , mert a’ buzgó imádság Isten’ iránti ájtatos tiszteletünknek egy ré­szét teszi, következőleg semmi új, és kü­lönös sincs benne , mi által a’ megbántó­­dott isteni felséget meglehetne engesztelni. Továbbá az imádság által megmutatnánk ugyan, hogy a’ fellázadt lelkiismeret’csen­dességének vissza szerzése végett vissza akar­nék nyerni az elvesztett isteni kegyelmet; de ez a’ kinyert bocsánatról senkit bizo­nyossá nem tesz ; azon felül az erkölcsi romlottságban fetrengő méltán kétkedik: valljon a’ bűnökkel megbántódott Isten imádságának, könyörgésének helyt ad-e? c) Nem lehet maga a’ bánat. Ellenfeleink ugyan felteszik , hogy valamint mi ember­társunkat megbántván , megengesztelhetjük, ha hibás tettünket megbánva , érette szo­­morkodunk , ’s szeretnők , ha meg nem történt volna , úgy a’ vétek elkövetésével megbántott isteni felséggel való megengesz­­telődésre is elég egyedül a’ bánat — de nem mutatják meg ; ’s ha ez áll , annál könnyebben fogunk vétkezni , minél köny­­nyebb a’ bűnt megbánni! —de valljon ho­gyan lehet ezt az erkölcsi törvény szentsé­gével , ’s méltóságával megegyeztetni ? ! Továbbá ha megengednék is, hogy egyedül a’ bánat által is letöröltetnek elkövetett bűneink, akkor, midőn többé nem vétke­zünk; kérdem , mi történik akkor , midőn a’ bűn bűnnel tetéztetik, s az erénytelen élet a’ bánat után is folytattatik ? — hány­szor nem történik pedig ez ! átlátták ezt már a’ régi pogányok is, hogy t. i. a bá­nat egyedül nem elegendő a’ bűnnek bocsá­­natjára , azért is különféle szertartásokat rendeltek isteneik’ tiszteletére, mint följebb láttuk. d) Végre sokan azt vitaták, hogy az élet’ megjobbítása ’s erkölcsiség­ gyakor­lása által engesztelhetjük meg az isteni fel-

Next