Szion, 1839. július-december (Második félév, 1-26. szám)
1839-09-18 / 12. szám
1 /1? Szárit. Szent-Milhályhó’ 18. 1839 T'in'fjijjefjyzetfe: RÓMA: A’ római Congregationak , melly a’ művészetre ügyel fel, kiküldöttsége. ■— PAL AMBARD: Sardiniai Királyné.— MAGYARORSZÁG : Bakonybél. M. Óvár. Százados ünnep, csődület. — Egyházi tudományok. ■— Szathmári Levelek’ folytatása. SZIN. ROMA A’ művészetre fülügyelő Congregatio egy ki- küldöttség által Jul. 9-kén mutatta be a szentsé- igének a’ művészet’ azon darabjait, mellyek ajdn- f dókkal jutalmaztattak meg. ■— A’ rajzolásokból :z Ejősebet írnek, a' boldogságos Szűz általi látogats fája adatik elő, ’s az első ember teremtése.— s Ugyan azon kiküldöttség Lambruschini, Tosti, Gamberniu, Guistiniani Bibornokok’ szabályait, ’s narancsait volt szerencsés a’ sz. Atyának előadhatni. •— s Palambaro. Borgbase Ferencz Fejedelemért,ki Május hó’ utolsó napjaiban szenderült át egy jobb életre, Palambaron a’ meghalt Fejedelem’ jószágán . Julius 8-kán engesztelő áldozatok tétettek, az élet, ’s halál Urának oltárán. •— Ugyan e’ történt La- Z terani sz. János egyházában is. •— — August 24. Mint most már bizonyosnak tárt Latik , a’ Sardiniai özvegy királyné elhatározda magát a’ világtól visszavonulni, ’s életét mint apá- Isza egy kolostorban végezni. — Mondják, hogy a’ 7 régi Tusculum halma feletti Ilulinella villáját, hol s jelenleg lakik, a’ Jesuita-rendnek, mint egykori 7 sajátját visszaadta. —7 MIGUlIlORSZÁG.I Bakonybél Sept. 4. Földünk’ tekéjéről a’ fok 1 emelkedett nagy lelkek is, a’ törpe parányiakkal s eggyütt eltűnnek ugyan , de azon különbséggel , hogy amazok a’ haladó emberiség előtt, mellyet erényeik által boldogítottak, ’s elmehomályt ősz-* ? falva, fénylő napként millióknak világítottak, örök évekre fenmaradandó emléket hagynak magok után, midőn ezek semmiségükkel, ismét csak semmiség fbe szállanak. — De hisz a’ nap is, a’ roppant égi test a’ kéklő ég’ boltozatján ragyogó csillagzatokkal egyetemben eltűnik egykoron. —’Úgy van, a’ nagy végzet szerint el kell múlni mindennek, tehát, a’ ■ magasb lénynek is, melly e’ porvilág’ szülőkörébe szorítva, legmagasbra emelkedők. — így a’ halba- statlan emlékezetű főtiszt. Guzmics Izidor bakonyzbéli apát ő nagysága, e’ folyó évi aug. hónak 22- ikén kifejlett bélszorulata következtében, ámbár minden ráfordított orvosi tanácskozás után, e’ kór’ bántalmához illőleg határozott szakadatlan legfőbb ügyelet orvosi bánásmód, és gyógyszerek’ kifáradhatlan alkalmazása mellett is legyőzvén életerejét, a’ nagy fájdalmakkal párosult nyavalya , példás élete’munkás köréből. September el-ső napján délutáni 1/3 órakor, legbuzgóbb fohászok között, jobb életre átköltözik, munkás élete 54 évében, a’ fejdelem’, haza’, religio’, literatura’ iszonyú kárára. — A’ sz. Benedek fiainak, barátinak, tisztelőinek leg mélyebb fájdalma, az öszvesereglett , minden rendűek’ legnagyobb megilletődése, árvák, özvegyek, és fogyatkozást szenvedőknek, kikkel titokban is sok jót tett, zokogása között. Sept. 3-kán nyugvó helyére letétetett. — Áldás és béke porainak.!!! Szkaiba. (Hirn.) M.-Óvár Sept. 2. •— Múlt aug. hó’ 25-kén ünnepelteték az 1739-ben néhai Zsidanics Istvánnak., ns. Mosony vgye’ főadószedőjének, és táblabirájának adakozásából származott alapítványára Városunkba hozott Calasantius sz. Józsefnek az Ifjúság’ nevelésével fáradhatlanul munkálódó, ’s azért méltán ájtatosnak neveztetett, szerzetének évszázadi napja. — E’ napon, a’ szerzet iránti hálás érzet, és tisztelet jeléül, a’polgári katonaság fegyverben, a’ templom előtt felállíttatott, reggeli kilenczedfél órakor; t. Tóth Ignácz tüskevári plébános, a’ nagy számmal összesereglett minden rendű híveket, magyar nyelven tartott fontos egyházi beszédében, az áj Latos szerzetnek mind e’ megyére, mind az egész hazára nézve már századok óta az ifjúságnak nevelésével (a’ két magyar hazában 39 nagyobb és kisebb ájtatos intézeti oskolákban tanítvány szerzett érdemeit voltaképen megismertette, — azután a’ győri megyés püspök mélt. Sztankovics János úr legfényesebb szertartással, a’ kiállított ágyúk’ durrogásai között éneklette el a sz. misét. Ezeket bezárta I. Munch József, nyulasi plébános és al esperes urnak német nyelven tartott fontos egyházi beszéde — az isteni szolgálatnak eképpeni befejeztetése után , a’ szerzetnek helybeli nagy érdemű igazgatója tiszt., Rendik Ferencz úr 120 terítékű két asztalnál, az e’ százados ünnepre egybegyűlteket, fényes ebéddel vendégelte meg, mellynek vége felé főtiszt. Grosser János úr a’ két magy. hu-