Szivárvány, 1947 (2. évfolyam, 2-26. szám)

1947-03-22 / 12. szám

liöi/rö. ii>e«i:\lí:<mIO\ist v fi S .1 O <» II A L L « A T Ó Igaz történet egy magyar fiúról, aki a hitlerizmus ellen harcolt 6 évig Bir- Makimnál, El-Ala­­meinnél, Catilhó­­nál és Dél-Francia­­országban s közben francia verseket írt a tűzvonalban ii l \ ——------As­ tu entendu ? ■: Un soldat hongrpis, poetc >« “**’“'* ' 11 francais de la Légion ««-....«.««* -' 1 Le.'-Cnfrt, I. jvf, vl.»**. *ml I 'ni Montur I« V-«;»» **£ Ä« 1 «I tH;J- r0,ii de»n«iirfer rto ^ r ,* ere... ^ a. ' H Än irt Wmim* '* „f des >'fnW í^* •■*** A második világháború alatt^Te./« e» Wf ''$*»’' * i»'“**' womi*u“1 . .................................................................................................................................................... rendszerek alaposan lejáratták \ é­s­t n­fl V '. * ? */ #„..*•« •««*. ’* h magyar katonai hírnevűt. A •11 magyar katonákul■ Hitler «•sttí­tusaikén! Ismerték meg külföldön, pedig voltak magyarok — katonák és polgárok számosan, akik nem­ a világ népeit nihságim döntő náci­ terrorizmus Zsoltijába szegődtek, hanem a szabadság­­szerető népek zászlaja alá sereglettek. Nem véletlen, hogy a magyar szabadságért és a népek szabadságáért harcoló magyarok sorában vezető szerepet vittek a szocialisták. Ilyen szocialista magyar szabad­­ságharcosról számolunk be alább a Szivárvány hasábjain. Balázs György fiatal ember már amennyire fiatalnak lehet nevezni valakit, aki végigélte a második világháború sok-sok szenve­dését. 1018-ban született. Írónak készült, de az Anschluss után elhagyta Magyarországot és a szabadság klasszikus földjére, Páriába, a fény városába ment. Beiratkozott az­ egyetemre, de 1939 szeptember elsején kirob­bant a második világháború, amely gyökeresen megváltoztatta Balázs György sorsát is. S most adjuk át neki a szót : „ÖNKÉNTESNEK JELENTKEZTEM . . . önkéntesnek jelentkeztem a­­rímeri hadseregbe, 1940 Áprilisá­­ban Szíri­ába vezényelték alakulatunkat. Itt ért bennünket a francia összeomlás, 1940 június 28-án egész zászlóaljunk megkísérelte, hogy csatlakozzék a Palesztinában állomásozó angol hadsereghez. nem sikerült. Az áruló Vichy-rendszer hatóságai három hónap fegyelmivel és nyolc hónap munkatáborral sajtoltak bennünket, Balázs elmosolyodik : ■ fiz bizony nem kis megpróbáltatás volt, de átestünk rajta. 1941-ben következett az emlékezetes szíriai hadjárat, amely végre alkalmat jelentett a cselekvésre. Frontszolgálatra jelentkeztem az angolok ellen ! — Az angolok ellen ? — vetjük hitet­lenkedve közbe. Az ifjú szabadságharcos ismét mosolyog .­­• Persze, itt volt akkor az egyetlen lehetőség arra, hogy a front­vonalból átszökjünk hozzájuk. A­z angolok a harcoló „szabad Iramú a"­ alakulatokhoz oszlottak be. Itt az idegenlégió VI. félbrigádjába kerültem Ez volt az a francia alakulat, amely 1910 márciusában, átmenetileg partra szállt Norvégiában. Csupa harcedzeli veterán közé csöppentem. — 1941 decemberében Auchb­leck tábornok parancsnoksága alatt részt vettünk a második lybiai offenzivában, majd az azt követői vissza­vonulásban. Ekkor zajlott le az emlékezetes birhakimi ütközet, amely­nek során König tábornok parancsnoksága alatt tizenhárom napig tartotta fel alakulatunk Kömmel páncélosait, időt adva ezzel a szét­­zilált brit vonalak újbóli rendbeszedésére. Hir­ttakim neve mindörökre bevonult a történetembe. A francia katonai dicsőség legfényesebb hadi h­ete­ közé tartozik.­­• Végül is keresztülverekedtük magun­kat Hemmel valgyűrüjén s ezután Montgo­mery legfelsőbb parancsnoksága alá kerültünk. A mi zászlóaljunk indította az emlékezetes elalameini (itközel első szurony rohamát 1942 október 23-án hajnalban a cattarói mélyedésben, ill tött meg végleg Kommel „verhetetlenségé­­nek“ legendája. — A tunéziai hadjáratban már bomlott sorokban menekültek a nácik (Zaghouan mellett huszonnégy óra alatt hetvenezer foglyot ejtet­tünk­, azután 1944 áprilisában átkerültünk Olaszországba, a tassinói frontra. Különleges rendeltetéssel vezényeltek bennünket ide: a nácik alaposan beásták magukat két,,bevehetetlennek" hirdetett védővonalukba : a Gustav-vonalba és a Hiter-vonalba. El kellett erőszakolnunk a döntő áttörést. Sikerült! — 1944 augusztusában a tanúitól öbölben behálóztak bennünket. Augusztus 11i-één új frontra értünk. Ekkor indult meg a délfrancia­­országi partraszállás. A Toulon melletti suint­ropezi öbölben szálltunk partra. Végigszáguldottunk a Rhône völgyén, közben felszakadni­ Toulon, Lyon és egész Dél-Franciaország . . . • D­e még mindig nem volt vége. Harcoltunk a Vogézikben, Elzászban, s Leclerc és Garbuy tábornokok parancsnoksága utalt a mi kötelékünk került az ardennes­i német econoffenziva gyújtópontjába Egy német tanktámadás alkalmával mint előretolt tüzérségi megfigyelő ötödmagamnad azt a parancsot kaptam, hogy érjem el a három kilométerre lévő parancsnoksági állást és kérjek tüzérségi zárótüzet. Öten indultunk el a német tankok tűzében, de csak másodmagammal értem célhoz. Közben egy tigristank ágyú­ repeszdarabja megsebesített a lábamon. De a parancsot végrehajtottuk . . . 194­0­ májusában az olasz Alpesekben ért bennünket a hóbort­ vége. 1941­ június 30-ái­ szerettem le, s szomorúan kellett látnom, hogy abból a hatezer bojtáréból, akikkel 1941 decemberében Lybiába indultunk, a leszerelés idejére csak négyszáz luiszon maradtunk, ötezerhatszál­as bajtársam életét áldozta a szabadságért. VERSEK A TŰZVONALBAN — És azután ? — kérdezzük. Ismét beiratkoztam a Sorbonne jogi fakultására, sőt 194­1 őszén megnősültem Parisban. Feleségem, Maria José Charles frahlin, második hazám szülötte, Páoléban is akartam maradni, de szomorú híreket kaptam hazairól. Édesapám eltűnt a háborúban s anyám egyeilül maradt Haza kellett jönnöm segíteni. E­z történt . . . Amit Balázs György túlzott szerénységből nem mondott el, arról mi szólunk még néhány szót, írói vénája Franciaországban sem tagadta meg magát. A magyar fiú, aki amikor Franciaországba került, egyetlen szót sem tudott franciául, a harcok tüzében francia­ ul,-AGAMÉIN, CASS1NO, TOULON ,,, t

Next