Szociális Munka, 2004 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Abonyi Nóra: A budapesti hallássérültek társadalmi helyzetéről

társat, barátot, addig a nagyothallók hallásuk részleges elvesztésével sem a hallókhoz, sem a siketekhez nem tartoznak igazán, s jóval nehezebben tudnak integrálódni akár az egyik, akár a másik csoportba. Azok közül a hallássérültek közül, akiknek élettársa, házastársa maga is siket vagy nagyothalló 60% számára egyáltalán nem okoz gondot a hallás hiánya vagy korlátozottsága a baráti-, párkapcsolat létesítésében. A skála magasabb értékei felé haladva arányuk csökkenő tendenciát mutat, vagyis a hallássérült párral élők között a legkevesebben azok vannak, akiket nagymértékben korlátoz halláskárosodásuk. Nézzük meg, hogy a hallássérültek, halláskárosodásuk fokától függően kikkel barátkoznak inkább: siketekkel, nagyothallókkal vagy hallókkal. Kívülállóként azt feltételezhetnénk, hogy - mint minden szubkultúra tagjai - a siketek és a nagyothallók is elsősorban saját csoportjaikból választanak barátokat, és vica versa legkevésbé a hallókkal alakítanak ki mélyebb, baráti szintű kapcsolatot. A szociálpszichológiában ismert hasonlóság elve alapján a baráti színezetű személyközi kapcsolatokban inkább a hasonlóság mentén történő szerveződés a jellemző, vagyis a világ jelenségeinek hasonló vagy azonos megítélése, illetve a közös érdeklődés képezi a kapcsolat voltaképpeni tartalmát. A társadalmi és demográfiai hasonlóság szintén fontos szűrő szerepet játszik annak befolyásolásában, hogy két ember között kialakul-e mélyebb kapcsolat. Vizsgálatunkban a legjobb barátok számát négy kategóriába osztottuk: 1., 0 barát, 2., 1-3 barát, 3., 4-9 barát, 4. 10 vagy annál több. 25/a. ábra Siket barátok / hallásállapot szerint 25/b. ábra Nagyothalló barátok / hallásállapot szerint 1­ 3 barát 10 vagy több barát 25/c. ábra Halló barátok / hallásállapot szerint

Next