Szociális Munka, 2004 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Abonyi Nóra: A budapesti hallássérültek társadalmi helyzetéről
VII. Iskolai végzettség Az iskola a tananyag átadásán túl, több fontos funkcióval is rendelkezik. Az oktatási intézmény a szocializáció egyik színtere, illetve a munkaerő-piaci pozíciók is elsősorban itt dőlnek el. Az iskolai hátrány tehát a későbbi munkavállalási esélyekbe, jövedelemszerzési lehetőségekbe is tovább gyűrűzik. A válaszadók harmadának (30%) szakmunkásképző, illetve szakiskola a legmagasabb iskolai végzettsége. Ehhez képest a nagyothallók alulreprezentáltak, hiszen az iskolázottság kérdésére válaszoló nagyothalló közül, 20%-nak van ennek megfelelő végzettsége. Ugyanakkor a siket válaszadóknál ez az arány rendkívül magas, 55%. A mikrocenzus szerint a hallássérültek 6%-ának van ilyen végzettsége. Mintánkban a másik legnagyobb kategória a főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezőké (23%). Ez a mikrocenzusban szereplő pár százalékos (3,4%) adathoz képest óriási arány. A felsőfokú végzettséggel rendelkezik a nagyothallók harmada, a siketek 6%-a. Hasonlóan magas a középiskolát végzettek aránya (21%) a mikrocenzus adataihoz képest. A nagyothallók valamivel felül- (23%), a siketek valamivel alulreprezentáltak (17%). Nyolc általánossal, vagy annak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik a minta 21%-a, a nagyothallók 21%-a, és a siketek 15%-a. A mikrocenzus szerint ez 28%. A 8 általánost sem végezte el a minta 5%a, a nagyothallók valamivel kevesebb, mint 5%-a, a siketek 6%-a, a mikrocenzusban szereplők több, mint fele. Szakképzettséggel a válaszadók 78%-a rendelkezik. Tehát a nagyothallók magasabban iskolázottak, mint siket társaik, ugyanakkor az egész mintára jellemző, hogy jobb eredményt mutat, mint egyrészt a mikrocenzus adatai, másrészt, mint - pl. a diplomával rendelkezők arányát tekintve - a teljes népességre vonatkozó adatok. [1996-ban a teljes népesség 48%-a általános iskolai vagy alacsonyabb végzettséggel, 40%-a befejezett középfokú és 12%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett (1996)2.] Ennek okát három tényezőre vezethetjük vissza. Egyrészt a fővárosban élők általában magasabb társadalmi státuszúak, magasabb végzettséggel rendelkeznek, jobb körülmények között élnek, mint a vidéki lakosok. Másrészt a nagyothallók jelentős része idősebb korában vált hallássérültté, tehát tanulmányait még, mint halló fejezte be. A harmadik ok pedig az lehet, hogy a mintánkba került, azaz a forgalmazó cégnél, és az érdekvédelmi szervezetnél ügyfélként vagy tagként rendszeresen megforduló, és a kérdőívet kitöltő hallássérültek csak egy szűk feltehetőleg iskolázottabb rétegét képviselik a hallássérült társadalomnak. Tehát a kapott eredmények az átlagnál jobb képet mutatnak. 9