Szocialista Művészetért, 1960 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám
a Szovjet Film Ünnepe Másfél évtizede annak, hogy „Az oreli csata” c. film bemutatásával a szovjet film megkezdte diadalmas útját hazánkban. Azóta a nézők milliói győződhettek meg róla: a szovjet filmművészet a szocialista humanizmust, az emberi haladást, az igazságot hirdeti. A Szovjet Film Ünnepi Hetének megrendezése már hagyomány. 1959-ben az ünnepi héten 4 millió látogató nézte meg a bemutatott filmeket. Az idei XII. Szovjet Film Ünnepének külön jelentőséget kölcsönöz, hogy ebben az évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. A felszabadulás évfordulójának kiemelkedő esemény, az ünnep, amely február 18-án, a magyar-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének évfordulóján kezdődött. Mint minden évben, most is megérkezett az ünnepre a szovjet filmművészek delegációja. Tagjai részt vesznek több budapesti és vidéki díszelőadáson. A filmszakma dolgozóinak lelkes munkája segítette az ünnepi hét jó előkészítését. A MOKÉP, a Pannónia Filmstúdió és a Filmlaboratórium dolgozóinak együttes munkája idejében biztosította a kópiák elkészülését, illetve magyarra szinkronizálását. A bemutatásra váró filmek közül öt alkotás magyarul beszélő változatban kerül közönség elé. Az új filmek normál változatával egyidőben készültek el a keskeny kópiák, így a községi és falusi mozik többsége a városokkal ■egyidőbem tarthatja az ünnepi bemutatókat. A Szovjet Film Ünnepi Hetének megrendezéséhez természetesen nagy segítséget nyújtottak a különböző társadalmi szervezetek. És talán egyetlen alkalommal sem jelentkeztek a vállalatok még annyi gazdag, színes ötlettel, mint most. Érdeklődés előzi meg a MOKÉP televíziós játékát és pályázatát, amely nem kisebb díjakat ígér, mint utazást Moszkvába és Kievbe, üdülést a Bükkiben, vagy egy éves ingyenes mozibérletet. A moziüzemi vállalatok dolgozóit az országos verseny is serkenti. A győzteseket a Hazafias Népfront, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, a Filmfőigazgatóság és a szakszervezet közösen díjazza. A három első helyezett 5—5 ezer forint pénzjutalomban részesül, a díjak között szerepel még a MOKÉP felajánlása, két magnetofon is. Reméljük, hogy a vonzerő, amely az utóbbi években a szovjet filmművészet hazai útját jellemezte, valamint a szakma dolgozóinak lelkes munkája, az eddigieknél is jelentősebb sikert biztosít a Szovjet Film Ünnepének. Gálos Tibor HUSZKA JENŐ | ____________________| A magyar zenei élet, a zenekedvelők széles táborának nagy részvéte mellett temették el a 85 éves Huszka Jenőt. Sikerekben gazdag élet állt mögötte, áradó melódiás utat találtak a legszélesebb közönséghez. Szenvedélyesen hitt a zenében, az operettben. Felejthetetlen érdeme: megteremtette a magyar operettstílust egy olyan korszakban, amikor szinte elképzelhetetlen volt, hogy valaki is felvegye a versenyt a bécsi muzsikával. Mint igazi alkotóművész, idős korában is megtalálta az utat az új élethez, otthon érezte magát a szocializmust építő hazában és új művekkel is gazdagította a magyar operett-irodalmat. Emlékét mindenekelőtt melódiái őrzik, s mindenki, aki szívesen hallgatja újra és újra a kedves operettek dalait. Lapunk előző számában Békés András a szegedi Nemzeti Színház rendezője beszámolót adott az újjáépített miskolci Déryné Színház megnyitásáról. A közelmúltban a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége vizsgálta felül és értékelte a színház szakszervezeti bizottságának munkáját. A szakszervezeti bizottságnak az elnökség elé terjesztett jelentésével érdemes és szükséges itt is foglalkoznunk, mivel meggyőződésünk, hogy miskolci funkcionáriusaink érdekes, sokoldalú, színvonalas munkát végeznek, ami méltán állítható példaként vidéki és nem egy pesti alapszervezetünk elé is. A szakszervezeti bizottság A szakszervezeti bizottság nehéz, terhes örökséget vett át elődeitől. A társadalmi munkának nem volt tekintélye, kellő hatóereje sem a színháznál. Méltán lehet büszke az új vezetőség, hogy ma a 250 dolgozó közül 224 az alapszervezetnél, 14 pedig a miskolci zenepedagógus alapszervezetnél szakszervezeti tag és a döntő többségnek egyáltalán nincs , vagy csak minimális tagdíj elmaradása van. A szakszervezeti bizottság munkáját 14 bizalmi, illetve társadalmi aktivista segíti rendszeresen. A maximális önállósággal rendelkező reszortfelelősök, a különböző állandó vagy időszakos megbízatást vállaló önkéntes segítők tették lehetővé, hogy ma már, mint csak valami múltbeli dologról, beszélnek azokról az időkről, amikor a titkár még egyedül, maga akart elintézni mindent. Nehéz lenne a szakszervezeti bizottság bármelyik tagját kiemelni és a többi fölé helyezni az értékelésben. Magyari Lajos, a gazdasági felelős rugalmasságával, pénzügyi előrelátásával lehetővé tette, hogy ma már rexasztal, televízió, társasjátékok, újságok és folyóiratok állnak a klubot látogatók rendelkezésére, akik mindezért szívesen fizetik meg a havi 4,5 Ft-os klubtagdíjat is. A Vendéglátóipari Vállalat a klubbüfé teljes forgalmának 500-át havonta a szakszervezeti bizottság rendelkezésére bocsájtja, amely ebből, valamint a tagonkénti 1,5 Ft-os téglapénzből készül felépíteni a Bükkben a színház dolgozóinak saját „pihenő” házát. A férfikar elhatározta, hogy teljes létszámban nyári sátortáborozáson vesz részt a kijelölt helyen, s egyben elvégzi az üdülőház alapjainak lerakásához szükséges fizikai munkát. Szloboda István bér és munkaügyi felelős fogadónapjait rendszeresen látogatják a színházi dolgozók, elmondják panaszaikat, problémáikat s nem egyszer olyan tanácsot, segítséget kapnak, amely várakozásukon felül is hozzájárul kérdéseik megoldásához. A túlórafelhasználást is rendszeresen ellenőrzik. A szakszervezeti bizottság olyan tanácskozásokat készít elő az igazgatósággal és az SZMT- vel, amelyek közelebb hozzák ebben a bonyolult és szinte minden területünkön nehézségeket okozó kérdésben a döntést. Demény Gyulának, a kultúrfelelősnek a munkájáról már akkor is hű képet kapunk, ha egyszerűen ide idézzük a színházban 1960-ban tartandó előadások tematikáját: Modern irányzatok a művészetben, A mai magyar drámairodalom, Az ember a világmindenség színpadán, Modern színpadtechnika és szcenika, Díszlettervezés és kivitelezés, A színházak műszaki és gazdasági tervezése, A zene mint a színpadi hatáskeltés eszköze, A színpadi mozgás művészete, című előadásokra. Ezen kívül csak ebben az évadban 9 sikeres klubestet rendeztek, s megszervezték a színház önálló filmklubját, melynek munkájában az előadásokon túl, egyre nagyobb szerepet kapnak az elemző, alkotó viták. Somló Mária TT. munkáját — ezt a miskolci színháznál mindenki bizonyíthatja — nem csupán a gondos ügyintézés, hanem az emberekkel való törődés, az éber és aktív segíteni akarás is jellemzi. Homonnai Bálint munkavédelmi felelős feladatköre is egyre világosabbá válik, ami feltétlen javulást ígér ezen az eddig kissé elhanyagolt területen. Problémák Általában elmondhatjuk, hogy a szakszervezeti bizottságnak nemcsak a színházban, de a város vezetői előtt is tekintélye van, munkáját elismerik és megbecsülik. A szakszervezeti bizottság elnöke rendszeresen részt vesz az igazgatósági üléseken. Közösen dolgozták ki az ötéves terv a színházra vonatkozó részfeladatait. A szakszervezeti bizottság segítette az intézményi demokrácia megvalósítását olyan formában is, hogy a különböző szakmai csoportokkal külön-külön megvitatták a tervjavaslatokat. Az igazgató súlyosabb esetben nem indít fegyelmi vizsgálatot a szakszervezeti bizottság előzetes tájékoztatása, a szakszervezeti titkár véleményének kikérése nélkül. Mindez nem jelenti azonban, hogy az intézmény vezetése és a szakszervezeti bizottság között ma már teljesen problémamentes a viszony. A komoly problémák közé tartozik még, a mindeddig eredményesen meg nem oldott műszaki túlóráztatás, több dolgozó súlyos lakáshelyzete és ami mindebből adódik az, hogy a szakszervezeti bizottság energiájának nagy részét nem egyszer az operatív feladatok kötik le és ez természetesen csökkenti az elvi színvonalú munka lehetőségeit. A Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az eddiginél több segítséggel a miskolci színház szakszervezeti bizottsága hamarosan úrrá tud lenni még meglevő nehézségein, annál is inkább, mert már megtette ez irányban az egyik legfontosabb lépést, felismerte és elemezte a problémákat, és eddigi munkájával is kivívta a színház dolgozóinak bizalmát. Az elnökség határozatában köszönetet mondott és elismerését fejezte ki a miskolci színház szakszervezeti bizottságának, elsősorban Némethi Ferenc elnöknek, Salamon Ferenc titkárnak, Magyari Lajos gazdasági felelősnek, Szloboda István bér- és munkaügyi felelősnek fáradhatatlan munkájukért. —ép — KÖVETENDŐ PÉLDA Mint hírül adtuk, az elmúlt hetekben a lengyel művészeti szakszervezetek delegációja látogatott hazánkba. A delegáció tagjai: Bohdan Grzymala-Siedlecki, Stepan Bazinsky, Stanislaw Mozdzonok és Leopold Ribawsky, a szakszervezet vezető funkcionáriusai a fővárosban és vidéken több művészeti intézményünket látogatták meg, találkoztak a magyar művészeti élet legkiválóbb képviselőivel. Ez a felvétel a filmművészekkel való találkozás egy részletét örökítette meg A debreceni Kodály kórus és két munkás kórus együttműködése AZZAL KEZDŐDÖTT, hogy a debreceni Gördülőcsapágygyár fiatal vegyeskara hangversenyt rendezett az olaszországi nemzetközi versenyre induló Kodály Kórus tiszteletére. Arezzóból hazatérve pedig már meleg barátság fejlődött a két kórus között: a Kodály Kórust otthonukba hívták meg a gyáriak, majd a zeneművészeti szakiskolában közös klubesten találkoztak. Ma már a Vagongyár Egyetértés Kórusa, a Gördülőcsapágy Gyár vegyeskara és a Kodály Kórus közösen alakítgatja szereplési terveit, együtt beszélik meg a kórustagok továbbképzésének lehetőségeit. Amikor a Psalmust énekeltük az Egyetértés férfikarral, többen említették, mennyivel több időt kell nekik a mű megtanulására fordítaniuk, mint a Lánykórus tagjainak. A nagyobb művek éneklésének és hallgatásának élménye szinte természetesen azt a kívánságot eredményezte, hogy legalább egyszer havonként találkozzunk, hallgassunk közösen zenét, énekeljünk együtt, ismertessük a soron következő hangversenyek fontosabb műsorszámait. ÍGY SZÜLETETT MEG egy ankét terve, az igények felismerése és azok összehangolása céljából. Segítségünkre sietett a Zeneművészek Szakszervezetének megyei elnöksége. Vállalta az ankét megrendezését azzal, hogy a munkáskórustalálkozóra meghívja Debrecen vezető zenészeit, karnagyokat és zenetanárokat, ezzel is szélesítve a zenei művelődés ügyéért küzdők táborát. Az ankét igen eredményes volt. A kórustagok , üzemi munkások és más dolgozók a továbbfejlődés első feltételeként a három debreceni kórus jó kapcsolatainak fontosságát hangsúlyozták. Voltak, akik a zenei ismeretterjesztést sürgették, mások zenetörténet tanítását kérték, voltak, akik még hangszertanulásra is vállalkoztak. Számos felszólaló a kottaolvasás bevezetését kérte, bizonyos elméleti oktatással összekötve, hogy a zenei ismeretterjesztésnek alapot biztosíthassunk. Majd minden felszólaló csatlakozott ahhoz az indítványhoz, amely szerint minden hónap harmadik vasárnapján tartsunk hármas kórustalálkozót, ahol a szórakozás mellett közös tanulásra is sor kerülhet. Megalakult a klubdélutánok rendezőbizottsága is. A JELENLÉVŐ ZENETANÁROK között dr. Szabó Ernő, Kocsis Márta, Zsadon Antal, Pongrácz Zoltán felajánlották segítségüket a tervezett tanfolyamokhoz. A szervezés munkáját Szigethy Gyula és Ternyey András karnagyok vállalták. Szabó Imre, a Városi Tanács művészeti előadója felajánlotta, hogy a Tanács vállalja a klubdélutánok megtartásának költségeit. B. Szűcs Ferenc, a Zeneművészek Szakszervezet megyei elnöke kijelentette, hogy segítséget nyújt a tanfolyamok előadóinak felkéréséhez és a csoportok megszervezéséhez. Reméljük, hogy a baráti öszszefogás mindhárom kórus számára újabb, szép sikert hoz. Gulyás György Szocialista művészetért. képzőművész éti kiadó terveiből... A Képzőművészeti Kiadó ebben az esztendőben is 8—10 kötettel gyarapítja „a művészet kiskönyvtára” sorozatot, ismertetve néhány kimagasló magyar mester munkásságát. Előreláthatólag Benczúr Gyula, Fényes Adolf és Kovács Margit tevékenységéről is szólnak majd e kötetek. A „műemlékeink” című sorozat ugyancsak 8—10 kötettel gyarapodik az év folyamán. A „művészettörténet” című sorozatot, a Gondolat Kiadóval együttesen jelentetik meg, mintegy tizenhat kötetben. Bizonyára nagy sikere lesz a „Karikatúra” sorozat új köteteinek, amelyek között megjelenik Ruzicskay György „Fantasztikus utazás” című kötete, valamint Hegedűs István és Herluf Bidstrup, a világhírű dán karikaturista gyűjteménye. Megjelenik Mednyenszky László naplója és a Brueghel-ről szóló kötettel gyarapodnak a közönség körében közkedvelt életrajz regények. Megjelenik a reneszánsz művészeknek levelezése a „Művészettörténet forrásai” című sorozatban.