Szocialista Művészetért, 1971 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1971-07-01 / 7. szám

Fiatalok, folyóparton ... (Selmeczi Tóth felv.) XIV. évfolyam, 7. szám 1971. július A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA A Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségének Központi Vezetősége május 31-én, hét­főn délelőtt a Fészek Művész­klub nagytermében ülést tar­tott. A napirend első pontja a Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatója volt a köz­­művelődési és művészeti terü­letek Ill. ötéves tervének megvalósításáról. DR. NAGY SÁNDOR, a mi­nisztérium főosztályvezetője előadásában elmondotta, hogy a tervidőszak folyamán köz­­művelődési, művészeti­­ beru­házásokra 2,1 milliárd forin­tot fordítottak. 1970-ben nép­művelési célokra 1688 millió forintot használtak fel, a mű­vészeti intézmények és felada­tok kiadásaira pedig 275 mil­lió forintot. A színházaknál a tervidőszakban a látogatók száma mindössze 4,3 százalék­kal csökkent. Jelentős ered­mény, hogy 1966 és 69 között 185 eredeti magyar drámát mutattak be, ezek közül 96-ot vidéken. A színházak állami támogatására az elmúlt évben 142 millió forintot fordítottak. A zenei intézmények előadá­sainak száma és a hallgatóság létszáma az elmúlt öt évben emelkedett. A hanglemezgyár­tásban a komoly zenei felvé­telek aránya nőtt a könnyű zenei rész rovására. Jelentő­sen gazdagodtunk köztéri szobrokban, emlékművekben, épületeket díszítő festmények­ben. Az öt esztendő alatt 600 szobrot és 300 egyéb képző­művészeti alkotást tettünk közkinccsé. Másfélszeresére emelkedett a tervidőszakban a kiállítások száma. 1966 és 69 között 78 magyar játékfilm készült el. 1970-ben is 21 fil­met fejeztek be. A moziláto­gatók száma 104 millió­ról jóllehet 79,6 millióra csökkent, de az 1969-es, minden lakosra eső évi 8 mozilátogatással hazánk Euró­pában így is a harmadik he­lyen áll a Szovjetunió és Bul­gária mögött. A művészeti főiskolai hallgatók létszáma az 1966-os 860 főről 1970-ben kö­zel kétezerre emelkedett, el­sősorban a Zeneművészeti Fő­iskola növendékeinek lét­számemelkedése folytán. A Magyar Rádió és Televízió a tervidőszakban dinamikusan fejlődött, kiadásai közel meg­háromszorozódtak. A 2,5 mil­lió rádió-előfizetőnek 23500 műsorórát, az 1,8 millió tévé­­előfizetőnek 3551 műsorórát sugároztak. KÁRPÁTI SÁNDOR, a köz­ponti vezetőség titkára máso­dik napirendi pontként a ma­gyar szakszervezetek XXII. kongresszusáról, ennek, vala­mint a művészeti szakszerve­zetek VII. kongresszusának határozataiból adódó felada­tokról mondott előadói beszé­det. A szakszervezetek XXII. kongresszusát mint társadal­mi életünk kiemelkedő ese­ményét méltatta, mely igazi „munkásparlament” volt, jó arányérzékkel biztosította a folyamatosság és a változás dialektikáját. Tükrözte a párt X. kongresszusának szellemét, annak célkitűzéseivel össz­hangban értékelte és határoz­ta meg a magyar szakszerve­zeti mozgalom feladatait a szocializmus teljes felépítésé­nek időszakában. A beszámoló kiemelte: a kongresszuson szóba kerültek társadalmunk és a szakszer­vezeti mozgalom legfontosabb, időszerű kérdései. Újszerű és örvendetes volt, hogy a kong­resszuson a szociálpolitika mellett a kultúra is mint az érdekvédelem fontos része ke­rült szóba. A kongresszus fő kérdései, egyben a határozat­ban szereplő főbb témák a kö­vetkezők voltak: a szakszer­vezetek szocialista jellegének erősítése; a dolgozók élet- és munkakörülményei; a világ­nézeti, politikai és a kulturá­lis nevelés kérdései; a szak­­szervezetek irányító tevékeny­ségének fejlődése, valamint a nemzetközi kapcsolatok. A művészeti szakszerveze­tek VII. kongresszusáról szól­va az előadó megállapította: betöltötte hivatását, tükrözte a párt X. kongresszusának szel­lemét, megfelelt az MSZMP általános és művelődéspoliti­kájának, célkitűzéseinek. A XXII. kongresszus után el­mondhatjuk: VII. kongresszu­sunk határozatai összhangban vannak a magyar szakszerve­zetek helyzet­ megítélésével, célkitűzéseivel is. Helyesen je­lölte meg a VII. kongresszus azokat a fő kérdéseket, ame­lyekre a szervezett művészek és művészeti dolgozók szak­­szervezeti mozgalmának az elkövetkező négy évben kon­centrálnia kell. Ezek: az ide­ológiai, a kulturális élet fejlő­dése, a művészi alkotómunka, a művészetoktatási és a ter­melőtevékenység segítése — a vállalati, intézményi demok­rácia fejlődése — a művészek és művészeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tása , a választott vezető tes­tületek irányító tevékenységé­nek fejlődése, a szervezeti élet demokratizmusának növeke­dése. A VII. kongresszus határo­zatainak végrehajtása megkez­dődött — állapította meg be­fejezésül Kárpáti elvtárs. — Elkészültek munkaterveink, megindult a tájékoztatás, a munka megszervezése. Meg­tartottuk az szb-titkári, re­szort-felelősi tanfolyamokat, folynak a II. negyedévi tag­gyűlések. Feladatunk most az, hogy megismerve, megértve elveinket, céljainkat, jól meg­szervezve a munkát, folytas­suk a magunk által kialakí­tott és vállalt feladatok telje­sítését. VASS IMRE főtitkár a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetségének nemzetközi tevé­kenységéről tartott beszámo­lót. Megállapította: az elmúlt négy esztendő folyamán nem­zetközi kapcsolataink tartal­mi tekintetben mélyebbekké, a kereteket tekintve széleseb­bekké váltak. Jelenleg 25 or­szág kulturális és művészeti szakszervezetével állunk kap­csolatban, s közülük 12 ország szakszervezetével rendszeres delegáció-cserét folytatunk. A VI. kongresszus óta eltelt idő­ben küldöttségünk 14 alka­lommal járt szocialista or­szágban és 12 alkalommal tő­kés országban. Ugyanezen idő alatt 11 delegációt fogadtunk szocialista országból, 9 dele­gációt tőkés országból. Ebben az időszakban léptünk be a Színészek Nemzetközi Szövet­ségébe (FIA). A szocialista országok vi­szonylatában kapcsolataink mindinkább munkajellegűvé váltak. Alapvető jelentőségű­nek kell tekintenünk a két­évenként megtartott konzulta­tív tanácskozások rendszerét, melyeket 1960-ban kezdtünk meg. E tanácskozásokon a Szovjetunió, az NDK, Lengyel­­ország, Csehszlovákia, Bulgá­ria, Magyarország kulturális és művészeti szakszervezetei­nek képviselői jelennek meg, esetenként részt vesznek Mon­gólia, Kuba és Jugoszlávia küldöttei. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyen ta­lálkozókra szükség van. Ez év szeptemberében Várnában lesz a legközelebbi konzulta­tív tanácskozás. A szocialista országok között 2—3 évenként rendszeres delegáció-cserék történnek. Rendszeresen küld­jük lapunkat, kongresszusi, központi vezetőségi, elnökségi beszámolóinkat a testvér szak­­szervezeteknek. A filmes alap­szervezetek között már rend­szeressé vált a kölcsönös üdül­tetés. A tőkés országok viszony­latában szélesedtek, mélyül­tek kapcsolataink. Ennek oka nyilván saját erősödésünk, az irántunk megnyilvánuló ér­deklődés növekedése. 1968-ban beléptünk a FIA-ba, az 1970- es amsterdami kongresszuson pedig a FIA végrehajtó bi­zottságában Magyarország al­elnöki funkciót kapott. A vég­rehajtó bizottság következő ülését mi rendezzük meg jú­liusban. A Nemzetközi Zenész Szervezet (FIA) kongresszu­sán megfigyelőként részt vet­tünk. Cannes-ban részt vet­tünk egy, a filmes szakszer­vezetek közt megalakítandó nemzetközi szövetség előkészí­tő értekezletén. Lapunkat a velünk kapcsolatban álló, tő­kés országbeli szakszer­vezetek­nek is rendszeresen küldjük. Az 1971-es elképzelésekről szólva a főtitkár elmondotta: küldöttséget várunk az NDK- ból, Svédországból, Ausztriá­ból, delegációnk utazik Olasz­országba, Finnországba és Bul­gáriába. A művészeti szövet­ségek nemzetközi kapcsolatai­nak ismertetése után szólt Vass elvtárs a nemzetközi kapcsolatok távlati terveiről. Szeretnénk a szocialista orszá­gok szakszervezetei vonatko­zásában erősíteni a munka­­kapcsolatokat, konzultációkat folytatni konkrét kérdésekben, rendszeresebbé tenni egymás informálását. A tőkés ország­beli szakszervezetek vonatko­zásában tovább kívánjuk épí­teni a meglevő hasznos kap­csolatokat, valamint keresünk újabbakat. Szélesíteni szeret­nénk tevékenységünket külön­féle nemzetközi szervezetek­ben. Nagyobb figyelmet kívá­nunk szentelni az államközi kulturális kapcsolatoknak, és igyekszünk kihasználni a ben­nük rejlő lehetőségeket. Hang­súlyozta: továbbra is támogat­juk a szabadságukért és füg­getlenségükért küzdő népek harcát. Felhívta a külföldre utazó művészek figyelmét: segítsék ottlétük során kinti kapcsolataink erősödését. A központi vezetőség a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége 1970. évi pénzgazdál­kodásáról írásban kiküldött tájékoztatóját tudomásul vet­te. Ugyancsak jóváhagyták a kv 1971. évi munkaprogram­ját és az elnökség éves mun­katervét. SZÁMVETÉS ÉS TÁVLATOK - Május 31-én ülést tartott központi vezetőségünk - Az Állami Operaház aktivistái előtt Vass Imre főtitkár június 11-én is­mertette a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát. Az Operaklub­ban tartott összejövetelen számos művész és művészeti dolgozó szólalt fel, így az alsó képen látható Domahidy László magánénekes is. (Vandálek felv.) ÁRA 1 FORINT

Next