Szocialista Művészetért, 1971 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1971-07-01 / 7. szám
Fiatalok, folyóparton ... (Selmeczi Tóth felv.) XIV. évfolyam, 7. szám 1971. július A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Központi Vezetősége május 31-én, hétfőn délelőtt a Fészek Művészklub nagytermében ülést tartott. A napirend első pontja a Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója volt a közművelődési és művészeti területek Ill. ötéves tervének megvalósításáról. DR. NAGY SÁNDOR, a minisztérium főosztályvezetője előadásában elmondotta, hogy a tervidőszak folyamán közművelődési, művészeti beruházásokra 2,1 milliárd forintot fordítottak. 1970-ben népművelési célokra 1688 millió forintot használtak fel, a művészeti intézmények és feladatok kiadásaira pedig 275 millió forintot. A színházaknál a tervidőszakban a látogatók száma mindössze 4,3 százalékkal csökkent. Jelentős eredmény, hogy 1966 és 69 között 185 eredeti magyar drámát mutattak be, ezek közül 96-ot vidéken. A színházak állami támogatására az elmúlt évben 142 millió forintot fordítottak. A zenei intézmények előadásainak száma és a hallgatóság létszáma az elmúlt öt évben emelkedett. A hanglemezgyártásban a komoly zenei felvételek aránya nőtt a könnyű zenei rész rovására. Jelentősen gazdagodtunk köztéri szobrokban, emlékművekben, épületeket díszítő festményekben. Az öt esztendő alatt 600 szobrot és 300 egyéb képzőművészeti alkotást tettünk közkinccsé. Másfélszeresére emelkedett a tervidőszakban a kiállítások száma. 1966 és 69 között 78 magyar játékfilm készült el. 1970-ben is 21 filmet fejeztek be. A mozilátogatók száma 104 millióról jóllehet 79,6 millióra csökkent, de az 1969-es, minden lakosra eső évi 8 mozilátogatással hazánk Európában így is a harmadik helyen áll a Szovjetunió és Bulgária mögött. A művészeti főiskolai hallgatók létszáma az 1966-os 860 főről 1970-ben közel kétezerre emelkedett, elsősorban a Zeneművészeti Főiskola növendékeinek létszámemelkedése folytán. A Magyar Rádió és Televízió a tervidőszakban dinamikusan fejlődött, kiadásai közel megháromszorozódtak. A 2,5 millió rádió-előfizetőnek 23500 műsorórát, az 1,8 millió tévéelőfizetőnek 3551 műsorórát sugároztak. KÁRPÁTI SÁNDOR, a központi vezetőség titkára második napirendi pontként a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusáról, ennek, valamint a művészeti szakszervezetek VII. kongresszusának határozataiból adódó feladatokról mondott előadói beszédet. A szakszervezetek XXII. kongresszusát mint társadalmi életünk kiemelkedő eseményét méltatta, mely igazi „munkásparlament” volt, jó arányérzékkel biztosította a folyamatosság és a változás dialektikáját. Tükrözte a párt X. kongresszusának szellemét, annak célkitűzéseivel összhangban értékelte és határozta meg a magyar szakszervezeti mozgalom feladatait a szocializmus teljes felépítésének időszakában. A beszámoló kiemelte: a kongresszuson szóba kerültek társadalmunk és a szakszervezeti mozgalom legfontosabb, időszerű kérdései. Újszerű és örvendetes volt, hogy a kongresszuson a szociálpolitika mellett a kultúra is mint az érdekvédelem fontos része került szóba. A kongresszus fő kérdései, egyben a határozatban szereplő főbb témák a következők voltak: a szakszervezetek szocialista jellegének erősítése; a dolgozók élet- és munkakörülményei; a világnézeti, politikai és a kulturális nevelés kérdései; a szakszervezetek irányító tevékenységének fejlődése, valamint a nemzetközi kapcsolatok. A művészeti szakszervezetek VII. kongresszusáról szólva az előadó megállapította: betöltötte hivatását, tükrözte a párt X. kongresszusának szellemét, megfelelt az MSZMP általános és művelődéspolitikájának, célkitűzéseinek. A XXII. kongresszus után elmondhatjuk: VII. kongresszusunk határozatai összhangban vannak a magyar szakszervezetek helyzet megítélésével, célkitűzéseivel is. Helyesen jelölte meg a VII. kongresszus azokat a fő kérdéseket, amelyekre a szervezett művészek és művészeti dolgozók szakszervezeti mozgalmának az elkövetkező négy évben koncentrálnia kell. Ezek: az ideológiai, a kulturális élet fejlődése, a művészi alkotómunka, a művészetoktatási és a termelőtevékenység segítése — a vállalati, intézményi demokrácia fejlődése — a művészek és művészeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása , a választott vezető testületek irányító tevékenységének fejlődése, a szervezeti élet demokratizmusának növekedése. A VII. kongresszus határozatainak végrehajtása megkezdődött — állapította meg befejezésül Kárpáti elvtárs. — Elkészültek munkaterveink, megindult a tájékoztatás, a munka megszervezése. Megtartottuk az szb-titkári, reszort-felelősi tanfolyamokat, folynak a II. negyedévi taggyűlések. Feladatunk most az, hogy megismerve, megértve elveinket, céljainkat, jól megszervezve a munkát, folytassuk a magunk által kialakított és vállalt feladatok teljesítését. VASS IMRE főtitkár a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének nemzetközi tevékenységéről tartott beszámolót. Megállapította: az elmúlt négy esztendő folyamán nemzetközi kapcsolataink tartalmi tekintetben mélyebbekké, a kereteket tekintve szélesebbekké váltak. Jelenleg 25 ország kulturális és művészeti szakszervezetével állunk kapcsolatban, s közülük 12 ország szakszervezetével rendszeres delegáció-cserét folytatunk. A VI. kongresszus óta eltelt időben küldöttségünk 14 alkalommal járt szocialista országban és 12 alkalommal tőkés országban. Ugyanezen idő alatt 11 delegációt fogadtunk szocialista országból, 9 delegációt tőkés országból. Ebben az időszakban léptünk be a Színészek Nemzetközi Szövetségébe (FIA). A szocialista országok viszonylatában kapcsolataink mindinkább munkajellegűvé váltak. Alapvető jelentőségűnek kell tekintenünk a kétévenként megtartott konzultatív tanácskozások rendszerét, melyeket 1960-ban kezdtünk meg. E tanácskozásokon a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Magyarország kulturális és művészeti szakszervezeteinek képviselői jelennek meg, esetenként részt vesznek Mongólia, Kuba és Jugoszlávia küldöttei. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ilyen találkozókra szükség van. Ez év szeptemberében Várnában lesz a legközelebbi konzultatív tanácskozás. A szocialista országok között 2—3 évenként rendszeres delegáció-cserék történnek. Rendszeresen küldjük lapunkat, kongresszusi, központi vezetőségi, elnökségi beszámolóinkat a testvér szakszervezeteknek. A filmes alapszervezetek között már rendszeressé vált a kölcsönös üdültetés. A tőkés országok viszonylatában szélesedtek, mélyültek kapcsolataink. Ennek oka nyilván saját erősödésünk, az irántunk megnyilvánuló érdeklődés növekedése. 1968-ban beléptünk a FIA-ba, az 1970- es amsterdami kongresszuson pedig a FIA végrehajtó bizottságában Magyarország alelnöki funkciót kapott. A végrehajtó bizottság következő ülését mi rendezzük meg júliusban. A Nemzetközi Zenész Szervezet (FIA) kongresszusán megfigyelőként részt vettünk. Cannes-ban részt vettünk egy, a filmes szakszervezetek közt megalakítandó nemzetközi szövetség előkészítő értekezletén. Lapunkat a velünk kapcsolatban álló, tőkés országbeli szakszervezeteknek is rendszeresen küldjük. Az 1971-es elképzelésekről szólva a főtitkár elmondotta: küldöttséget várunk az NDK- ból, Svédországból, Ausztriából, delegációnk utazik Olaszországba, Finnországba és Bulgáriába. A művészeti szövetségek nemzetközi kapcsolatainak ismertetése után szólt Vass elvtárs a nemzetközi kapcsolatok távlati terveiről. Szeretnénk a szocialista országok szakszervezetei vonatkozásában erősíteni a munkakapcsolatokat, konzultációkat folytatni konkrét kérdésekben, rendszeresebbé tenni egymás informálását. A tőkés országbeli szakszervezetek vonatkozásában tovább kívánjuk építeni a meglevő hasznos kapcsolatokat, valamint keresünk újabbakat. Szélesíteni szeretnénk tevékenységünket különféle nemzetközi szervezetekben. Nagyobb figyelmet kívánunk szentelni az államközi kulturális kapcsolatoknak, és igyekszünk kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket. Hangsúlyozta: továbbra is támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek harcát. Felhívta a külföldre utazó művészek figyelmét: segítsék ottlétük során kinti kapcsolataink erősödését. A központi vezetőség a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége 1970. évi pénzgazdálkodásáról írásban kiküldött tájékoztatóját tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyták a kv 1971. évi munkaprogramját és az elnökség éves munkatervét. SZÁMVETÉS ÉS TÁVLATOK - Május 31-én ülést tartott központi vezetőségünk - Az Állami Operaház aktivistái előtt Vass Imre főtitkár június 11-én ismertette a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát. Az Operaklubban tartott összejövetelen számos művész és művészeti dolgozó szólalt fel, így az alsó képen látható Domahidy László magánénekes is. (Vandálek felv.) ÁRA 1 FORINT