Szocialista Művészetért, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
A Műcsarnokban nagyszabású, gazdag dokumentációjú tárlatot rendeztek „ötvenéves a Szovjetunió” címmel (Bojár (elv.) EGY HÓNAP Tar István szobrászművészről az emlékére rendezett kiállítás katalógusában ezt olvashatjuk: ,,A felszabadulás után felvirágzott magyar képzőművészet egyik legjobb képességű, legnépszerűbb mestere volt, modern szobrászatunk termékeny képviselője, a tartalmában, formájában megújuló vizuális művelődés kitűnősége”. Aki végigjárta a Nemzeti Galéria kiállító termeit, igazolhatja e hitelesen rangos minősítést. Az egy éve autóbaleset áldozatául esett művész dús örökséget hagyott ránk. Életműve — mintegy ötven közterületi szobra s közel százötven kisplasztikája — korunk valóságának tükre, mindannyiunk öröme és közös kincse. E négy évtizedes alkotói munkálkodás teljességet felmutató darabjai között majdhogynem felkiáltottunk, hisz' ezt is — azt is láttuk már valahol! A lakótelepeken és parkokban álló szobrok, emlékművek, épületplasztikai kompozíciók ismerősként intettek felénk. S mi, zavarunkban úgy viselkedtünk, mint amikor egy régi ismerős köszön ránk, csak azt nem tudjuk, honnan az ismeretség, hogy’ szólítsuk az ismeretlen ismerőst. Hányszor mentem el magam is, szinte naponta a „József Attila” lakótelepen felállított „Ülő nő" előtt anélkül, hogy tudtam volna, az Tar István alkotása. De így jártam a Vígszínház előtt a Zrínyi-portréval, a Lukács fürdő parksávját díszítő „Zene” szimbolikus nőalakjával, az Építők „Rózsa Ferenc” művelődési házának homlokzatán kőbe faragott Építőmunkásokkal is. Azért írtam le e vallomást, mert — úgy érzem — mások is voltak és lesznek így országszerte — a Margitszigeten és Lágymányoson, Miskolcon és Szegeden, Makón és Salgótarjánban —, ahol Tar István szobrai állnak. A szégyenkező önkritika azonban hadd párosuljon egy kérdésfelvetéssel, amely némi magyarázatot is ad. Miért van az, hogy míg a festő, a grafikus, az érem- és textilművész, a keramikus neve művén olvasható — az írókról nem is beszélve —, a szobrokon hiába keressük alkotójuk nevét? Vajon igazságos-e, hogy gyűjteményes vagy emlékkiállítás kell ahhoz, hogy egy szobrászművész nevét, alkotásaival együtt megismerjük és megjegyezzük? Olyan művész, mint ő — de elődei és utódai is — megérdemlik. Milyen ember volt Tar István? Mintha itt élne, járna közöttünk, úgy él emlékezetünkben délceg termete, szelíd mosolya, megértő embersége, tevékeny közéleti érdeklődése, tettrekészsége. Emlékszem, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 71-es közgyűlésén elnökölt. Mennyi szeretettel, féltő gonddal, bölcs tanáccsal egyengette a fiatalok heves kitöréseit, tenni akaró elhatározásait, tévelygő szenvedélyeit! Negyedszázadon át egyik legáldozatkészebb munkása volt a művészeti közéletnek. Nem kímélte magát, ha — a Képzőművészek Szövetségében, a Művészeti Alapnál, a zsűrikben — a művészekért, a művészetért, a közönségért tenni kellett. A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagjaként fáradhatatlan volt a közösségi munkában, a dolgozók érdekeinek képviseletében. Mindig másokért csatázott kevés szóval, sok mindennapi tettel. Halk, csendes lényében az alkotómunka feszültsége izzott. A művészet és a közélet küzdelmes szolgálatában élt. Munkássága, egész élete példázza, hogy e kettő cserefogalma mily hathatósan segíti, kiegészíti és megtermékenyíti egymást. Tar István Munkácsy-díjas, érdemes művészt, a SZOT-díj és a Pro Arte aranyérem kitüntetettjét így őrzik meg emlékezetükben mindazok, akik ismerték és életében találkoztak vele. S akik csak egy-egy pillanatra megállanak a Március 15-e téri „Harcosok” diszkútja — a dekorativitás és a figurális igényesség e gyönyörűséges ötvözetek előtt, így gondolhatnak alkotójára, a mi szobrászművészünkre. 2 szocialista A MŰVÉSZETÉRT A RÁTKAI KLUB 1973-BAN és otthon” címmel seregnyi időszerű problémát körbejárni. Ilyenek: lakberendezés, otthoni környezetünk formaművészete, miként hasznosíthatók a darabbútorok az igények és lehetőségek növekedésével, mitől lehet otthonos egy albérlet stb. Vizuális nevelés , a célunk, de nem akarunk elszakadni a mai lakáskörülményeket meghatározó realitásoktól. Tervezünk tv-előzetest, különleges randevút zeneművészek, képző- és iparművészek és bábművészek közreműködésével. Folytatjuk az öntevékenyek klubestjeit. Elindítjuk a jövő munkásaival, az ipari szakmunkásképző intézetek tanulóival előkészített, bázisiskolákra épülő irodalmi sétáinkat. Ezeknél természetesen állandó hallgatóságra számítunk. A többi programnál változó, egyre szélesedő közönséget remélünk. S hogy e programoknak a brigádnaplókban is nyoma legyen, művészi kisgrafika-emlék is készül. — Kik kapcsolódnak be a művészek közül e munkába? — A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány művészt, akikkel már eleven a kapcsolatunk, vagy a közeljövőben keressük meg őket konkrét kéréssel: Keleti Márton, Kardos Ferenc, Zsurzs Éva, Komlós János, Kazimir Károly, Némethy Ferenc, Tahi Tóth László, Iglódi István, Balogh Jenő, Hegedűs Géza, Fekete György, Szabó Iván. — Milyen a program propagandája? — Sem az egyeztetés, sem a közönség megjelenése nem képzelhető el egyéni tervezgetéssel, főként propaganda nélkül. Sokunknak kell együtt dolgozni és nagyobb nyilvánossággal. — Minden héten hétfőn és kedden kötött programjuk van. Mi a helyzet a kötetlen időkkel, egyéb, programon kívüli lehetőséggel? — A klubéletre más napokon is van lehetőség. Az esti klubélet kialakítása nem valószínű. Ezúttal is felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a Rátkai klub a művészeti szakszervezetek valamennyi tagjának klubja kíván lenni. Szeretettel várjuk a filmgyári, színházi, műszaki és művészeti adminisztráció dolgozóit, a művészeti vállalatoknál dolgozókat. Jól felszerelt klubhelyiségeink lehetővé teszik számos program megvalósítását. Minden érdeklődőnek ezúton is kellemes és hasznos időtöltést kívánunk Az újonnan jelentkezők a 116-404-es telefonon vagy a Rátkai klubban (VI., Nagymező u. 22—24.) személyesen érdeklődjenek S. P. MUIMVÉDELMI NAPSÍR — januári tennivalók — 1. Január 5-ig küldjük meg a december havi üzemi balesetek jegyzőkönyveit és a IV. negyedévi baleseti statisztikai jelentést az illetékes szerveknek. . 2. Január 20-ig beküldendő a négy táblából álló jelentés a szakszervezeti szövetség munkavédelmi felügyeletének. 3. Január 20-ig készítsük el az 1372. évi munkavédelmi tevékenységet értékelő jelentést és az 1373. évi komplex munkavédelmi intézkedési tervet. Mindkettőt küldjük meg az illetékes szerveknek. 1. Az első negyedévi szemleterv alapján kezdjünk hozzá a munkahelyek ellenőrzéséhez, a munkavédelmi szemlék megtartásához. 5. Ellenőrizzük a gépjárművek üzembiztonságát, a téli gumiabroncsok épségét és az egyéb védőfelszerelések meglétét. 6. Ellenőrizzük a fűtőberendezések működését, a csúszásveszélyt csökkentő anyagok (só, homok, salak stb.) készletét. 7. Tartsuk meg az éves, az első negyedévi és a januárban esedékes havi balesetelhárító oktatást. 8. Hasznosítsuk az egri és kecskeméti műszaki-munkavédelmi tanácskozások tapasztalatait. 8. Vezetői értekezleten ismertessük az 1373. évi főbb munkavédelmi feladatokat. 10. Kezdjünk hozzá a májusi munkavédelmi hónap előkészítéséhez. GÁSPÁR KÁROLY SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGÜNK elnöksége november 27-én délután ülést tartott a székház filmklubjában Deák Sándor elnökletével. Első napirendként dr. Hajós András osztályvezető javaslatot terjesztett elő a művészeti területen dolgozók élet- és munkakörülményeinek továbbfejlesztésére vonatkozó főbb célkitűzésekről. Beható vita után az elnökség elfogadta a javaslatokat. Tudomásul vették az 1972. évi bérfejlesztések tapasztalatairól adott tájékoztatót. Rákosy Péter, a zeneművész szakszervezet titkára jelentést terjesztett elő a külföldi vendégszereplésekkel kapcsolatos kérdésekről. A jelentést elfogadták, s megbízta az elnökség a Magyar Zeneművészek Szakszervezetét, dolgozza ki a szakszervezeti szervek szerepét és tennivalóit a külföldi vendégszereplésekkel kapcsolatosan. Elfogadták a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége 1972. évi nemzetközi tevékenységéről benyújtott jelentést és jóváhagyták az 1973-as nemzetközi munkatervet. A különfélék során Vass Imre főtitkár beszámolt a csehszlovákiai testvér szakszervezetnél járt delegáció munkájáról. Ismertette a főtitkár a párt Politikai Bizottsága október 3-i, a művészeti szövetségekkel kapcsolatos határozatából adódó szakszervezeti teendőket. Ezek után napi kérdésekben határozott az elnökség. AZ ORSZÁGOS ZENEPEDAGÓGUS SZAKOSZTÁLY november 22-én a Fészek Művészklub nagytermében tartotta meg V. közgyűlését Sándor Frigyes elnökletével. A szakosztály IV. közgyűlése óta végzett munkájáról a választmány nevében dr. Szende Ottó kandidátus, a szakosztály titkára adott számot. A beszámolóról, a végzett munkáról, a szakosztály előtt álló tennivalókról, a magyar zenepedagógia elvi és módszertani problémáiról gazdag, színvonalas eszmecsere bontakozott ki. A vitában felszólalt Kárpáti Sándor, a központi vezetőség titkára is. A közgyűlés megválasztotta a szakosztály választmányát, mely később választja meg tisztségviselőit. — AZ EURÓPAI FILMES szakszervezetek III. konzultatív tanácskozásán, melyet az olaszországi Spoletto városában tartottak, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége képviseletében Kárpáti Sándor titkár és Kicsi Gábor, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének titkára vett részt. A tanácskozást „Az audiovizuális eszközök szerepe a ma és a jövő társadalmában” címmel tartották. A tagság kérdez—VÁLASZOLUNK Cs. F. Debrecenből kérdezi, igaz-e, hogy változik a nyugdíj megállapítása alapjául szolgáló munkabérátlag kiszámításának rendszere. VÁLASZ: Az 1973. január 1. után nyugdíjba menőknél — a munkabérátlag számítására vonatkozóan jelenleg érvényes szabályok fenntartása mellett — lehetőség nyílik arra is, hogy a nyugdíjba menő dolgozók számára a jelenlegi szabályok szerinti utolsó négy teljes naptári évben elért munkabér mellett az utolsó öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három év alatt elért munkabért vegyék hivatalból figyelembe, ha ennek és a nyugdíjazás évében a nyugdíjazásig elért munkabér átlaga nagyobb, mint a négy teljes naptári év és a nyugdíjazás évében, a nyugdíjazás eléréséig kapott munkabér figyelembevételével számított átlag. A munkabérátlag számításának ez az új módja azonban csak akkor alkalmazható, ha az utolsó öt naptári év közül van három olyan naptári év, amelyek során egy-egy naptári évben legalább 181—181 naptári napra és az ilyen három év során összesen legalább 730 naptári napra az igénylő munkabért kapott. Ha e feltételek nem állanak fenn, a munkabérátlagot továbbra is a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően, az utolsó négy teljes naptári év és az ezt követő töredékév alatt elért munkabér figyelembevételével kell megállapítani. Az igénylő számára legkedvezőbb naptári év kiválasztása hivatalból történik, nem az igénylő kérelmére. Az új szabály alkalmazására akkor is sor kerül, ha az igénylő nem a nyugdíjazást közvetlenül megelőzően elért, hanem az öregségi korhatár elérését, illetőleg ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért munkabér figyelembevételével kéri nyugdíjának a megállapítását. Alkalmazható az új szabály abban az esetben is, ha a fennálló szabályok szerint a munkabérátlag számításánál a mellékfoglalkozásból (második állásból) származó munkabért is figyelembe kell venni. A jelenlegi szabályban megjelölt négy naptári évet megelőző ötödik naptári év a három legkedvezőbb naptári év kiválasztásánál azonban csak akkor kerülhet szóba, ha a mellékfoglalkozásból (második állásból) származó munkabér figyelembevételének a feltételei már ebben az ötödik évben is fennállottak. M. E-né Budapestről kérdezi, hogy változik-e a nyugdíj megállapításánál az év végi részesedés figyelembevételének módja? VÁLASZ: Az év végi részesedés kifizetése a következő naptári év első negyedének a végén, vagy második negyedének az elején történik. Az időközben nyugdíjba menők esetében a nyugdíj megállapításakor ez a munkabéradat még nem állt rendelkezésre. Emiatt évenként mintegy 30 000 nyugdíjmegállapító határozatot utólag módosítani kellett. A tapasztalat szerint az év végi részesedés havi átlagát a nyugdíjazás évében kifizetett, illetőleg a nyugdíjazás évére járó összege csak jelentéktelen mértékben változtathatja meg. Az új rendelkezés szerint az év végi részesedés havi átlagát külön számítják ki, ha a nyugdíj megállapítása közvetlenül a nyugdíjazást megelőző munkabér figyelembevételével történik. Az év végi részesedés átlagának számításánál azt az összeget veszik figyelembe, amelyet a dolgozó a nyugdíjazást megelőző négy naptári év — a három legkedvezőbb év alapján történő munkabérátlag számítása esetén pedig a kiválasztott három naptári év — folyamán ténylegesen kapott. Nem veszik tehát figyelembe a nyugdíjazás évére, vagy töredék év esetén január 1-től a nyugdíj megállapításáig eltelt töredékidőre járó év végi részesedést, hanem az előző naptári évekre számított havi átlagot adják hozzá a teljes idő alapján számított többi munkabérrész átlagához. A nyugdíj alapját képező munkabérátlagnak e módon történő számítása a nyugdíjba menő dolgozóra nem hátrányos, és azzal az előnynyel jár, hogy a nyugdíjat megállapító határozat módosítását utólag nem kell kérnie. A munkabérátlag számításának és az év végi részesedés figyelembevételének új szabályait az 1372. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi és rokkantsági nyugdíjakra, illetőleg az ezt követően történt elhalálozás esetén megállapításra kerülő hozzátartozói nyugellátásokra kell alkalmazni. (DNS) IN MEMÓRIÁM Szakszervezeti tagtársaink sorából a két lapzárta közti időszakban a következők hunytak el: UNGÁR IMRE Kossuth-díjas, érdemes művész zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, aki a Zenepedagógus Szakosztály választmányának hosszú időn át tagja volt, 84 éves korában — KONDOR BÉLA Munkácsy-díjas festőművész 42. évében — MERTZ NÁNDOR tv-rendező 31. évében, HODOS JUDIT, Tomsits Rudolfné tv-bemondó 35. évében, WINKLER GYÖRGY tv-szerkesztő és VARGA BÉLA, az MRT gépkocsivezetője 20. évében november 23-án autóbaleset következtében — BABAI JÓZSEF zenész (Székesfehérvár) — KOCSIS LÁSZLÓ festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa 46 éves korában — GÖTZ JENŐ, a MAFILM gyártásvezetője, aki hosszú éveken át fáradhatatlan szervezője volt a magyar filmszemléknek, 48. évében — FÜZES ANNA, a Nemzeti Színház ny. színművésze 80 éves korában — RUBANYI VILMOS karnagy, érdemes művész, a Csokonai Színház ny. zeneigazgatója 87 éves korában. Emléküket kegyelettel megőrizzük!