Szocialista Művészetért, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974-06-01 / 6. szám

XVII. évfolyam, 6. szám 1974.június A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA SZÁMADÁS NEVELŐMUNKÁNKRÓL Május 20-án ülést tartott központi vezetőségünk Tagságunk előtt ismeretes, központi vezetőségünk feb­ruári ülésén azt mérlegelte: hogyan hajtottuk végre a VII. kongresszus határozatainak a tagság élet- és munkakörül­ményei javítására vonatkozó részét. A május 20-án, a Fé­szek Művészklub nagytermé­ben tartott ülésen pedig az ideológiai, politikai, kulturá­lis nevelőmunkát tette mér­legre a központi vezetőség. A központi vezetőség tagjain kí­vül részt vett az ülésen dr. Molnár Ferenc, az MSZMP KB kulturális, tudományos osztályának helyettes vezetője, dr. Simó Jenő, művelődésügyi miniszterhelyettes, Vinizlay Gyula, a SZOT titkára. Kere­kes János elnöki megnyitója után Kárpáti Sándor, a köz­ponti vezetőség titkára ter­jesztette elő az elnökség je­lentését. A BESZÁMOLÓ bevezetőjében méltatta az MSZMP Központi Bizottsága márciusi ülésén hozott két határozat jelentőségét, s fel­hívta szakszervezeti szövetsé­günk valamennyi tisztségvise­lőjét, aktivistáját, hogy is­merje meg a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesz­téséről, helyzetének további javításáról szóló irányelveket és a közművelődésre vonatko­zó határozatot; törekedjenek ezek szellemének érvényesíté­sére, gyakorlati végrehajtásá­nak segítésére. Felkérte az elnökség a szocialista brigá­dokat, a vállalatok, intézmé­nyek dolgozóit, csatlakozza­nak a művészeti terület sajá­tos adottságainak megfelelően a most kibontakozó szocialista munkaversenyhez. A VII. kongresszus vonat­kozó határozatainak ismerte­tése után az elnökség megál­lapította: a Művészeti Szak­­szervezetek Szövetsége a VII. kongresszus határozatainak szellemében végezte munká­ját, jelentős erőfeszítéseket tett annak időarányos végre­hajtására, arra törekedtünk, hogy a szakszervezeti munka szerves részévé, állandó fel­adatunkká váljék az ideoló­giai, politikai, kulturális kér­désekkel való rendszeres fog­lalkozási, a tagság marxista- leninista szellemi nevelése, a párt általános és kulturális politikája gyakorlati végre­­rehajtásának segítése. A köz­ponti vezetőség, a kv elnöksé­ge számos kérdést tárgyalt meg, hozott megfelelő határo­zatokat. Ugyanezt állapította meg az elnökség felügyelete alatt működő három művé­szeti szövetség elmúlt évek alatti tevékenységéről is. A nevelőmunka módszerei­ben gazdagodás következett be. A bevált szakszervezeti politi­kai tömegoktatási formák mel­lett eleven érdeklődés kísérte a negyedévenkénti művészaka­démia előadásait. Sikeresen próbáltuk ki az esztéták, al­kotók, művelődési szakembe­rek részvételével a nyílt vita­fórumot; a munkásábrázolás vitája után sort kerítünk az ízlés kérdéseinek megvitatá­sára Előrelépésről számolha­tott be az elnökség az írásos propagandatevékenységgel kapcsolatban is. A művészeti nevelés szélesebb körre ter­jesztésében fontos bázissá vált a Rátkai Márton Klub. Nem­csak a művészeti szakszerve­zetek tagsága, de más ipari szakmák szocialista brigádjai, szakmunkásképzős ifjúmun­kások is egyre inkább rend­szeres látogatói lesznek. Nép­szerű lett a vezető művészek havonkénti találkozója a szo­cialista brigádokkal. Sokrétű munkát végez a művésztag­ság körében a Fészek Művész­klub. A végzett nevelőmunka summás áttekintése után az elnökség véleményt mondott a művészet és művészeti dol­gozók ideológiai-politikai ál­lapotát, felkészültségét, tet­tekben megnyilvánuló állás­­foglalásait illetően. A körül­ményeket számba véve úgy látta elnökségünk, a művészek és művészeti dolgozók túl­nyomó többsége egyetért pár­tunk politikájával, sajátjának érzi azt, tevőlegesen részt vál­lal megvalósításában. Tiszteli és becsüli a párt munkastílu­sát, a realizmust, az őszinte és nyílt beszédet, a valóság­hoz ragaszkodást, azt a gya­korlatot, hogy a párt nem kendőzi el a nehézségeket, de nem is ígér megalapozatlanul. Tapasztalati tény viszont, hogy a tagság érdeklődése, társa­dalmi, politikai aktivitása hullámzó. Nem lehetünk elé­gedettek a párt politikájának képviseletével, az egyéni ki­állással. Bátrabb, nyíltabb politizálásra, offenzívabb ma­gatartásra sarkallhatjuk egy­mást, különösen tisztségviselő­inket, ahol ennek helye van és szükség van rá, filmfeszti­váloktól a szakszervezeti tag­gyűlésekig. A gazdaságpolitikával kap­csolatos nézetek vázolása után az elnökség behatóbban ele­mezte a kulturális politika megítélését. Úgy látjuk, a mű­vésztagság nagyra értékeli a párt politikájából adódó nyu­godt, szabad alkotói légkört, a művészi teljesítményekhez nélkülözhetetlen alkotói felté­teleket, hogy a párt nem avat­kozik bele stíluskérdésekbe, hogy elismeri a művészi kí­sérletezés jogát. Ugyanakkor hangoztatja, hogy miként a művészet nem független az ideológiától, önállóság, alko­tói függetlenség sincs felelős­ség nélkül. Sok szó esik mostanában a kultúra, a művészetek meg­növekedett szerepéről, tapasz­talhatjuk fokozódó megbecsü­lését is. Mégis találunk olya­nokat, akik a kultúrát, a mű­vészetet amolyan karácsonyfa­­díszként kezelik, lekicsinylik embert formáló erejét, a mun­ka és kultúra, az ember és művészet, a műveltség és de­mokratizmus kölcsönhatását. A mi szakszervezeti gyakorla­tunkban is az érdekvédelem­be gyakran nem értjük bele a szellemi, szakmai érdekek vé­delmét is. A művészek és művészeti dolgozók örömmel nyugtázzák a szocialista demokrácia ki­bontakozását, ugyanakkor ér­zékenyen reagálnak a demok­ratizmus formális megnyilvá­nulásaira. Szoros összefüggést tapasztalunk az ideológiai munka, a közérzet és a mun­kakörülmények között. A jó közérzet nem csupán anyagi kérdés, kialakításában része lehet a szocialista vezetési módszereknek, a munkahelyi közlekedésnek, az emberi ma­gatartásnak. Feladataink számbavételé­nél is a VII. kongresszus ha­tározataiból indulunk ki, ter­mészetesen követelményként tekintve a márciusi határoza­tokat a munkásosztály vezető szerepének erősítése és a köz­­művelődési célkitűzések való­ra váltása érdekében. A köz­­művelődési határozat feldol­gozására külön munkatervet és programot dolgozunk ki. Azt a szemléletet kívánjuk erősíteni, amely nem szűkíti le a közművelődést a művelt­ség terjesztésére, hanem fel­adatának tekinti a szocialista életmód, életforma és maga­tartás kialakításának segíté­sét, a szocialista eszmékkel való értelmi-érzelmi azonosu­lást, a közösségi szellem, a közéleti aktivitás fejlesztését. A munkásművelődés, az ön­művelés segítése, az ifjúság bevonása, a szórakozás és szó­rakoztatás, a művelődési in­tézmények fejlesztése, a hiva­tásos művészet és az amatőr művészeti mozgalom kapcso­latának erősítése, a társada­lom és a művészetek közelíté­se — jelzik munkánk irányát. AZ ESZMECSERE során számos kv-tag fejtette ki gondolatait az előterjesztés­sel kapcsolatban, a napiren­den levő fontos kérdésekről. Többen hangsúlyozták: a kul­turális, ideológiai, politikai nevelőmunka éppen olyan ér­dekvédelem, mint a szociális, az anyagi védelem. Nem min­dig éltünk a politikai nevelés lehetőségeivel, amikor erre megfelelő helyzetek terem­tődtek, utaltak itt a színházi és zenei terület bérrendezésé­re. Méltatták az érzelmi kul­túrára nevelés jelentőségét. Az egész szakszervezeti moz­galomnak többet kellene tö­rődnie a kis közösségekben (szakkörök, művészeti cso­portok) levő nevelési, érzelmi­­világnézeti formáló tevékeny­séggel. Javasolták, hogy a művészeti intézmények és vál­lalatok mindig értesítsék a kv apparátusát, az egyes szakmai szakszervezetek elnökségeit az állami kereten túli művé­szi, nevelő tevékenységről. Szóba kerültek az 1966. má­jusi párthatározat végrehajtá­sából adódó viták, vélemény­­különbségek. Javaslat hang­zott el, hogy még most is szűk- Kárpáti Sándor titkár előterjeszti az elnökség jelentését, az elnökség­ben jobbról balra: Vinizlay Gyula, dr. Molnár Ferenc, Kerekes János, Deák Sándor, dr. Simó Jenő és Szabó Iván A rádiós-televíziós és a filmes kv-tagok hallgatják a beszámolót Artista, szórakoztatózenész és képzőművész kv-tagok csoportja A Zeneművész Szakszervezet, valamint az szvb tagjai a beszámoló elő­adása alatt (Székely László felvételei) A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat Balázs Béla szocialista bri­gádja elnyerte a filmes szakma kiváló brigádja kitüntető címet. Rohrbacher Béla (középen) vezette szocialista brigád tagjai: Hanga­zsef, Czéh Lászlóné, Szamosi Ferenc, Gyenes Gábor, Szolnoki Istv Sörös Imre, Sági Mihályné, Bárányi Ferenc és Merész László ÁRA 1 FORINT

Next